Magyarország rejtélyes afrikai expedíciója
13/03/2024 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Magyarországnak semmilyen érdekeltsége nem ismeretes Csádban, és nincs válasz arra, hogy valójában miért döntött tavaly ősszel Orbán Viktor miniszterelnök kormánya a katonák odaküldéséről – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung.
A nemzetközi médiában tegnap nagy visszhangot váltott ki, hogy – mintegy Mark Rutte holland miniszterelnök kihívójaként – beszállt a NATO-főtitkári tisztségért folyó versenybe Klaus Iohannis román államfő. A Politico amerikai portál európai kiadása azt emeli ki erről szóló beszámolójában, hogy Iohannis azt ígéri: ha rá esik a választás, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Ukrajna kerekedjék felül a saját létéért folytatott, Oroszország elleni harcában. A román államfő hivatali mandátuma decemberben jár le. Azt atlanti szövetség első számú polgári tisztségét megcélzó politikus aspirációjának bejelentésekor hangsúlyozta, hogy Európa keleti részétől értékes hozzájárulásra lehet számítani a NATO-n belüli eszmecserék és döntéshozatal során. Iohannis véleménycikket jelentetett meg a Politicóban, és abban leszögezte: a NATO-országoknak erkölcsi, politikai és stratégiai kötelezettségük, hogy segítsék Kijevet a szövetséghez való csatlakozásban. Szerinte a belátható jövőben továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és közvetlen fenyegetést a NATO-ra nézve.
Iohannis lenne az első olyan NATO-vezető, aki az egykori szovjet tömbhöz tartozó országok egyikéből érkezik, de hegymenetben kell megküzdenie Ruttével – írja a Politico. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – a NATO négy legnagyobb hatalma – egyaránt az eddigi tisztségéből távozó holland kormányfőt biztosította támogatásáról. Rutte általános megítélése az, hogy konszenzusépítő alkat, ami jól jöhet, ha ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök. A NATO-főtitkári poszt elnyeréséhez azonban az összes tagállam támogatására van szükség, és ezt Rutte nem tudja felmutatni. A Politico áttekintése szerint Románia, a balti államok és Törökország egyelőre nem állt mögé, a frissen csatlakozott Svédország sem foglalt még állást nyilvánosan – bár Ulf Kristersson miniszterelnök meleg szavakkal méltatta -, Magyarország viszont tevékenyen ellenzi Rutte jelöltségét amiatt, ahogyan a holland kormányfő nyilatkozott a magyarországi demokrácia visszaszorulásáról és az LMBTQ elleni jogalkotásról. Iohannis ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Rutte alatt Hollandia nem teljesítette azt a NATO-célkitűzést, hogy a védelmi kiadások szintje érje el a GDP 2 százalékát.
Magyarország rejtélyes afrikai expedíciója
Ezzel a címmel terjedelmes cikkben foglalkozik a svájci Neue Zürcher Zeitung azzal, hogy Budapest hamarosan kétszáz katonát küld Csádba. Hivatalos állítások szerint az illegális migráció elleni harc lenne a dolguk, de ennek a lap szerint a szakértők nem adnak hitelt. A Zürcher Zeitung megjegyzi, hogy Magyarországnak semmilyen érdekeltsége nem ismeretes Csádban, és nincs válasz arra, hogy valójában miért döntött tavaly ősszel Orbán Viktor miniszterelnök kormánya a katonák odaküldéséről. És felmerült még egy kérdés: milyen szerepet játszik ebben Orbán fia, Gáspár? – olvasható a cikkben. A lap országismertetése szerint Csád a Szahel-övezet azon kevés országainak egyike, amelyek megmaradtak a Nyugat szövetségesének. A térségben egyébként az elmúlt években egy sor országban katonák ragadták magukhoz a hatalmat, és aztán Oroszországgal léptek szövetségre. Csádban május 6-án választások lesznek. Az ország élén álló Mahamat Déby tábornok rá lehet utalva nemzetközi támogatásra, de Csádban ma is tartózkodnak francia katonák, és a svájci szerző szerint nem világos, hogy a magyarok milyen segítséget nyújthatnak, hiszen kevés az afrikai tapasztalatuk. Hadd jegyezzem meg erősen zárójelben, hogy ez csak azzal a megszorítással igaz, hogy Magyarországon nemzedékek nőttek fel Rejtő Jenő idegenlégiós regényein. Csádban mindenesetre nem többnemzetiségű misszió keretében, hanem kétoldalú megállapodás alapján lesz jelen a magyar kontingens, ami külön veszélyforrást jelenthet. A zürichi lap kitér arra is, hogy a szudáni harcok elől Csádba menekült százezrek közül csak nagyon kevesen célozzák meg Európát: 2023 eleje óta Itáliába eddig kevesebb, mint hatezer szudáni jutott el, az illegális bevándorlás problémájának a gyökere tehát a legkevésbé sem Csádban keresendő.
A lap egy magyar biztonsági szakértő megszólaltatásával is csak arra jut, hogy a motiváció „egészen fentről érkező politikai akarat” megnyilvánulása lehet, és erre utal, hogy a küldetésben vezető szerepet játszik Orbán Gáspár. A Direkt36 portál a Le Monde-dal együttműködve fedte fel, hogy a miniszterelnök fia tavaly május és idén január között legkevesebb hat alkalommal tett látogatást Csádban és Nigerben, és olyan benyomást keltett, hogy nem szeretné, hogy ez kitudódjon – videón látható, hogy maszkkal, kalappal fedte magát, illetve oszlop mögé rejtőzött. Orbán Gáspárnak egyébként van afrikai tapasztalata: egy keresztény segélyszervezettel Ugandában futballozni tanított gyerekeket. Az újságírók kíváncsiskodása nyomán Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter végül közölte, hogy Orbán Gáspárt a csádi misszió összekötő tisztjének nevezte ki. Az viszont senki számára nem világos, hogy mire ez az egész bújócskázás.
A Neue Zürcher Zeitung felhívja a figyelmet arra is, hogy Mahamat Déby január végén Moszkvába utazott, és ott Vlagyimir Putyin nyíltan katonai támogatást ajánlott fel neki. Csád orosz kapcsolata spekulációkra ösztönöz Magyarországot illetően, hiszen Orbán közismerten jó viszonyt ápol Moszkvával, ám a magyar haderőn belül 25 év NATO-tagság után nem osztják ezt a Kreml-barátságot.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.03.13., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János