Továbbra sem világos, miért menne 200 magyar katona Csádba

Tízezrek gyűltek össze Orbán Viktor kritikusának gyűlésén – írta az AFP hírügynökség, amely a március 15-i események közül csak a Magyar Péter-féle tüntetésről számolt be részletesen. "Azért jöttünk ide, mert egy jobb új világot akarunk az unokáinknak, és most talán van egy halvány reménysugár" - mondta egy 71 éves, a tüntetésen résztvevő szobrász a francia hírügynökségnek. A cikk a Medián legfrissebb felmérését is ismertetve megállapítja, hogy a teljes szavazókorú népességben 8 százalék körüli támogatottsággal a legerősebb ellenzéki párt lehetne, ha politikai erővé lépne elő.

 

Orbán Viktor ünnepi beszédéből azt emelték ki, hogy a miniszterelnök szerint most, az év kezdetén még egyedül vagyunk, de az év végére mi alkotjuk majd a többséget nyugaton. Feltehetően Orbán itt arra célzott, hogy a szélsőjobb veszi át az uniós választásokon Brüsszelben az irányítást, amit – tegyük hozzá – nem gondolhat komolyan. Amerikában pedig Donald Trump győzelmében reménykedik.

A hétvégén számolt be a Brussels Times arról, hogy az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot, mert az nem kellő körültekintéssel szabadította fel Magyarország számára korábban blokkolt, több mint 10 milliárd eurót. A parlamenti képviselők indoklásukban nemcsak azt nevezték meg problémaként, hogy Brüsszel engedett a magyar kormánytól zsarolásának, arra is figyelmeztettek, hogy Magyarországon kívül – de minket is ideértve – a jövőben bárki vérszemet kaphat, hogy tisztességtelen eszközhöz folyamodva rendezze le ügyét az uniós vezetéssel. Miután várhatóan éveken át húzódik majd a bírósági procedúra, ezért csak abban lehet bízni, hogy a lépés következményeként legalább azt elérik a képviselők, hogy a fennmaradó befagyasztott pénzeket nem merik majd kiosztani az Orbán-kormánynak. A lap idézi Orbán nemzeti ünnepi beszédéből, hogy ha "meg akarjuk védeni Magyarország szabadságát és szuverenitását, akkor nincs más választásunk, el kell foglaljuk Brüsszelt". A szerző hozzáteszi, az európai gazdatüntetések is – amelyek Brüsszel utcáira is elértek – azt mutatják, életképes stratégia a zsarolás.

Most derült fény arra, hogy még februárban az uniós külügyminiszterek találkozóján a szlovák és a magyar fél alkut kötöttek: a szlovákok támogatják a magyar kormányt abban, hogy vegyenek le Vlagyimir Putyinhoz közelálló oligarchákat a szankciós listáról – például az orosz-üzbég Alisher Usmanovot -, cserébe Szijjártó Péterék pedig támogatták a szélsőséges Jozef Hambálek levételét a listáról, aki az orosz Éjszakai Farkasok tagja, szintén Putyin közvetlen köréhez tartozik  – írta meg az Ukrainszkaja Pravda a szlovák Aktuality alapján.

Mit keres 200 magyar katona Csádban? – teszi fel a kérdést a Deutche Welle. Egyesek szerint a migrációs válság megoldásában segédkezik a magyar kormány az afrikai országban. A franciák 1000 katonával képviselik magukat, s ők sem tudnak javítani a helyzeten. Diplomáciai kapcsolat hazánk és Csád között nem volt, most viszont a Hungary Helps szervezet nyitott ott irodát. Mahamat Idriss Déby Csád elnöke eddig a régióban egyedüliként a nyugat megbízható szövetségesének számított, ugyanakkor januárban a Kremlben járt. S tudni kell azt is, hogy a biztonsági kockázatok növekedtek az utóbbi időben, két hete meggyilkolták az ellenzék vezetőjét és elemzők attól tartanak, diktatúrába fordul a rendszer Déby hatalmának erősödésével. Májusban lesznek választások, amit katonailag is felügyel Oroszország. A DW szerzője felveti a kérdést, hogy az elit brit Sandhurst Katonai Akadémián végzett Orbán Gáspár karrierjének kifutásához van-e szükség erre a misszióra, Rácz András biztonságpolitikai szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa szerint ez egy a lehetséges magyarázatok közül. Egyelőre nem tudni, hogy a májusi választások előtt vagy utána küldik-e ki a 200 fős csapatot, mindenesetre a magyaroknak semmilyen külföldi hivatalos mandátuma, nemzetközi misszionárusi megbízása nincs Csádba.