„Klubrádió“
Reggeli gyors/Reggeli személy

Tulajdonképpen minden ember beteg, mondja a pszichiáter

14/06/2019 15:28

| Szerző: Klubrádió

Kábítószer, létvágy, életfontosságú és életveszélyes szenvedélyek – Rigó Péter pszichiáter adott hosszabb interjút a Klubrádiónak. A romokban heverő, vagy inkább nem is létező hazai drogprevenció, valamint a társadalom és politika keleties hozzáállása miatt burjánzó betegségektől az orvos és beteg közös gyógyulásáig és az ember alternatív definíciójáig terjedt a beszélgetés. És miért nem jó csak úgy betiltani a piros kalapot?

2019. június 14. Reggeli gyors/Reggeli személy (2019. június 14., péntek 09:00)
34:48
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Pikó András, Rózsa Péter
Nem nagyon foglalkozik már drogpolitikai ügyekkel, mert semmiféle értelmét nem látja a különféle bizottságok megalakításának, az e fajta lépések szerinte ugyanis általában időhúzásnak tekinthetők, Működnek, aztán a végén megszülik a nagy semmit – mondta Rigó Péter pszichiáter, a Nyírő Gyula Kórház drogambulanciájának főorvosa.

A kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetéhez tartozó drogbeteggondozó és prevenciós központ vezetője ezt arra a riporteri felvetésre mondta, hogy még februárban a kormányoldal ellenállása miatt nem alakult meg a fővárosi drogbizottság, helyette kábítószerügyi egyeztető fórumot hoztak létre.

Lelki fitnesz? Gyógyszerfüggőség!

Rigó Péter szerint Magyarországon, ahol a pszichiátria az egészségügy mostohagyereke, azon belül pedig az addiktológia áll a legutolsó helyen presztízs és ellátás szempontjából is, nincs igazi drogpreveneció.

Nem úgy, mint Nyugaton, ahol sokkal egészségtudatosabb a társadalom, amihez hozzátartozik a mentális higiénia. Ebben a keleti és nyugati hozzáállás között ma komoly különbségek vannak. Jellemző, hogy a nyugati országokban akkor mennek pszichológushoz az emberek, amikor jól vannak, a problémák megelőzéseként, vagyis náluk értik nem csak a testi, hanem lelki fitnesz fenntartásának fontosságát is.

A magyarok, a nyugati szokásokkal ellentétben akkor mennek pszichiáterhez, ha már nagy a baj, miközben az egészségügynek ez a része gyakorlatilag elérhetetlen, a megfelelő pszichoterápiát itthon központilag nem finanszírozzák, a magánpraxist pedig a betegek nagy része nem tudja megfizetni. Helyette az érintettek nyomják a szorongáscsökkentőket, amelyekből egyre többet kell bevenniük, hogy úgy érezzék, jobban vannak, aztán gyógyszerfüggővé válnak. De nem csak

 
Gyógyszer
Pixabay





Piros kalap

Magyarországon tehát a kábítószer-fogyasztás kapcsán nincsenek valóban támogatott hatékony szakmai módszerek a drogprobléma kezelésére, ebben az ügyben a tiltás és büntetés dominál, miközben ami tiltott, különösen a fiataloknál, általában vágyott is. Ha nem szabad piros kalapot hordani, akkor a kíváncsiság előbb-utóbb győz, és jönnek a titkos kalappróbák.

A politikához sajnos még nem jutott fel az az információ, hogy milyen jelentősége van az egészségügynek és az emberek egészségéhez szintén szükséges oktatás minőségének a társadalom állapotában. Jelenleg mindkét terület nagyon rossz helyzetben van, ami nem is mindig a pénzen, inkább a hozzáálláson múlik. A negatív következmények pedig nem csak a drog- és pszichiátriai betegeket sújtják, az egészségügyi, életmód- és szemléletbeli problémák látszanak többek közt az öngyilkossági és rákbetegségi statisztikákon is – tette hozzá.

 
Pixabay
 


A drog helyett nincs semmi, a drog van valami helyett

A tiltás önmagában érthető, szükséges, de nem elégséges, valamit fel kell ajánlani helyette. Mottója, hogy a drog helyett nincs semmi, a drog van valami helyett, tehát ezt a valamit kell megtalálni, azt aminek a hiányát a függő a kábítószerrel pótolja, és amit a drog helyett adni lehet.

Nem elég annyit mondani, hogy ne igyon, ne drogozzon, aztán nem lesz semmi baja. A beteget először abban kell segíteni, motiválni, hogy eljusson addig, ő maga akarja, hogy megszabaduljon a drogtól. Akiben ugyanis nincs meg az erős belső késztetés, csak kívülről nem lehet meggyógyítani.

Rigó Péter arról is beszélt, az addikciónak több oka is lehet, illetve több tényező együttállása válthatja ki. Örökölt hajlam, a személyiségfejlődés körülményei, családi ingerek, szociális helyzet is belejátszhat. A drogbetegség nem más, mint a személyiség, az anyag és szociokulturális pillanat találkozása – tette hozzá.

Persze, az igazán fontos a megelőzés lenne, amihez azonban a szokványos felvilágosító előadásoknak sem sok hasznát lehet venni. Ezeknél jobb lehet például a drogbeteggondozó központ legújabb prevenciót szolgáló nagy érdeklődést kiváltó szabadulószobás játéka, amit középiskolásoknak találtak ki. Ennek lényege, hogy a résztvevők szórakozva tanulnak, drogprevenciós kérdésekre adott helyes válaszokkal nyithatnak ki ajtókat, és juthatnak tovább a menekülőpályán.

 
 


Kifacsart szenvedély

Rigó Péter bölcseleti gondolatokkal is megpróbálta mélyebben bemutatni a függőség, illetve az elmét is érintő betegségek, a pszichózisok jelenségét és jelentőségét. Szerinte az emberi létezésnek ugyanis ez a két legnehezebb része.

Felhívta a figyelmet, hogy Jean-Paul Sartre filozófus szerint az ember tulajdonképpen nem más, mint létvágy, a vágy pedig hiány, és az egész életünk arról szól, hogy ezt a hiányt bepótoljuk, vagyis próbáljuk a lehető legjobban érezni magunkat, önmegvalósítás, szellemi gyönyörök vagy épp vallásos hit által. A vágy érzelem plusz energia, az akarat pedig vágy és döntés – tette hozzá.

Mindenhez kell tehát a vágy, a szenvedély, enélkül nem érdemes élni, ám ez a törekvés kifacsarodhat, negatív is lehet, az ember rossz módszereket választhat céljai eléréséhez – ekkor beszélhetünk szenvedélybetegségről.

Bár általános gyógyítói tapasztalatok vannak arról, hogyan kell hozzáállni a függőséghez, ahhoz, hogy a szenvedélyt hogyan lehet átalakítani, nem állanak rendelkezésre nagyon kidolgozott, egyértelmű programok. Ebben a személyiséghez kell szabni a foglalkozásokat, amelyek során a segítő személy nagyon izgalmas kalandokba keveredhet a betegcsoportjaival. Rigó Péter megjegyezte, ezt csak szenvedélyesen lehet csinálni, ő a betegeivel gyógyítja magát, mert valamiképp mindenki beteg, a pszichiáter is. Az ember elvben nem más, mint a gyógyulás útját járó beteg – fogalmazott.

Az interjú hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!

Reggeli személy/Interjú Rigó Péterrel
2019. június 14., péntek 09.00
riporter: Panxnotded Miklós