„Klubrádió“
Ötös - Para-Kovács Imrével

A növények kevésbé cukik, mint a koalák, de ők is pusztulnak

17/06/2019 16:34

| Szerző: Klubrádió

Ötszázszor gyorsabban pusztulnak ki a növényfajok, mint az iparosodás előtti időkben. Ez körülbelül hatszáz fajt érint, de talán nagyobb probléma, hogy azt se tudjuk, mink van, nemcsak azt nem, mit pusztítunk ki - erről beszélgetett két szakértővel Para-Kovács Imre az Ötösben.

 

2019. június 17. Ötös - Para-Kovács Imrével (2019. június 17., hétfő 10:00)
93:24
00:00
Műsorvezetők: Para-Kovács Imre

A műsorban egy a Qubit cikkét idézték fel, amely a Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmányon alapul. A cikkben az áll: a kihalt növényfajok valós adatokon alapuló száma éppen kétszerese a kihalt madár-, emlős és kétéltű fajok összességének (ami 217 fajt tesz ki).

A vendégek Kertész Miklós és Rédei Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai kutatóközpontjának tudományos főmunkatársai elmondták: a szakemberek tudják, hogy sokan nagyon odafigyelnek az állatok kihalására, mert közelebb állnak hozzánk, jobban lehet törődni velük, és kevesebbet ismernek a növények kipusztulásából. Növények esetében nehezebb is ezt bizonyítani, többször előfordult már, hogy kipusztultnak hittek egy fajt, de újra megtalálták (noha akkor is a kipusztulás szélén állt).

Körülbelül 600 általunk ismert növény pusztult ki a világról. Az ismert növényfajok száma kevesebb, mint 300 ezer, egy növényfaj pedig körülbelül 10 millió évig él. Ez a néhány százszorosa a természetes fajkihalásnak, illetve a természetes fajkeletkezésnek, ami elég megdöbbentő és elég megbízható adat, mert régen azt gondolták, hogy a növények nagy része jobban veszi a körülmények változását, mint az állatok.

 
A műsorban beszéltek arról is, hogy a méhek pusztulása miatt Kínában sok helyen már kézzel porozzák be a növényeket (fotó: Pixabay)
 


Azzal kapcsolatban, hogy sokan úgy állnak hozzá: mi haszna volt egy adott növénynek, megjegyezték: a pannon flóra eddig feltáratlan növényfajai közül 20-30 potenciális gyógynövényt találtak. Nem tudjuk, hány faj van és azt se, hogy melyik mire lehet jó. „Nem is az, hogy mit pusztítottunk el, azt se tudjuk, hogy mink van” - hangzott el a műsorban. Ennek érzékeltetésére: Ukrajnában, Bulgáriában huszadannyi botanikus van, mint Magyarországon, és nálunk is huszadannyi, mint Svájcban. Másik példával élve: kétezer év után derült ki Franciaországban egy római villa helyén, hogy onnan hiányoznak fajok.

A természetkárosítás hatásairól elmondták: ha egy erdőt kiirtanak, súlyos árvizek jönnek. Indonéziában a 2004-es cunaminál 70 ezren meghaltak Banda Aceh, mögötte kétszáz méter mangrove megvédte a két halászfalut, ott nem volt halálos áldozat.

Arról is volt szó, hogy a felmelegedés hatására Szibéria bizonyos részein például búzát szeretnének termeszteni az oroszok. Azonban az érintett területek nyáron mocsarasak, télen be vannak fagyva. Búzát ott lehet termelni, ahol tízezer évig gyep volt. A tajga helyén se volt gyep, annak a talajnak a tápanyagtartalma is a szükséges töredéke. Ezek a területeken 50-100 év múlva melegebbek, mocsarasabbak lesznek, erdőtüzek jönnek, kihalnak a megszokott fajok, összeomlik az ökológia, de nem lesz termőhely.

Feliratkozott már a YouTube-csatornánkra? Érdemes.

FELIRATKOZOM:

(címlapi kép: flickr.com)

A beszélgetést a poszt elején hallgathatják meg.

Ötös - Para-Kovács Imrével
2019. június 17., hétfő 10.00