Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
A vádlottak padja - Hardy Mihály jegyzete
Furcsán hangozhat, de ettől még tény, hogy Európa legnagyobb és legtekintélyesebb nemzetközi szervezete nem volt felkészülve ilyenfajta belső bomlasztásra és cinikus árulásra, amit Orbán Viktor és Szijjártó Péter bemutatott.
Szegények – Szénási Sándor jegyzete
Amikor a görénykurzus névadója a kampányban elismerte, hogy elvesztette a nagyvárosokat, az értelmiséget, és a középosztály javát, akkor ez már régi igazság volt, és ez látszott is a Fidesz kommunikációján. Emlékszünk arra a borzongató emoji-kampányra, amelyhez már olvasni sem kellett tudni, a sárga arcok hangulatjelei dühöket, félelmeket, vagy éppen boldogságot irányítottak az ellenfelekkel szemben, az utóbbit viszont a Fideszre természetesen. Hogy az üzenet még érthetőbb legyen, az ellenzék biztos megítélése érdekében szarkupacokat ábrázoló emojikat, és hányással küzdőket is bevetettek. Még, vagy megint, most is ott vannak a falakon.
Előmásznak a roncsból a fideszes sofőrök - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a jelenség, amikor egy súlyos autóbaleset után, valaki szerencsésen kimászik saját lábán a roncsból, feláll és látszólag irracionális dolgokat kezd művelni. Össze-vissza mászkál, keresi az öngyújtóját, nyomkodja a telefonját, irreleváns kérdéseket tesz fel a segítségére sietőknek. Még csak a fejét sem ütötte be, egyszerűen még tart a sokk hatása, azt sem tudja hol van és valójában mi történt vele.
Mészáros a börtönben is keres - Dési János jegyzete
Az "épít magának" esetünkben annyit tett, hogy a „Mészáros“ nevű fényvisszaverő felület egy igen jelentős közpénzes melóba tenyerelt bele megint.
Ne sprashivay! - a külügyminisztérium darálójának nyílt levele Selmeci János jegyzetében
Négy különböző munkakör képviselője volt az asztalnál: egy miniszter, egy államtitkár, egy irodavezető és egy orosz gyártmányú iratmegsemmisítő. A miniszter, az államtitkár és az irodavezető székeken foglaltak helyet, az iratmegsemmisítő az asztalon darált. Elfogtam a nyílt levelét.
Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
Sóhivatal – Józsa Márta jegyzete
15/06/2025 07:49
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
A most az árvíz miatt a sóbányát oldó, tehát a sós víz miatt a környezetet radikálisan átformáló Korond-patak a Kis-Küküllőbe ömlik, az meg a Marosba, amely meg Makónál a Tiszába. Ha sokáig oldja a víz Európa egyik legnagyobb sólelőhelyét, akkor akár a szegedi rakparton is megjelenhetnek sóvirágok. Szóval a problémánk közös, ha elfogadjuk, ha nem.
Láttam a minap az egyik közösségi oldalon egy videót egy sráccal, aki elmondta, hogy betűink latinok, számaink arabok, filozófiánk gyökere görög, pizzánk olasz, kávénk brazil és így tovább. A kérdésfelvetés az volt, hogy akkor mégis milyen alapon utáljuk a bevándorlókat. Megemlítette azt is, hogy egy ikonikus svéd kanapén nézzük a nyugati filmeket a Távol-Keleten gyártott készülékeinken.
Teszem hozzá: az a bizonyos svéd kanapé - kinek könnyedén, számomra lehetetlenül nehezen összeszerelhető - fából készült. Például fenyőből. Meglehet, hogy kurd, vagy szomáliai munkások gyalulták, csomagolták a léceket. Amelyek alapanya származott valahonnan, nem kis részben Romániából, a Kárpátokból, többnyire Erdélyből. Ahol sok a fa, és olcsó a természet. Könnyedén kizsákmányolható. Viszont azonnali pénzzel kecsegtet, alig, vagy sehogy sem követhető nyomon a tarvágás útja az európai multiknak, vagy a nyersanyagigényes távol-keleti cégeknek elpasszolt rönkök sorsa.
És akkor történik az, hogy nem egészen váratlanul, de kétségkívül tragikusan ellepi az árvíz a parajdi sóbányát. Azért nem váratlanul, mert évtizedek óta folyik az erdők lerablása. Nem mellesleg mindennek köze lehet ahhoz is, hogy a környezetükből kitúrt, túlszaporodott medvék beköltöztek már a városokba is. A környezetvédők, vízügyi és egyéb szakértők vészcsengőjének hangjára nagyjából egyetlen döntéshozó sem hallgatott. A tét pedig nem volna más, mint kedves otthonunk, a Kárpát-medence életben maradása.
Egy olyan ország polgáraként mondom ezt, ahol a hungarikumok listáján ugyan nem szerepel, de tény: egyedülálló sajátosság, hogy Magyarországon nincs környezetvédelmi tárca. Mert a NER ideológiája szerint az ökológia amolyan liberális nyavalygás, fölösleges sallang. Régebben úgy mondták volna: bolsevista trükk, de a bolsevizmus ma már nem szitokszó, szelleme könnyedén visszaszivárgott az öregedő fiatal demokraták eljárásrendjébe.
Visszatérve Parajdra: zajlik az az ideológiai háború is, hogy mi köze ehhez a magyar adófizetőnek, már megint az Orbán-kedvenc határon túli magyarok sírnak-picsognak, hogy kedveskedjem ezzel újonnan bevetett kommunikációs fordulattal. De vessünk csak egy pillantást a térképre. Az erdők nem csak erdélyi, hanem például kárpátaljai gátlástalan kiszipolyozásának nyomait akkor is látjuk, amikor olcsó román bútort rendelünk. Faházat, és így tovább. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a bennünket körülvevő Kárpátok vízmegtartó képessége pillanatok, de legalábbis pár évtized alatt elvész. Így jöhetett az az ár egy amúgy kis patakon, amely Európa egyik legnagyobb sólelőhelyét most éppen oldja. Márpedig a só igen jól oldódik a vízben.
És ha tovább szemlélgetjük az atlaszt, akkor azt is láthatjuk: a most az árvíz miatt a sóbányát oldó, tehát a sós víz miatt a környezetet radikálisan átformáló Korond-patak a Kis-Küküllőbe ömlik, az meg a Marosba, amely meg Makónál a Tiszába. Ha sokáig oldja a víz Európa egyik legnagyobb sólelőhelyét, akkor akár a szegedi rakparton is megjelenhetnek sóvirágok. Szóval a problémánk közös, ha elfogadjuk, ha nem. Mondjanak erről bármit a saját zsebükön túl látni képtelen sóhivatalok.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2025. június 12-i adásában hangzott el. A fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
