Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Egy "rossz" magyarról - Szénási Sándor jegyzete
A „jó” magyar szeret ebben élni, maga mossa kényszerzubbonyát, és csodálattal tekint ápolóira.
Olaj, háború és kampány – Kárpáti Iván jegyzete
Van egy különös képessége a magyar miniszterelnöknek: képes egymástól teljesen független dolgokat egyetlen történetté gyúrni. Olyan ez, mint amikor a konyhában a hűtő teljes tartalmát beleöntjük egy lábosba, aztán reménykedünk, hogy valami ehető lesz belőle. Most éppen az olajjal történik ugyanez.
Ellenségkép - Dési János jegyzete
Nem új dolog ez, az emberiség egy tekintélyes hányada halt bele abba mindig is a történelem folyamán, hogy ellenséget képeztek neki, hogy ihajja. Néha a boszorkányok, máskor az ördög, maga Lucifer, a Kokorász, az illuminátusok, a szabadkőművesek, a pomogácsok, a zsidók, esetleg a biciklisták.
Délibábok - Józsa Márta jegyzete
Lehet a nyugati országokban „GDP, meg növekedés”, de a valóságos életben Magyarország jobb helyzetben van. És milyen igaza van az idézett felkent személynek, hazánk úgynevezett kormányfőjének, valóban jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Csak, ne adj’ isten, nehogy már holnapra véreb legyen a verébből. Egyetértek amúgy a felkent vezető által szervírozott politikai termékkel, valóban, édes hazánk páratlan túlélő képességekkel rendelkezik, ilyen például a fata morgana, mindközönségesen a délibáb gyakori jelenléte, és annak politikai hasznosulása.
Távolban egy fehér vitorla - Szénási Sándor jegyzete
11/12/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Persze normálisan megélni mindenki szeretne, de az első szerelem elmúltával a legkonokabb tini is belátja, hogy a boldogság nemcsak ritka, de roppant múlékony is, jön is, megy is, ahogy épp kedve tartja, bízni benne, pláne felméréseket alapozni rá hülyeség.
A magyar tinik nem boldogok, ez rendben van, a maláj, vagy észak-macedón tinik sem azok, és nem feltétlenül a körülöttük tenyésző társadalom feltűnő idiotizmusa miatt, hiszen a tizenéves még befelé figyel, bár a világot mindenesetre ab start utálja. És ki mondja, hogy ok nélkül is nincs igaza?
Az LL Longevity11 országot érintő kutatása szerint a magyarok igazi boldogtalansága a 35-49-es korosztállyal kezdődik, előtte a 18-34 évesek kifejezetten eufóriában vannak, hogy túlélték a kamaszkort, utána azonban jönnek az élet keserű tényei. Ennél rosszabbul csak a 65 év felettiek érzik magukat. Ez a boldogság-skálán 5,2-t jelent. A komor hangú hazai jelentések szerint bezzeg a szlovákoknál ez 6,2 pont, a cseheknél, és a lengyeleknél 6,4, a románoknál meg egyenesen 7. Igaz, ezt még az elnökválasztási botrány előtt regisztrálták, azóta az ország feltehetően mély apátiával és/ vagy dühkitörésekkel küzd.
Már persze ha nem vesszük egészen komolyan azt, amit a kutatók ígérnek, tudniillik a boldogság definícióját, ami azt tételezi, hogy a sugárzó mosoly főleg a pénzügyi biztonságérzeten alapul. Vagyis ha egy magyarnak van hathavi tartaléka, rögtön nyájas természetűvé válik, ha azonban nincs, elkomorul. Ekkor a hazai átlagnál is mélyebbre, 5,1 pontra süllyed a kedve, míg a megtakarítások 6, 7 pontot hoznak neki, vagyis kenterbe veri, mondjuk a lengyeleket.
A magyar válaszadók viszont a pénz mellett a nyugalmat, és a harmonikus családi együttlét is megjelölték a boldogság feltételéül, amiből azonban végképp világos, hogy a boldogság szó, pontosabban annak használata körül valami katyvasz van. Mert ugye a románoknál a rosszkedv biztosan nem politikai természetű, pénzhez nincs köze, de a családi örömöket sem az Aldi-ban árulják akciósan, és ha valakinek nagyon fel van ütve az agya, akkor sem lel nyugalomra, ha a Nikkei index az eget veri.
Persze normálisan megélni mindenki szeretne, de az első szerelem elmúltával a legkonokabb tini is belátja, hogy a boldogság nemcsak ritka, de roppant múlékony is, jön is, megy is, ahogy épp kedve tartja, bízni benne, pláne felméréseket alapozni rá hülyeség.
Ámde a kutatásnak mégis az a neve, hogy „Long, happy and healthy life”, ami még lehangolóbb, mert a happyness mellett a vagyon sem garantál hosszú életet, illetve az egészségünk is inkább függ attól, hogy a pénz mellett milyen géneket örököltünk.
Aztán megnézzük a felmérés megrendelőjét. Azt mondja, NN Group. Globális vállalat, 18, főleg európai országban jelen lévő biztosítási és befektetési szolgáltató cég. Vagy úgy.
Vagyis a magyar nem feltétlenül boldogtalan, viszont szegény, és ennek nem örül, a családnak azonban igen, de szeretne minimum hathavi megtakarítást is, és legközelebb, ha rászakad Fortuna istennő bőségszaruja, most már tudja, kihez forduljon szolgáltatásokért. Boldog ugyan ettől se lesz, de jobban ráér megnézni, hogy kire szavaz, és ha a választása nem jön be, van miből kifizetni az utat valami távoli, és egészségesebb vidékre. Fél év hesszelés, az is valami.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. december 11-ei adásában hangzott el.