„Klubrádió“
Ötös - Para-Kovács Imrével

A magyarok is elveszíthetik a tengert

14/01/2020 15:45

| Szerző: Klubrádió

Nem mossa tenger a magyar végeket, de a világóceán szennyezettsége nekünk is feladatokat ad. A Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke nyilatkozott a Klubrádiónak.

2020. január 06. Ötös - Para-Kovács Imrével (2020. január 06., hétfő 10:00)
91:52
00:00
Műsorvezetők: Para-Kovács Imre Szerkesztők: Lay Viktória

Mivel Magyarországnak nincsen tengerpartja, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy bennünket nem érint igazán a bolygó legnagyobb vizeinek szennyezettsége, pedig napjainkra minden ország számára égető kérdéssé vált a rekordméretű környezetszennyezés és annak utóhatásai – erről beszélt Farkas János kutató, a Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke.

Az ELTE adjunktusa elöljáróban elmondta, a Magyar Tengerbiológia Társaság azért alakult, hogy a téma iránt érdeklődőknek lehetőséget nyújtson közelebbről is megismerni az óceánokat, azok élővilágát. Kiemelt céljuk, hogy továbbképzéseket, hazai és nemzetközi kutatásokat szervezzenek a fiatal generáció, a jövő remélt tengerbiológusai számára, de az egyesülethez bárki – aki ez irányban kedvet érez a fejlődésre – szabadon csatlakozhat.

A tengerekről ma már nem lehet anélkül beszélni, hogy ne hangsúlyoznánk, milyen nagy problémát jelent a vizek egyre nagyobb szennyezettsége, amelynek fő oka a partokon végzett környezetromboló emberi tevékenység. A legnagyobb bajt a szennyvíz, a hulladékok, ipari melléktermékek vízbe engedése, valamint a talajba került műtrágyák, vegyszerek bemosódása okozza, de a különböző olajtársaságok tankereinek balesetei is hozzájárulnak a gondokhoz.

 
A Greenpeace figyelemfelhívó installációja a budapesti Kossuth tére 2019-ben
 

Ugyancsak nagy problémát okoz a klímaváltozás miatt bekövetkező pár celsius fokos hőmérséklet-emelkedés is, amely által egyre kevesebb oxigén van a vizekben, ez pedig veszélyezteti a tengeri élővilág nagy részét. Azt is megfigyelték a tudósok, hogy a tengeri növények nehezebben fotoszintetizálnak, ezért nagyobb tömegben pusztulnak. Az elhalt növények lehullanak az óceán fenékre, ahol elkezdik őket lebontani az anaerob, azaz oxigénmentes körülmények között élő élőlények.

Az oxigéntől elzártan végbemenő biokémiai folyamatok következtében rengeteg nitrogén és foszfor kerül a vízbe, amelyek a felemelkedő áramlatokkal feljutnak a felszínre, és elősegítik a rendkívül káros algavirágzást. Az említett elemek felhalmozódása olyan, mintha megtrágyáznánk a vizet az algák számára. Ezek a vízben tenyésző élőlények elképesztő mértékben elszaporodhatnak, beborítva a felszínt, majd bomlásuk nem csupán elvonja az oxigént a vízi élővilágtól, de a halakra és egyéb élő szervezetekre káros méreganyagok is felszabadulnak belőlük.

Ezt követően ráadásul ismét nagy mennyiségű szerves anyag halmozódik fel a vízben, ami újabb algavirágzást indíthat be a felszínen. Az ördögi kör megállítására tehát mindenképpen szükséges lenne a környezetszennyezés csökkentése – hangsúlyozta Farkas János.

A kutató arról is beszélt, hogy az ipari szennyezések mellett egy-egy ember hulladékainak károsító hatása ugyan nem tűnik jelentősnek, mivel azonban a sok millió egyéni szemetelés összeadódik, senki nem mentheti fel magát a felelősség alól. Mindenkinek fontos odafigyelnie saját, szűkebb környezetére is. Főleg, hogy általános megfigyelés szerint, ha már tisztaság van valahol, az emberek automatikusan jobban vigyáznak annak fenntartására. Ezzel szemben a szemét még több szemetet vonz.

A tudós szerint ebben igazi váltás a jövő generációtól várható, de tőlük is csak akkor, ha látnak jó példákat is, ami pedig a mai felnőtteknek ad feladatot.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Ötös/Interjú Farkas Jánossal
2020. január 6., hétfő 10.00
műsorvezető: Para-Kovács Imre

 

bmone2n.makeAd('26870.2.1.2'); /* ]]> */