„Klubrádió
Esti gyors

Vetélkedés és egymásra utaltság: nincs válasza az ellenzéknek

6/02/2023 22:25

| Szerző: Klubrádió

Kicsit mintha ingamozgás jellemezné az ellenzéket, mondta Mikecz Dániel: amikor a technikai megoldásokról (közös indulásról, előválasztásról) volt szó, az nem volt sikeres, most próbálnak tartalmi kérdéseket felhozni, nem magukról, hanem az országról beszélni. Arra viszont nincs válasz a Republikon elemzője szerint, hogy ez hogy fog kinézni, hiszen teljesen más stratégiára van szükség a jövő évi önkormányzati illetve EP-választáson.

2023. február 06. Esti gyors - részlet - 2023.02.06. Mikecz Dániel
12:27
00:00

A hétvégén politikai évadnyitót tartottak ellenzéki pártok. Csak az MSZP-s Kunhalmi Ágnes szorgalmazta az összefogást, amelyet az LMP-s Ungár Péter halottnak nevezett, a momentumos Donáth Anna pedig azt mondta, le kell szállni az eddigi ellenzéki vonatról. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke arról beszélt, hogy aki segíti ezt a kormányzatot, az egy bűnös vezetést segít.

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet elemzője ezzel kapcsolatban megemlítette: Karácsony Gergely főpolgármester és a Jobbik is (utóbbi a jászberényi ellenzéki győzelem után) arról beszélt, hogy civil ernyőszervezettel lehetne feloldani azt a problémát, hogy az ellenzéki pártok vetélkednek az európai parlamenti választáson, de egymásra vannak utalva az önkormányzatin. Persze ha létezik egy helyi, civil szervezet, a pártoknak ugyanúgy bele kellene tenniük erőforrásokat, pénzt, aktivisták munkáját a kampányban. És az se biztos, hogy a civil szervezetek jelölési lehetőségei ugyanolyanok lesznek a következő választáson, mint eddig. Ugyanis a Fidesz stratégiájának része, hogy módosít a választási szabályokon – emelte ki.

A legelkötelezettebbek

A DK elsősorban arra számíthat, hogy mint a leginkább rezsimellenes párt, maga köré gyűjtheti a leginkább elkötelezett ellenzéki szavazókat. A tavaly áprilisi választási eredményekből lehet arra következtetni, hogy a kétmillió ellenzéki szavazó inkább az elkötelezettek közül kerülhetett ki, tehát a DK remélheti, hogy még a 20 százalék se jelent plafont fölöttük. Maguk köré gyűjthetik azokat a szavazókat, akik Orbán Viktorral és rendszerével szemben szeretnének szavazni, nem valamilyen világnézeti elköteleződés (lehet az liberalizmus vagy környezetvédelem) mellett. Gyurcsány Ferenc a civil kiállás helyett következetes, pártpolitikai ellenállást is megfogalmazott, amivel azzal a fajta attitűddel megy szembe, hogy a tüntetéseken (akár az oktatásügyben, akár az akkumulátorgyárak ügyében) ne legyen helyük pártoknak. Azt az igényt is megfogalmazták, hogy a DK legyen a rezsimellenesség legfontosabb politikai szervezete – tette hozzá.

Valahogy vége lesz

Mikecz Dániel szerint mintha az jellemezte volna Donáth Anna beszédét, hogy az Orbán-rezsim egy adottság, aminek „valahogy vége lesz”, mint ahogy a Horthy- vagy a Rákosi-rendszernek is. Önmagában tehát nem adott megoldást arra, hogy miként lesz vége, csak arról beszélt, hogy erre fel kell készülni. Más kérdés, hogy a Horthy-rendszer után világháború jött, a Rákosi-korszak után meg a Kádár-rendszer, tehát ez a magyar történelmi tapasztalatok alapján nem túl biztató. Ha abból indulunk ki, hogy ez a Momentum-tagoknak szólt, akkor arra lehet biztatás, hogy építsék önmagukat, építsenek szervezetet. Ez pedig arra lehet válasz, amit a DK szeret hangoztatni, hogy ők az országban mindenhol jelen vannak. Mindenesetre az áprilisi eredményekben csalódott, nem igazán lelkes választó számára nem biztató, hogy csak várni kell, amíg magától össze nem dől a rendszer – foglalta össze.

Kicsit mintha ingamozgás jellemezné az ellenzéket: amikor a technikai megoldásokról (közös indulás, előválasztás) volt szó, az nem volt sikeres, most próbálnak tartalmi kérdéseket felhozni, nem magukról, hanem az országról beszélni. Arra viszont nincs válasz, hogy ez hogy fog kinézni, hiszen teljesen más stratégiára van szükség az önkormányzati illetve az EP-választáson.

Megjegyezte: tartalmi szempontból nem teljesen egyértelmű, hogy a választó meg tudja-e különböztetni az európai Magyarországot, nyugati orientációt, valamiféle szolidaritást és kulturális liberalizmust hirdető pártokat – ez praktikusan a DK és a Momentum. Az LMP az akkumulátorgyárak elleni harcot és ezen keresztül a zöld ügyet tette meg fő témájává, az MSZP pedig baloldali fordulatról beszél, nekik van egyedibb karakterük a „kisebb pártok” közül. Ugyanakkor az LMP egyedül indulna az EP-választáson, az MSZP (és a beszéden kívül több momentumos is) pozitívan szólt az előválasztásról, az pedig valamilyen együttműködést már feltételez. Az elemző hozzátette: veszélyes lehet a Momentum számára, ha az EP-választáson nem tud mandátumot szerezni, mert akkor a DK sokkal erősebben igényelheti azt, hogy ők legyenek az ellenzék közepe, akik valamilyen teljesítményt fel tudnak mutatni.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay

Esti gyors
2023. február 06., hétfő 18:15
Műsorvezető: Kárpáti János