Legutóbbi adásunkban virtuális kirándulásra indultunk a Bakony-Balaton Geoparkba, ahol nemcsak a gazdag flórát és faunát élvezhetjük, de a geológiai értékeket is. Ha természetvédelemre gondolunk, elsősorban előbbi két területre koncentrálunk, de a földtani örökségünk, az “élettelen természet” ugyanolyan fontos, védelmének is ugyanolyan kiemelt helyet kell kapnia. Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját, majd 2000-ben elkötelezett francia, német, spanyol és görög szakemberek életre hívták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network, EGN). A szervezet alapvető célja a geológiai változatosság (geodiverzitás) védelme, geológiai örökségünk népszerűsítése és bemutatása, illetve a geoparkok fenntartható gazdasági fejlődésének támogatása, elsősorban a geoturizmus fejlesztése révén. A Bakony-Balaton Geopark 2012. szeptember 20. óta tagja az Európai Geopark Hálózatnak.

A denevérek többnyire barlangokban laknak, de vannak olyan fajok, amelyek településekhez kötődnek, például egyházi épületekhez, vagy éppen redőnyszekrényekbe költöznek be. 

Március 16-án bezárta a kapuit a Szegedi Vadaspark, de az állatkert élete nem állt meg. Szinte folyamatosan új állatok születéséről tudnának beszámolni.

Hogyan érinti az állatmenhelyeket a koronavírus-járvány? Milyen kilátásaik vannak a vírus utánra? Hogyan segíthetünk egyénileg a legtöbbet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ legutóbbi adásunkban.

A klímaváltozással sok állat elveszíti élőhelyét, aminek következménye, hogy kihalnak fajok. A görög karsztviperát is fenyegeti ez a veszély - tudtuk meg Mizsei Edvárd herpetológustól.

Hogyan lettek a háziállatok? Ez volt a legutóbbi Állatbarát első témája - Pongrácz Péter etológussal beszélgettünk.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésében két kísérlet is zajlik, amiben különböző erdészeti beavatkozások hatását vizsgálják. A 2014-ben elkezdett Pilis Üzemmód kísérletben a hagyományos vágásos gazdálkodás elemeit (vágásterület, hagyásfacsoport, egyenletes bontás) és a jelenleg bevezetés alatt álló örökerdő gazdálkodás elemeit (lékvágás) hasonlítják össze. A 2018-ban indított Pilis Lék kísérlet az örökerdő gazdálkodás során alkalmazott különböző méretű és alakú lékek hatásaival foglalkozik.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizenhetedik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását.