Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Megbeszéljük...

Simonyi: Az USA stratégiai célja egy társulási megállapodás lehet Grönlandon

6/01/2026 23:12

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Vikár Anna Flóra

1887 és 2019 között ötször tett ajánlatot az Egyesült Államok Grönland megvásárlására, az a bökkenő, hogy nem eladó – mondta Simonyi András volt washingtoni és NATO-nagykövet a Megbeszéljükben.

2026. január 06. Megbeszéljük - részlet l Simonyi András 2026.01.06.
16:31
00:00
Katonai értelemben valóban brilliáns akció volt, a venezuelai beavatkozás, nulla áldozattal amerikai részről – mondta Simonyi András a Megbeszéljükben. A volt washingtoni és NATO-nagykövet hangsúlyozta, ettől még nagyon bizonytalan a kimenetel. Nem tudjuk, hogy lesz-e rendszerváltás, hogy milyen megállapodást kötöttek esetleg a háttérben, nem tudjuk, hogy Delcy Rodríguez – aki Maduro elnök elrablása nyomán alelnökként egyelőre automatikusan hatalomba emelkedett – tudott-e erről, nem tudjuk mit lép a venezuelai hadsereg vezetése, ahogy azt sem, hogy az Egyesült Államok csak egy számára barátságosabb elnököt akart vagy gyökeresebb változást – sorolta a felmerülő kérdéseket Simonyi.

A látványos venezuelai támadás másnapján Donald Trump tanácsadójának, Stephen Millernek a neje Grönlandot amerikai területként ábrázoló térképet osztott meg, "hamarosan" felirattal, így a felfokozott hangulatban a Dániához tartozó, de autonóm tartományként működő sziget ismét a figyelem középpontjába került, ami nem csoda, hiszen Trump maga is beszélt egy éve arról, hogy igényt tartana a területre, igaz, akkor jóval inkább a megvásárlás merült fel. Ezek után hétfőn Mette Frederiksen dán miniszterelnök kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok megtámadná Grönlandot, az a NATO végét jelentené. Amire aztán jött Stephen Miller és arról beszélt, Amerika nyugodtan elvehetné a szigetet erővel is, senki nem háborúzna velük emiatt.  

Grönland az ott élő emberekhez tartozik - szögezte le ezután hat európai vezete kedden egy közös nyilatkozatban. Frederiksen mellett aláírta Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, és Keir Starmer brit miniszterelnök is.

A Dániát és Grönlandot érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – írták, és arra is felhívták a figyelmet, hogy Európa, valamint a nemzetközi és a transzatlanti biztonság szempontjából is kulcsfontosságú az Északi-sark biztonsága, amit egyébként a NATO is egyértelmű prioritássá tett. Emlékeztettek arra is, hogy kollektíven kell megteremteni ezt a biztonságot az ENSZ Alapokmányának elvei, így a szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása mellett. Ezek egyetemes elvek, és nem hagyunk fel a védelmükkel – üzenték.

Simonyi emlékeztetett, az Egyesült Államok érdeklődése nem újkeletű. Ötször tett ajánlatot Grönland megvásárlására – 1887-ben, 1910-ben, 1946-ban, 1955-ben és legutóbb 2019-ben. Amerika történelmében voltak példák területek megvásárlására, tehát az ottani gondolkodásban ez benne van, az a bökkenő, hogy Grönland nem eladó.

A sziget két dolog miatt persze különösen izgalmassá vált az utóbbi időben: egyrészt, az éghajlatváltozás miatt hajózhatóvá váltak olyan útvonalak, amelyek korábban nem voltak, új gazdasági lehetőségek nyílnak, így aztán könnyen növekedhet az orosz és kínai befolyás a térségben. Ezt Simonyi szerint csak az Egyesült Államok tudja megfékezni. Másrészt Grönlandon nagy mennyiségben állnak rendelkezésre olyan ritkafémek, amelyek szükségesek az új technológiákhoz.

Az viszont érthetetlen, hogy ha egyszer NATO-tagként eleve egy szövetségi rendszerben van a két ország, miért ne lehetne szép szóval egyeztetni az érdekeket, miért kerül szóba bármilyen szinten a megtámadás lehetősége. Ez szokatlan és bizarrá teszi a helyzetet – mondta Simonyi.

A volt washingtoni nagykövet szerint az Egyesült Államok stratégiai célja az lehet, hogy valamilyen társulási megállapodást hozzanak tető alá Grönlanddal. Van már ilyesmire példa, ez jelentheti mondjuk azt, hogy a sziget önálló terület marad, de az ott élők például amerikai állampolgár lenne.

Elsősorban persze a grönlandi lakosokat kellene megkérdezni, hogy mit szeretnének. Szerintem kicsit megosztottak ők is, de a többség talán úgy gondolja, hogy először el kéne érni a teljes önállóságot és aztán lehetne dönteni arról, merre tovább – mondta Simonyi.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)

Megbeszéljük/interjú Simonyi Andrással
2026. január 6., kedd 16:47
Riporter: Bolgár György