„Vásároljon
Kovátsműhely

Vasúti jövő, vasúti múlt

16/06/2021 16:27

| Szerző: Klubrádió

Vasárnap 5-kor újabb daltörténettel jelentkezett a Kovátsműhely: Kováts Kriszta a zeneszerzővel, Gallai Péterrel duettben énekelte a Széttépett dalt, amelynek szövegét Fábri Péter írta. Ennek apropóján a műsorvezető először Nagy Iván vasúti informatikust kérdezte a vasút magyarországi helyzetéről, majd Frank Tibor történésszel, Amerika-szakértővel beszélgetett a tizenkilencedik századi vadnyugati vasútépítések körülményeiről.

2021. június 13. Kovátsműhely (2021. június 13., vasárnap 17:00)
53:47
00:00
Műsorvezetők: Kováts Kriszta Szerkesztők: Pályi Márk

A Kovátsműhely első vendége, Nagy Iván vasúti informatikus a vasúti utazásról szóló dal kapcsán először definiálta szakmáját: a vasúti informatikus a vasúttal kapcsolatos informatikai fejlesztéseket végez – tesztel, vagy éppen oktatási célra fejleszt vasúti biztosítóberendezés-szimulátort, ami azt jelenti, hogy a vonatokat irányító forgalmi szolgálattevőnek nem kell élesben kipróbálnia a veszélyes helyzeteket, a szimulátoron keresztül ugyanis minden szituációt gyakorolni tud.

 
Kováts Kriszta és Nagy Iván vasúti informatikus (kép: Pályi Márk / Klubrádió)
 
 

A vasúti informatikus elmondta, bár Magyarországon már jó ideje megindultak a vasúti fejlesztések, ami az egyre szaporodó új vasúti szerelvényekből is látható, a fejlődés nem elég ütemes, lassabb a kívánatosnál. Miközben a Balaton északi partján futó vasúti pálya villamosítása, ami az idei évben először Balatonfüredig valósul meg, kiemelten jó cél, a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai hitelből és az elsősorban a kínai áruszállítás érdekében történő fejlesztésének megtérülése jóval kérdésesebb. Bár a pályán való áthaladásból arányosan részesül az ország, amelynek területén a sín található, még az optimista becslések is évszázadosra becsülik a kifizetődését.

A beszélgetés során szóba kerültek a fővárosi elővárosi fejlesztések is, amelyek szerint a Déli és a Nyugati pályaudvar a továbbiakban nem fejpályaudvarként, hanem áthaladó állomásként funkcionálna tovább; a forgalmat a föld alá vinnék és a két állomást alagúttal kötnék össze, ami ugyanakkor költséges dolog, hiszen a Duna alatt egy ilyen tengelyű mélyvasút megépítése még többe kerül, mint egy metró esetén. A Nyugati pályaudvar épületét ugyanakkor biztosan meghagynák az építészeti értéke miatt, míg a Déli sorsa valószínűleg a beszántás lenne.

A műsor második részében Kováts Kriszta énekes-műsorvezető Frank Tibor történészt, Amerika-szakértőt, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének professor emeritusát kérdezte a tizenkilencedik századi híres vadnyugati vasútépítésekről. Az északi kontinens nyugati részén a vasút megépítésére az Egyesült Államok terjeszkedése, illetve az óceánparti vidékek, elsősorban Kalifornia gazdasági felértékelődése miatt került sor, és a szükség hatására számtalan – elsősorban kínai – bevándorlót fogadott be az ország, akik a vasútépítéseken dolgoztak, méghozzá sokkal alacsonyabb bérért, mint a már régebb óta ott élő amerikaiak elfogadták volna. Frank Tibor kitért az ilyen bevándorlások jellegére, amikor a betepülő népcsoportok külön kis városnegyedeket hoztak létre maguk számára.

A történet természetesen jellegzetes véget ért: amikor már nem volt szükség a munkásokra, és amikor már a bevándorlók is elkezdtek magasabb bért követelni, befagyasztották az országba való bevándorlás kvótáit az érintett területekről érkező betelepülők számára. A vasút akkoriban mindazonáltal biztonsági kihívást is jelentett az utasok számára: a vasútrablások annyira gyakoriak voltak, hogy ennek elkerülése érdekében kiemelt óvintézkedést foganatosítottak, fegyveres biztonsági személyzettel – a jól kitervelt és megszervezett vasútfosztogatásokat ugyanakkor így is sikerült általában végrehajtani.

A műsorban még számtalan érdekesség elhangzott ezen kívül is, ha ezekre is kíváncsi, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg a teljes adást!