Kéri László: A nagyhatalmak a bukás előtt szoktak így viselkedni

Ami most történik Venezuelában, az része annak a nagy átfogó játszmának, hogy kié a jövő, Kínáé vagy Amerikáé. Ez a háttérben már régóta zajlik, de amióta újra Donald Trump kormányoz elkezdett lehullani róla a lepel. Ez persze elnagyolt magyarázat, de én ebből a keretből figyelem az eseményeket – mondta Kéri László a Reggeli személyben, hozzátéve, hogy az elmúlt 10-15 évben jelentős volt a kínai tőkebehatolás Latin-Amerika országaiban, nem csoda, hogy az amerikaiak irtóznak ettől.

Olyan amerikai elnök, aki egy éven belül három kontinensen bombázott még nem volt. Trump lebombázta az iráni atomlétesítményeket, Szíriában, Jemenben, Nigériában és most már Venezuelában is. Ilyen teljesítményt egy elődje sem tud felmutatni, tehát szerintem minden ok meglenne, hogy most már tényleg javasolják Nobel-békedíjra – ironizált Kéri, aki szerint Trump lassan egyéves második kormányzása alatt egyfelől minden korábbihoz képest megemelte az Egyesült Államok presztízsét, súlyát, jelentőségét – igaz, fenyegető lépésekkel, ugye kezdte a vámokkal, aztán jöttek a kiszámíthatatlan külpolitikai lépések –, másfelől szinte mindenhol a káoszt és a bizonytalanságot növelte, tényleges eredmények nem jöttek. Azt megmutatta, hogy nélküle nem lehet dönteni, de azt is, hogy vele nem oldódnak meg a problémák.

Az, hogy Venezuelát lényegében 60-70 perc alatt elintézték rámutat, hogy az amerikai hadsereg technikai felkészültsége, tréningje olyan szinten áll, hogy a világ bármelyik végén, pillanatok alatt tud rendezkedni. Trump lényegében azt teszi az asztalra, hogy ez a földgolyó az enyém, az Egyesült Államok még egyszer megmutatta az erejét. Csakhogy a történelmi tapasztalat szerint a nagyhatalmak a bukás előtt szoktak így viselkedni. Felesleges energiákkal tömegét mozdítják arra, hogy megmutassák, amit mindenki tud, hogy ők a legerősebbek, de amikor túlspilázzák, szükségtelen gesztusokat tesznek, felsejlik a bukás. Van ennek egy haláltánc jellege, egy ilyen végjáték, amit látunk – mondta Kéri.

A politológus-szociológus felhívta a figyelmet, hogy Venezuela nem "csak" hatalmas kőolajtartalékai miatt lehet vonzó az Egyesült Államok számára: az ország stratégiailag fontos helyen van és Latin-Amerika legerősebb hadseregével rendelkezik, ráadásul olyan, az elmúlt tíz évben fejlesztett orosz fegyverzet került Venezuelába, amelyhez az amerikaiak nagyon nehezen jutottak volna hozzá, most viszont mindez lényegében az ölükbe hullik egy képtelenül sikeres katonai akció következtében. A venezuelai beavatkozással és azzal, hogy Argentínának ősszel 20 milliárd dolláros mentőcsomagot nyújtott – utóbbi egyébként üdvözölte is Maduro elfogását –, lényegében hosszú időre harapófogóba szorítja egész Latin-Amerikát – véli Kéri.

