„Klubrádió
Állatbarát

Több ezer méteren találták meg a magyar totemállatot

4/09/2019 14:10

| Szerző: Klubrádió

A magyar ősanyát teherbe ejtő turult is ihlető madárfaj nyomába eredtek Ázsia belsejében hazai kutatók. Nem a sztyeppen, hanem hatalmas hegyek között. Az altaji kerecsensólyom-expedíció kapcsán arról is szó volt, miért az elektromosság jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a magyarok legendás madarára.

2019. augusztus 30. Állatbarát (2019. augusztus 30., péntek 14:00)
22:40
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória

Június 6-21. között Bagyura János és két kollégája, Prommer Mátyás és Kazi Róbert a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi program részeként végzett megfigyeléseket Mongóliában. Az expedícióról Bagyura János, az Magyar Madártani Egyesület kerecsensólyom fajmegőrzési koordinátora mesélt a Klubrádiónak.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) nagytestű ragadozómadár, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter, Európában és Ázsiában is honos, Magyarországon is rendszeresen fészkel, és bár a mostani expedíció eredményei ennek ellenmondani látszanak, de a faj elsődleges élőhelye a nyílt puszta, a tagolt, hegyvidéki területeket általában elkerüli. Legkedveltebb táplálékállata az ürge, amely azonban téli álmot alszik, ezért éves szinten a kerecsensólyom legtöbbször galambokat ejt el. Régészeti leletek alapján leginkább a kerecsensólyommal azonosítható a mondai turul, de felvetődött, hogy a magyarok hitvilágában fontos szerepet játszó lényt az altaj sólyom (Falco cherrug altaicus) vagy a szirti sas (Aquila chrisaetus) is ihlethette. Forrás: Wikipédia

A júniusi volt a második magyar expedíció Mongóliában, az első alkalmával jeladókat szereltek fel a madarakra, ezúttal pedig a kiválasztott példányok élőhelyét és költési sikerét vizsgálták. Közel 1700 kilométert tettek meg az Altaj-hegységben, ahol durván 1000 méteres magasságból indultak, és egészen 3300 méterig mentek fel szakadó hóesésben. Bagyura Jánios hangsúlyozta, a belső-ázsiai, magashegyi környezetben a magyar faunával is átfedést mutató élővilágot találtak, az Altaj több ezer méteren húzódó vidékén többek közt ürgét és persze kerecsensólyomfészkeket is felfedeztek.

Az expedíció tagjai 16 napon keresztül mentek egyfolytában, miközben nehéz terepmunkát végeztek, hiszen több száz méter magas csúcsokra másztak fel, és sziklákon ereszkedtek le, hogy megvizsgálják a fészkeket, ahol pedig az este érte őket, ott éjszakáztak. Ha a későbbiekben lehetőségük lesz hasonló tudományos túrát szervezni, hosszabb időszakra terjesztenék ki a kutatást, a megfelelő vizsgálatokhoz ugyanis a 16 nap nem elég. Bagyura János azt is elmondta, a minimális költségvetés miatt nagyon puritán feltételek mellett kellett kutatniuk.

 
Kerecsensólyom Forrás: Wikpédia
 

A szakember arról is beszélt, a kerecsensólymok egyik legnagyobb ellensége az áramütés, aminek elkerülésére a madarászok már több évtizede keresik a megoldást. Az egyik lehetséges módszer az alumíniumból készült műfészkek kihelyezése a nagyfeszültségű oszlopokra, ami megóvhatja a madarakat.

Az áramütés Mongóliában sem ismeretlen probléma, igaz, a terület sokkal kevésbé van behálózva madarakra veszélyes vezetékekkel, mint például Magyarország. A hatalmas pusztákon előfordul ugyan, hogy nincs más kiemelkedő pont a madarak számára, ahova beülhetnek, csak a néhány villanypózna, de a fészkelők koránt sincsenek akkora veszélyben, mint Európában. A ritkán lakott, hatalmas kiterjedésű Mongóliában ugyanis a madarak jórészének közvetlen élőhelyén egyáltalán nincs veszélyes pózna.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Állatbarát
2019. augusztus 30., péntek 14.00
műsorvezető: Lay Viktória