„Klubrádió“
Állatbarát

A sas nem kapkod legyek után

20/10/2019 19:20

| Szerző: Klubrádió

Rengeteg madár pusztul el mérgezés miatt - ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szemléletváltást sürget a gazdálkodók körében.

2019. október 18. Állatbarát (2019. október 18., péntek 14:00)
23:59
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória
A korábbi években sokszor, legutóbb augusztusban hallhattunk mérgezés miatt elpusztult parlagi sasokról, amik szinte kivétel nélkül a ragadozókra irányuló illegális pusztításnak estek áldozatul. Ez ellen több esetben hatásosan sikerült fellépnie a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME), a természetvédelmi szervezeteknek és a hatóságoknak, így ezek előfordulása jelentősen csökkent a 2011-2013-as időszakhoz képest. Ezzel szemben az utóbbi két évben rohamosan nőtt a nem megfelelő módon alkalmazott rágcsálóirtó szerek következtében elhullott ragadozó madarak száma. Az MME szemléletváltást sürget a gazdálkodók körében, hogy a rágcsálók elleni védekezést az előírásoknak megfelelően végezzék, illetve alternatív megoldást is nyújt.

Orbán Zoltán, az MME szóvivője szerint két formája lehet a madármérgezéseknek. A klasszikus eset, hogy méreggel preparált állati tetemet helyeznek ki csaliként, és ezt fogyasztják el többek között ragadozó madarak is. Ez 2005 óta létezik Magyarországon és öltött nagy méreteket. Az elpusztult állatok tetemeit sokszor meg sem találják, ennek ellenére százas nagyságrendben találtak ilyen esetek kapcsán csak sasokat, az összes ragadozó madár elhullás pedig már a fél ezres nagyságrendet is elérte.

Ezek ellen nagyon sokat tett az MME az elmúlt több mint egy évtizedben, de sajnos most egy másik erősödni látszó problémával kerültek szembe. A ragadozó madarak és a vadászatilag fontos egyéb fajok mellékes, vétlen áldozatként hullanak el. A legnagyobb gondot a kereskedelmi forgalomban is kapható brodifakum hatóanyag-tartalmú készítmények okozzák, amelyek képesek felhalmozódni a táplálékláncban és blokkolják a gerinces szervezetek véralvadási mechanizmusát, így külső és belső vérzéseket okoznak és néhány napon belül a mérgezett állat kínhalálához vezethetnek. Ez a hatóanyag jelenleg Magyarországon az engedélyezési okiratban megjelölt módon, azaz kis dózisban, lakossági felhasználásra kizárólag beltéren vagy zárt etetőállomásokon használható. A gazdálkodók a szabályozás ellenére a gyakorlatban sajnos ezt sok esetben figyelmen kívül hagyják, és nagyobb mennyiségben, illegálisan alkalmazzák mezőgazdasági területeken, elsősorban a mezei pocok és a hörcsög gyérítésére. Az irtószer nem megfelelő alkalmazása 2015-ben már komoly vadgazdálkodási kárt is okozott, 80 őz és 10 mezei nyúl pusztulásához vezetett Békés megyében.

Rétisas fészekkamera - DDNPI - White-tailed Eagle nest

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság egyik fő célkitűzése hazánk természeti gazdagságának bemutatása, valamint az emberek figyelmének felhívása Magyarország természeti örökségének, értékeinek védelmére. A bemutatás és ismeretterjesztés egyik legnépszerűbb és leglátványosabb módja az állatvilág webkamerás online megfigyelése.

Egy rétisas bekamerázott fészke

Orbán Zoltán szerint ezekben az esetekben kevésbé tájékozatlanságról, inkább nemtörődömségről van szó, ez ellen pedig komoly szemléletformáló munkát kell végezni. A klímaváltozás egyik legerősebb okozója a nagyüzemi mezőgazdaság. Ezzel kapcsolatban globálisan is arra hívják fel a szakértők a figyelmet, hogy alapvetően kellene megváltoztatni az agrárképzést, illetve az agrárgazdálkodók gondolkodásmódját, hiszen ezek az emberek nyilván értik a szakmájukat, de alapvetően nem ökológiai gondolkodásúak, nem olyan képzettségűek.