Nem csoda, hogy az első elítélő nyilatkozatok a korábban jelentős pénzt befektető Kínából és Oroszországból érkeztek, ahogy az sem, hogy a minden nagyhatalommal jó viszonyra törekvő magyar kormány először a súlyos csöndet választotta, hiszen lehetetlennek tűnt mindenkinek megfelelő választ kitalálni, de a lapítást nem lehet sokáig fenntartani – mondta Kéri, akivel bár Orbán Viktor hétfői sajtótájékoztatója előtt beszélgettünk, arra tippelt, hogy a magyar külpolitika legutóbbi vezérelve alapján, a feltétlen amerikai barátság kerekedik felül. Az az érzésem, hogy a választások előtti hónapokban az amerikai álláspont követése lesz az irány – mondta a politológus, aki emlékeztetett, hogy amikor megjelent a frissített amerikai nemzetbiztonsági stratégia – vagyis az a része, amit a nyilvánosságnak szántak – arra Orbán úgy reagált, olyan, mintha mi írtuk volna. A sajtótájékoztatón egyébként a miniszterelnök azt mondta, hogy a beavatkozás egy új világ erőteljes megnyilatkozása, egy új nyelv és ezen fog beszélni a világ.

A politológus szerint vannak pillanatok, amikor hiába az az alaphozzáállás, hogy mindig az önérdek mentén kell állást foglalni nemzetközi kérdésekben, nem mindig látszik egyből, hogy mi az, pláne nehéz azt kitalálni, ha csak érdekeid vannak és nincsenek elveid.

Kéri szerint Orbánt rabul ejtette az a gondolat, hogy akkora presztízst ad neki, hogy a világ vezetőivel jár találkozókra, hogy az elhomályosítja a saját táborában a Magyarországon tapasztalható nehézségeket, sőt választási mozgósító hatása van. 2024-ben és talán 2025 nagy részében is így gondolkodott, hogy a híveim tudják, hogy én ott vagyok a világ legjelentősebb vezetői közt, akik meg nem szeretnek engem, azoknak meg majd rendszeresen megüzenjük, hogy nem már, csak nem egy olyan nyikhajt akartok, akiket Tisza-szerte ismernek az ártérben, miközben én meg itt bolyongok a nagyhatalmak irányítói között – mondta a politológus, aki szerint tévhit, hogy nemzetközi presztízzsel meg lehet nyerni a választást és ettől nehezen szabadul a miniszterelnök.

Kéri arra a felvetésre, hogy sokszor úgy tűnik, Orbán inkább kiszolgáltatott Putyinnak, mint Amerikának úgy reagált, ezt azért nehéz tudni. Rejtélyes a magyar kormány oroszbarátsága, de az nem valószínű, hogy valamilyen személyes információval tartanák sakkban, hiszen mi olyan derülhet ki, ami a híveket elbizonytalanítaná? Inkább arrafelé keresgélném a választ, hogy a kőolaj- és földgáz behozatalából valakik komolyan gazdagodnak, ezt nem tudjuk, bonyolult céghálók vannak, talán egyszer kiderül, ha nyilvánosak lesznek szerződések – mondta a politológus, aki szerint ugyanebben az irányban kell keresni a kínai és dél-koreai, elsősorban akkumulátoripari beruházásokra adott, összesen nagyjából 1500 milliárd forintnyi állami támogatás magyarázatát.

Szénási Sándor a politológussal az adás második felében beszélgetett a 2026-os választásokról, az odáig vezető Kéri szerint irracionális száz napról, szó volt arról, hogy azt a közvélemény-kutatásokban látható ellentmondást, miszerint a Tiszát többen választanák, de többen számítanak a Fidesz győzelmére az egyéni választókörzetek kevéssé bejósolható eredményei oldják majd fel, és 10-15 százalék valóban bizonytalan szavazó kezében van, hogy eldöntse, "rendszerváltás vagy rendszermaradás" lesz, ahogy arról is, hogy a "botránypolitizálás" lényege nem a meggyőzés, hanem az, hogy otthon tartsa a bizonytalanokat, a magasabb részvétel ugyanis Kéri szerint az ellenzéknek kedvez. Kéri visszacsatolt a hektikus nemzetközi viszonyokra is, annyira változékony a helyzet, hogy nem lehet tudni, a választások előtt éppen meghatározóak Orbánt vagy a Tiszát segítik-e majd.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)