„Köszönjük,
Állatbarát

Túlvilágra vágyó halottak éltetik a pusztát

18/02/2020 17:22

| Szerző: Klubrádió

Halálos békasimogatásról, azaz a kétéltűek és hüllők rohamos pusztulásáról, valamint a pusztákba épített, nem várt módon ökológiai mentőhajőként szolgáló hatalmas sírokról is szó volt az Állatbarátban.

2020. február 14. Állatbarát (2020. február 14., péntek 14:00)
24:18
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória Szerkesztők: Lay Viktória

2016-ban magyar kutatók nemzetközi kooperáció keretében, lengyel, ukrán, bulgár, orosz és kazah kutatókkal együttműködve tárták fel az eurázsiai kurgánok – ismertebb nevükön kunhalmok – természetvédelmi szerepét, a kiemelkedően fajgazdag növényzet kialakulásáért felelős környezeti tényezőket, valamint a halmok élővilágát veszélyeztető emberi és természetes eredetű zavaró tényezőket. Eredményeik alapján az Eurázsiában található 400-600 ezer kurgánnak az intenzíven használt nyugati régiókban és a kiterjedt ázsiai sztyeppeken is fontos szerepe van a biodiverzitás megőrzésében, szerepük azonban erősen függ a táji környezettől.

Erről beszélgettünk Deák Balázzsal, az MTA-ÖK Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tudományos tanácsadójával, aki elmondta, Magyarországon 1600-1700 olyan halom található, amelyeket még ma is fel tudunk ismerni. Korábban körülbelül 30 ezer volt jelen, de nagy része elpusztult. A 20-50 méter átmérőjű halmok magassága fél métertől 8 méteren túlig terjed, a legmagasabb a békésszentandrási Gödény-halom a maga 8,5 méterével. Bár az átlag 2-3 méter magas, az alföldi tájon kiemelkednek a térszintből, ezért nem csak természetvédelmi, de tájvédelmi szempontból is nagyon fontosak.

Geodéziai mérőtorony a hortobágyi Bürök-halmon
 
 Geodéziai mérőtorony a Hortobágy legmagasabb pontja, a 104,8 méteres Bürök-halom nevű kunhalom tetején Nagyiván határában MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
 

Nálunk is megvolt

A kutató elmondta, a sztyeppei halmokat a legelő állatok nagyon szeretik, egyrészről mivel ezek kiemelkednek a síkból, a nagy melegben szívesen felmennek a halmok tetejére, ahol a jobb légmozgás miatt hűteni tudják magukat, másfelől pedig – főleg az északi oldalon – frissebb a vegetáció, tehát táplálék szempontjából is praktikusak. Ez nemcsak Kazahsztánban, de nálunk is megvolt, a halmokat, amelyeket bogárzó halmoknak is neveznek, a pásztorok és gulyások arra használták, hogy a tetejére terelt jószágokról a szél lefújja a rovarokat. A vegetáció tehát túllegelt ezeken a halmokon, de ettől függetlenül nagyon sok védett és érdekes fajt találhatunk rajtuk, igazi biodiverzitási hotspotok.

Minél meredekebb egy halom lejtője, annál változatosabb az élővilága, illetve annál jobb állapotban maradt fenn, hiszen nem tudták beszántani. A halmok oldalain más és más élőhelyi körülmények jönnek létre, az északi oldal hűvösebb, árnyékosabb, ott páradúsabb a mikroklíma, délen pedig többet süt a nap, és mivel adott átmérő mellett minél meredekebb az oldala, annál nagyobb a két oldal területe, így nagyon sok faj tud együtt létezni egy halmon belül.

Virágzó repce Cegléd közelében
 
 Virágzó káposztarepce egy már beszántott alföldi kunhalmon Cegléd közelében 2017. április 17-én. MTI Fotó: Bugány János
 

Mentőhajók a pusztában

A flóra mellet a fauna is változatos képet mutat, bár eddig kevés vizsgálat volt ezzel kapcsolatban. Deák Balázs elmondta, kutatásukban azt is vizsgálták, hogy a mezőgazdasági területeken található halmok és nemzeti parkokban lévő halmok élővilága mennyire hasonlít, vagy különbözik egymástól. Előzetes feltevésükkel ellentétben azt találták, hogy a halmok pici mentőhajókként funkcionálnak, és a védett és gyepi fajok egyedszáma illetve fajszáma is megközelítőleg ugyanannyi volt a mezőgazdasági területen lévő halmokon, mint a védett területeken lévőknek.

A kurgánok és az élőviláguk megőrzése ezért kiemelten fontos. A rajtuk található növényfajok sok virágzó egyeddel rendelkeznek, amelyek a megporzók számára nagyon fontosak, a mezőgazdaságnak pedig problémája, hogy a pollinátorokat – méhek, legyek, lepkék, hangyák – fenn kell tartani ahhoz, hogy a termelés szintje ne romoljon. Ha van egy halom, amely állandó táplálékforrás a megporzóknak, az a gazdálkodó számára is jó.