Végeztek Spanyolországban egy kísérletet, ahol elérték az agrárgazdálkodóknál a természetvédelmi szervezetek, hogy helyezzenek ki a mezővédő erdősávokba a saját fészket nem építő, és jó hatékonyságú rágcsáló pusztító solymoknak és baglyoknak mesterséges fészkeket, plusz tegyenek ki beülő, pihenő fákat a szántókra. A több helyszínen megismételt kutatás eredményeként, ha a gazdák teljesen elhagyták a mérget, és így segítették a területen a ragadozó madarak megmaradását, akkor teljesen elmaradt a pocok gradáció (kedvező időjárási körülmények között, ha enyhe a tél, kevés a csapadék és sok a táplálék, a mezei pockok nagymértékben elszaporodhatnak, gradáció alakul ki. A gradáció később magától összeomlik és tömegesen pusztulnak el a pockok - ez a bizonyos gradáció okozza a legtöbb kárt a gazdálkodóknak).

Ez a példa is mutatja, mekkora szerepe lenne a felvilágosításnak. Nem csak az az egy út létezik, hogy illegális módon, borzasztó környezeti károkat okozva kell mérgezni, hanem ökológiai megoldásokkal, biológiai védekezéssel is meg lehet ezt oldani. Ráadásul, a biológiai védekezés még olcsóbb is lenne, hiszen nem kéne drága pénzen megvenni a méreganyagokat, a ragadozó madarak ingyen és bérmentve elvégeznék a munkát.

parlagi sas
 
Parlagi sas- 
Kép forrása: Pixabay
 

Orbán Zoltán a parlagi sasok védelmét segítő intézkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy mivel ennek a fokozottan védett fajnak az Európai Unión belül Magyarországon él a ⅔-a, ezért az EU sok százmillió forintos támogatást ad az országnak, hogy védjük meg őket. Az ilyen kiemelt fajokat hihetetlen precizitással monitorozzák a madarászok. Ennek a része a téli sasszinkron is, amikor a telelő madarakat számolják össze, majd nyaranta az országban fellelhető összes fészket nyomon követik, a fiókákat meggyűrűzik, egyes példányokra pedig műholdas jeladót tesznek. A parlagi sasokat szinte személy szerint ismerik a velük foglalkozó szakemberek, akik arra törekszenek, hogy az év minden napján kint tudjanak lenni a területeken, és folyamatosan monitorozzák a madarakat. Innen tudják, ha mérgezés következik be, mivel ennek egyik jele, hogy a területen járőröző kolléga több alkalommal sem látja az adott madarat a szokásos pihenőhelyén. Ilyenkor riasztja a méreg- és tetemkereső kutyás egységet, akik segítségével megkeresik a mérgezett sasokat.

Orbán Zoltán itt egy nagyon elkeserítő tendenciára hívta fel a figyelmet. Az esetek néhány százalékában a madarakat időben találják meg, és meg tudják menteni a madár életét. Általában az a helyzet áll viszont elő, hogy az így megmentett madarakat elengedésük után nagyjából két évvel újabb mérgezés éri, vagy lelövik, vagy éppen áramütés következtében elpusztulnak.

Ha sokat vannak kint a területen a szakemberek, jó kapcsolatot tudnak kialakítani a vadászokkal és az agrárgazdálkodókkal, így ha ők találnának egy még életben lévő madarat, pontosan tudják, kihez kell fordulni.. Ennek köszönhető az is, hogy egyre több esetre derül fény, és egyre több eset kapcsán indulhat bírósági szakasz.

Állatbarát
2019. október 18. péntek 14:00
Műsorvezető: Lay Viktória