A szabad világot akarja megvédeni Trump Grönland megszerzésével

Arról, hogy a klímaváltozás átformálja a világot, és e változásoknak mind Kína, mind Oroszország, mind az Egyesült Államok a nyertese akar lenni - áll a cikkben. A sarkköri térségben ugyanis a jégpáncél olvadása több nyersanyag-kitermelést tesz lehetővé, új halászati övezeteket teremt, és gyorsabb kereskedelmi szállítási útvonalakat nyit meg, ami újabb katonai támaszpontok létrehozását vonhatja maga után. Az északi sarkköri térség gyorsabban melegszik, mint a földgolyó bármely más régiója. Mindezekre figyelemmel a portál szerint Trump követelőzése, ha nem is tekinthető ésszerűnek, indokot lehet mögé találni.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden ismételten visszautasította Trump felvetését, hogy az Egyesült Államok megvásárolná Grönlandot, de egyben kifejezte afölötti örömét, hogy megnövekedett a Grönland iránti amerikai érdeklődés. A Politico szerint ez a megjegyzés arra utal, hogy tévednek azok, akik Amerikában és a vele szövetséges országokban zsörtölődnek amiatt, hogy Washington részéről elmaradnak a válaszlépések az orosz és kínai befolyásnövelő célzatú kezdeményezésekre. A Pentagon az elmúlt évtizedekben már egy sor helyzetértékelő dokumentumot állított elő a növekvő kínai és orosz szándékok láttán, de „bizonyos mértékig elaludtunk” - ismeri el a portálnak nyilatkozó Michael O’Hanlon, az amerikai Brookings Intézet külpolitikai kutatóprogramjának az igazgatója.

„A szabad világ megvédéséről beszélek” – idézi a portál Trump keddi sajtótájékoztatóját, amelyre akkor kerített sort, amikor a fia, ifjabb Donald Trump éppen meglepetésszerű látogatást tett Grönlandon. „Még csak távcsőre sincs szükség. Ha kinézel, mindenütt kínai hajók, mindenütt orosz hajók. Ezt nem fogjuk engedni” – fogalmazott a január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök.

A Politico kitér arra is, hogy John Bolton, aki Trump első elnökségi ciklusában nemzetbiztonsági tanácsadó volt, elmondta: ő már annak idején azt javasolta az elnöknek, hogy vegyen vissza a hangnemből, amikor Grönlandot illetően igényeket fogalmaz meg. Szerinte nem az amerikai szuverenitást kell kitűzni célként, hanem az amerikai jelenlét és befolyás növelését, a dán és a grönlandi vezetéssel folytatott bizalmas megbeszélések révén.

 

Ha valamelyest átfogóbban akarjuk vizsgálni az Egyesült Államok és Európa viszonyának várható alakulását a Trump beiktatását követő időszakban, akkor érdekes cikket találunk a Foreign Affairs című amerikai folyóiratban, öt jónevű európai politikatudós társszerzőségében. Segíthet-e Európának, ha Amerika magára hagyja? Erre a kérdésre Arancha González Laya volt spanyol külügyminiszter, Camille Grand, a NATO korábbi főtitkár-helyettese, Katarzyna Pisarska, a Varsói Biztonsági Fórum elnöke, Nathalie Tocci, a római külügyi intézet igazgatója, és Guntram Wolff, a Német Külkapcsolatok Tanácsa volt elnöke azt a választ adja: az öreg kontinensnek most lehetősége nyílik arra, hogy szembenézzen saját gyengeségeivel, és megfelelő módon foglalkozzék a problémákkal.

Az elemzés szerint Trump novemberi újraválasztása nyomán minden korábbinál reálisabbá vált az az eshetőség, hogy az Egyesült Államok hátat fordít Európának. Európának az eddiginél gyorsabban kell cselekednie saját biztonságának megteremtése érdekében, tekintettel az infrastruktúrája és társadalma elleni orosz hibrid támadásokra, valamint a kontinensen ma is zajló háborúra. Fel kell készülnie a gazdasági hadviselésre is: nyitottnak kell maradnia a globális kereskedelemre, de azt nem engedheti meg magának, hogy lenyelje a trumpi vámtarifák és a kínai termelői túlkapacitásból eredő beruházások következményeit.

A tanulmány szerzői úgy látják, hogy az európai kormányoknak világossá kell tenniük: nem hajlandóak támogatni az Egyesült Államok olyan erőfeszítéseit, amelyekkel rákényszerítenék Ukrajnát, hogy belemenjen Trump megalkuvó számításain alapuló tűzszünetbe. Kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy ellátják Ukrajnát mindazzal a hadfelszereléssel, amire szüksége van a harctéren az orosz előrenyomulás megállításához, és hogy nem fogadnak el olyan tűzszünetet, amely nem garantálja Európa fenntartható biztonságát, hanem csak felbátorítja Oroszországot.

 

Végül megemlítem, hogy a legnagyobb példányszámú osztrák napilap, a Kronen Zeitung arról szóló cikkében, hogy az amerikai hatóságok szankciós listára tették Rogán Antalt, a fejlemény ismertetésén túl kitér arra, hogy az amerikai szankciók messzemenő gazdasági következményekkel járhatnak, illetve európai bankok is hasonló intézkedéseket hozhatnak.