„Vásároljon
Kovátsműhely

A budapesti közlekedés múltja és jövője

21/04/2021 14:41

| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió

Vasárnap 5-kor újabb daltörténettel jelentkezett a Kovátsműhely: az egyik legkorábbi, Gallai Péter és Fábri Péter által jegyzett Ipi-apacs című dala után a műsorvezető, Kováts Kriszta Legát Tibor újságíróval beszélgetett a fővárosi közlekedés múltjáról, Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával pedig a lehetséges jövőbeli fejlesztésekről.

2021. április 18. Kovátsműhely (2021. április 18., vasárnap 17:00)
51:57
00:00
Műsorvezetők: Kováts Kriszta Szerkesztők: Pályi Márk

Legát Tibor, a Magyar Narancs rovatvezetője, a Lidérc nevű alternatív zenekar frontembere Közlekedik a főváros címmel nagy sikerű könyvet írt a budapesti közlekedés történetéről, amely két kiadást is megért. Ennek apropóján kérdeztük őt a főváros múltjának néhány eleméről. Megtudtuk például, hogy az első pesti tömegközlekedési eszköz egy hajójárat volt, amely Óbudától a mai belvárosig ingázott. Utána megjelent a lóvasút és külön az omnibusz, a városi közlekedés villamosításának kezdete Magyarországon pedig Balázs Mórhoz köthető.

A honfoglalás milleniumának évében átadott budapesti földalatti vasút volt az első földalatti a kontinensen, és a legelső olyan földalatti vasút az egész világon, amely az átadása pillanatától elektromos meghajtással közlekedett. Érdekesség, hogy az Andrássy út közlekedését nem csak a presztízsberuházás miatt terelték a föld alá: a kiemelt személyek lakóövezetének számító utat akarták megkímélni a közlekedési eszközök zajától és forgatagától.

A huszadik század közepének és második felének közlekedéséről szólva szó esett az első trolibuszról, amely még a második világháború előtt, Óbudán közlekedett, valamint a fogaskerekű vasútról is, amelynek a használatát némileg megnehezíti, hogy csupán a városmajori végállomásáig közlekedik, így metróval nem érhető el közvetlenül. Legát szerint ugyanakkor a jelenlegi szerelvények nem is alkalmasak arra, hogy meghosszabbítsák a pályáját, amiről egyébként számos tervet szőttek már.

Legát Tibor a beszélgetésben mesélt a közlekedéshez kapcsolódó személyes gyerekkori élményeiről is, valamint azt is elárulta, hogy a jelenlegi kedvenc járata a budai fonódó villamosok közül a 17-es és a 19-es vonala. Az első beszélgetés után a Kovátsműhely hallgatói Bródy János és Tolcsvay László dalát, Az első vilamost hallgathatták meg a Fonográf együttes előadásában.

Kováts Kriszta második vendége Vitézy Dávid közgazdász, közlekedési szakértő, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója volt, aki azonban, amellett, hogy már kamaszkorában közlekedési zseninek számított, elsősorban arról híres, hogy az ő vezetésével jött létre egy évtizede a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amelynek célja a főváros különböző közlekedési ágainak összehangolt üzemeltetése volt. Az ő vezetésével építették ki a fonódó villamosokat és vezették be a digitális utastájékoztatási rendszert, a Futárt, vagy épp a nagykörúti villamosok éjjel-nappali közlekedését.

Vitézy arról is mesélt, hogy első szakmai eredményét tizennyolc éves korában érte el, amikor a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tagjaként társaival kiharcolta, hogy a 41-es villamos vonalát megrövidítés helyett éppen hogy hosszabbítsák meg: ez volt a budai fonódó villamos kialakításának egyik első lépése, még 2003-ban, amikor a villamos a Kamaraerdőtől a Batthyány térig közlekedett, az akkori időszakban egyébként az egyik leghosszabb útvonalú villamosjáratként. Vitézy szintén még civil aktivistaként, húszévesen, 2005-ben érte el munkatársaival együtt, hogy az akkor még Demszky Gábor vezette város elfogadta a megreformált éjszakai buszhálózat tervét és ezzel Budapest sokéves lemaradást behozva lépett ezen a téren is a fejlett nyugati nagyvárosok sorába.

 
Vitézy Dávid
 
 Fotó: Nyitrai David / Facebook
 

A műsorvezető kérdésére válaszolva Vitézy Dávid elmondta, hogy bár korábban ő is szőtt hasonló terveket, ma már egyáltalán nem tartaná jó ötletnek, ha a pesti történelmi belváros területére építenének újabb sétálóhidakat a Dunára – inkább azt tartaná megfelelőnek, ha a Lánchidat előbb-utóbb gyalogoshíddá alakítanák át. Ezenkívül inkább Budapest délebbi vagy északabbi pontjaira építene újabb gyaloghidakat, például a Szent István park és a Margitsziget közé, valamint onnan tovább Budára, ezzel – a tervezett 5-ös metró alagútjával párhuzamosan – egyúttal a felszínen is összekötve Újlipótvárost a Kolosy térrel.

Vitézy elmondta, hogy számos ponton nem csupán szakmai, hanem politikai egyetértés is van a főváros vezetése és az ő irányítása alatt álló kormányzati fejlesztési központ között, ilyen például a pesti sétáló rakpartok kialakításának és meghosszabbításának, illetve az autóforgalom előli esetleges nyári lezárásának kérdése is. Van azonban olyan fejlesztés is, melyet a közforgalom szempontjából ésszerűtlen ok akadályoz: a ferihegyi repülőtér 2-es termináljára vezető vasút kiépítését a repülőtér magántulajdonosának anyagi természetű ellenkezése gátolja.

Ha további részletek érdeklik az adásból, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa végig a beszélgetéseket! Címlapi kép:

Kovátsműhely
2021. április 18., vasárnap 17:00
Műsorvezető: Kováts Kriszta