Deák Balázs és csapata létrehozta az Eurázsiai Kurgán Adatbázist azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával fel tudják mérni, hogy Eurázsiában pontosan hol találhatóak kurgánok, mennyi fa található rajtuk, ez alapján monitorizni tudják a fásulás mértékét, és fel tudják mérni, melyek azok a természetvédelmi problémák, amelyekre a jövőben, vagy akár már most is koncentrálni kell.

Ez nem a békák ideje

2020. január első hetében a világ 57 országából 870 résztvevővel zajlott a 9. Herpetológiai Világkongresszus Új-Zélandon, ahol kiáltványban határozták meg, miként lépnek fel a kétéltűek és a hüllők, illetve az élővilág sokféleségének védelme érdekében. A kongresszuson dr. Vörös Juditot választották meg főtitkárrá, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatóját, a Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény vezetőjét.

A kutatók felhívták a figyelmet, hogy soha nem volt gyorsabb a fajkihalás üteme a Földön, mint napjainkban. Becslések szerint évente átlagosan nagyjából ezer faj tűnik el örökre a Földről. Különösen veszélyeztetettek a gerincesek, azon belül a kétéltűek és a hüllők, mert fokozottan érzékenyek a környezeti változásokra.

Dr. Vörös Judit elmondta, a kongresszuson különböző tudományos kutatásokról számoltak be, a genetikától a morfológiáig, az ökológiától a különféle betegségekig, amelyek legnagyobb része arról szólt, hogy a világ minden táján csökken a kétéltűek és hüllők állománya, elsősorban a klímaváltozás vagy egyéb emberi tevékenységek által.

 
Forrás: Pixabay
 

 

Egy faj kiirtott kétszáz másikat

A betegségek - főleg gomba- és vírus betegségek -, kivétel nélkül inváziós fajokkal jutottak el különböző kontinensekre és fertőzték meg azokat a fajokat, amelyek nem voltak erre felkészülve. Ilyen a kitridiomikózis, amit egy rajzóspórás gomba okoz, és több évtizede pusztítja a kétéltűeket világszerte. A betegség Kelet-Ázsiából jutott ki, eddig nagyjából 200 faj pusztult ki főleg miatta, de más tényezők is szerepet játszottak. Európában legelőször Spanyolországban jelent meg a 2000-es évek elején, ahol teljesen elpusztított egy foltos szalamandra állományt, illetve megtizedelte a barna varangyokat. Ezek a fajok Magyarországon is előfordulnak, ahogy a betegség is jelen van, de még nem látjuk a hatását.

A biológus elmondta, többféle gomba törzs létezik és nem mindegyik ugyanannyira veszélyes. Nálunk mások az éghajlati viszonyok, és nincsenek olyan magas hegyek, mint Spanyolországban, hogy hasonló gondot okozzon. A hatásait viszont nem lehet megszüntetni, csak lokális lépések tehetők. Mallorcán például sikerült egy élőhelyről eltüntetni a kórokozót, de több éves munka árán, komoly anyagi feltételekkel.

 
 Forrás: Pixabay
 


Az ember a felelős

Egy másik gombafertőzés a farkos kétéltűekre veszélyes, a kitridiogombának nagyon közeli rokona, amit néhány évvel ezelőtt Hollandiában, Belgiumban és Németországban detektáltak, és a foltos szalamandrákat pusztítja. Tanulmányok szerint, ha egy állományon átment a fertőzés, aminek hatására az 98 százalékban kipusztult, akkor a maradék kettő százalék immunissá vált a fertőzésre. Ekkora létszámcsökkenésnél nagyon leromlik a genetikai állomány, ami végzetes is lehet a populációra nézve.

A kutató kiemelte, a fertőzés terjesztéséért az ember a felelős, globális szinten ezek kereskedelmével, lokális módon pedig a fertőzött állatok elengedésével, hiszen a rajtuk lévő gomba az európai kétéltűek számára veszélyes. Fontos például, hogy kirándulás közben ha kétéltűekkel találkozunk, ne vegyük őket kézbe, mert egyik példányról a másikra át tudjuk vinni a kórokozót – tette hozzá.

A kétéltűfajok 40 százaléka jelenleg a kihalás szélén áll, és további 40 százalék veszélyeztetett. Eddig közel 200 faj pusztult ki végérvényesen. A hüllők is hasonló mértékben érintettek, itt legalább 20 százalék veszélyeztetett, vagy a kipusztulás szélén áll.

A hüllők és kétéltűek kihalása az elmúlt évtizedekben felgyorsult, egyre több tényező van, amely hatással van rájuk, köztük a gyorsuló klímaváltozás. Ha például egy élőhely felszakadozik, és egy erdőfoltban megmaradt kicsi állománynak leromlik a genetikai állománya, majd bekerül egy vírus vagy gombafertőzés is, akkor az a rossz genetikai állományú, gyenge ellenálló képességű populációra drasztikus hatással lesz. Arról nem is beszélve, hogy az 1-2 fokkal magasabb hőmérséklet kedvez a kórokozóknak, tehát a betegség felbukkanása és a kiteljesedése is felgyorsul.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Állatbarát
2020. február 14., péntek 14.00
műsorvezető: Lay Viktória