Parajdi sóbánya: az emberek egy része már elvesztette a reményt; nem tudni, mi lesz a rengeteg vízzel

Soha nem tapasztalt mennyiségű víz zúdult a parajdi sóbánya térségére, a hétfői esőzések után a Korond-patak vízhozama a százszorosára nőtt, és betört a föld alá. Az áradás nyomán a védelmi célból kialakított ideiglenes medrek összeomlottak, a patak vizét elvezető fóliaréteget pedig a hordalékok felszakították. A víz így gyakorlatilag akadálytalanul ömlik a bánya tárnáiba – ez volt a helyzet már kedden is. A fejleményekről és a háttérről az uh.ro számolt be.

A lustaság vagy az időhúzás volt a felelős? – kérdeztük Máté Emőkét, az uh.ro újságíróját az Esti gyorsban. „Lehet ezt is mondani, de én talán inkább a bürokratikus rendszerre fognám, mert azért gondolom Magyarországon se, de itt Romániában sem mennek egyről a kettőre olyan dolgok, amik az államhoz köthetőek”, és a bánya maga az állami intézmény, és emiatt minden beruházásnál, projektnél, amit szeretnének kivitelezni, elég sokáig eltart, mire bármit is el tudnának kezdeni.

A forrásaik szerint abban, hogy így alakult, van valamennyi mulasztás a bánya helyi vezetősége részéről is, akik talán nem szóltak időben, hogy probléma lenne, de itt nagyon sok kérdőjel van, mert vannak olyan tanulmányok, amik már 10-20 éves problémáról beszélnek.

Nagyon sokan élnek a bányából Parajd községben, a Sóvidéken, ami a környező településeket jelenti, Hargita megyében. Elég nagy intézményről van szó, elég sok mindenkinek a megélhetését veszélyezteti ez a mostani helyzet, úgy a kitermelés részéről, mint a turisztikai oldalról, mert, hangsúlyozta, ez nagyon híres turisztikai látványosság, és az egészségügyi turizmus is fontos, sok embert küldenek oda terápiás kezelésre légzésszervi problémákkal, hiszen jót tesz nekik a sós levegő. Hozzátette, gyerekkorában volt utoljára lent a bányában, de templom, vidámpark, mindenféle étkezdék, üzletek is találhatók benne.

Megemlítette Tóth Hunor kollégáját, akivel ketten dolgoztak ezen az ügyön, ő látta is a helyszínen, hogy többen valóban gyertyákat gyújtanak a sóbánya bejáratánál. Az emberek egy része most már elvesztette a reményt, elég erős bizalmatlanság van bennük mind a politikum, mind a bánya vezetősége felé, mert azt érzik, hogy ha ennyi éven keresztül tudták, hogy baj van, mégsem történt semmi, akkor miért bíznának bennük most, hogy meg fog oldódni a helyzet, amikor a két szemükkel látják, milyen óriási a baj.

Amikor leviszik a turistákat a bányába, akkor van egy olyan rész, hogy meg lehet nyalni a falat, és a fal sós. Szóval úgy képzeljük el, hogy mindenhol só van a plafonon, a földön, konkrétan egy teljesen sóból álló bányát kell elképzelni. Ha ez a rengeteg víz oda lezubog, és oldja a sót, akkor az nagyon sok következménnyel járhat. Mint mondta, beszélt a bánya fejlesztési igazgatójával, aki azt mondta, hogy a víz egy idő után annyi sót felold, hogy telítődik a sóval, és tovább nem old. Csak az a kérdés, hogy ez mit fog okozni, mire a víz eléri ezt a szintet. És ez a sós víz, ami kiáramlik majd a bányából, az mit okoz majd a környezetben? – fűzte hozzá. Ezt akárhová nem is lehet kiszivattyúzni, mert ez az ökoszisztémának abszolút nem tenne jót, sem a tavaknak, folyónak, sem a mezőknek, réteknek.

Itt rengeteg vízről van szó, hiszen hét szintje van a bányának, és a polgármester nyilatkozata alapján rövidesen már a turisztikai szint is meg fog teljesen telni. Máté Emőke elmondta, ők sem kaptak választ arra, hogy az illetékesek mit tudnak csinálni ezzel a rengeteg vízzel.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)