Az Állatbarátban több faültető programnak jártunk utána, illetve arról is beszélgettünk szakértőkkel, milyen szabályokat tartsunk be az erdőben a vadállománnyal kapcsolatban.

Halálos békasimogatásról, azaz a kétéltűek és hüllők rohamos pusztulásáról, valamint a pusztákba épített, nem várt módon ökológiai mentőhajőként szolgáló hatalmas sírokról is szó volt az Állatbarátban.

Legutóbbi adásunkban Valkó Orsolya, az Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézetén belül működő, MTA-ÖK Lendület Vegetáció- és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője, és Deák Balázs, a kutatócsoport tudományos tanácsadója volt a vendégünk.

Mennyi is egy erdő ára? Erre keresik a választ slammelő klímatudatos művészek - és tudósok.Hogyan előzhető meg a kutyák komolyabb daganatos megbetegedése? Ezek az aktuális Állatbarát témái.

Az egzotikus állatok elengedése nagyon gyakori és általános dolog. Alapvetően azt gondolnánk, hogy a trópusi fajok nem tudnak “kiszokni” a természetbe, hiszen a hideg vizekben nem élik túl a telet, de ez nem igaz.

Sok ökoszisztémának a tűz természetes velejárója, de most Ausztráliában nem ez a helyzet. A klímaváltozás egyrészt elősegítette a nagy tüzeket, másrészt pedig pont a klíma miatt nem tud majd regenerálódni az a növényzet, amely korábban volt – mondta az Állatbarát legutóbbi adásában a szakértő. A koalák nem halnak ki, de több faj sajnos valószínűleg igen.

Ha növények beporzására gondolunk, elsősorban a háziméhek nélkülözhetetlen munkája jut eszünkbe. A méhcsaládok fogyatkozásáról szóló hírek és figyelmeztetések szinte mindennaposak, de laikusként arra talán kevésbé figyelünk, hogy nem csak a házi méhek, de rokonai, a vadméhek és egyéb beporzók ugyanúgy ki vannak téve ennek a veszélynek, nélkülük pedig házi társaik sem tudnák maximálisan elvégezni a munkát.

A szalakóta „csinos külsejű”, feltűnő színű madár, amelyből a múlt század közepére csak kevés maradt hazánkban. Azonban, ahogy a szakértő elmondta, visszatelepítése jól halad.