Orbán: Én kértem ilyen védőpajzsot, de olyan, mely az Egyesült Államok és Magyarország számára egyszerre elfogadható lett volna, nem állt rendelkezésre
5/01/2026 11:10
| Szerző: Klubrádió
Nemzetközi sajtótájékoztatót tart a miniszterelnök, ahová 63 sajtóregisztráltat fogadtak, Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár arra kért mindenkit, csak egy kérdést tegyen fel. Volt, akinek a jelentkezését indoklás nélkül elutasították.
Az állami televízió kérdésére válaszolt először Orbán, mely a választás pontos napjáról érdeklődött, illetve arról, hogy Orbán milyen eredményt vár és azti megkérdezték, kiáll-e vitázni Magyar Péterrel. Erre Orbán azt mondta, a választás napját a köztársasági elnök tűzi ki, illetve azt is, hogy sajnos nem ők döntenek a választások kimeneteléről, de meg akarják ismételni a 2022-es eredményeket.
Magyar Péterre reagálva a szokásos mondatok hangzottak el: csak szuverén emberekkel hajlandó vitatkozni, így Brüsszelből fizetett jelöltekkel nem. És bár nem volt kérdés, de megint elmondta, hogy külföldröl fizetett sajtónak nem válaszol kérdésekre, másnak áll rendelkezésre.
Az állami televízió kérdésére válaszolt először Orbán, mely a választás pontos napjáról érdeklődött, illetve arról, hogy Orbán milyen eredményt vár és azti megkérdezték, kiáll-e vitázni Magyar Péterrel. Erre Orbán azt mondta, a választás napját a köztársasági elnök tűzi ki, illetve azt is, hogy sajnos nem ők döntenek a választások kimeneteléről, de meg akarják ismételni a 2022-es eredményeket.
Magyar Péterre reagálva a szokásos mondatok hangzottak el: csak szuverén emberekkel hajlandó vitatkozni, így Brüsszelből fizetett jelöltekkel nem. És bár nem volt kérdés, de megint elmondta, hogy külföldröl fizetett sajtónak nem válaszol kérdésekre, másnak áll rendelkezésre.
A pénzügyi védőpajzsról már az elején többen is érdeklődtek. A Financial Times arról kérdezte Orbánt, hogy Magyarország megmarad-e a nyugati szövetségben. Erre a miniszterelnök azt mondta, a konnektivitás filozófiája jegyében minden gazdasággal a lehető legjobb kapcsolatot kell ápolni. Szerinte Brüsszelben az EU tagjaként csak akkor érdemes politikát folytatni, ha szuverén vagy.
Venezuáláról azt mondta, hogy az már az új világ egyik erőteljes megnyilvánulása, egy új nyelv, ezen a nyelven fog beszélni a világ. Becslése szeint Venezulával együtt az Egyesült Államok képes a világ olajkészletének 40-50 százalékát ellenőrizni, ez pedig olyan erő, amivel befolyásolni lehet az energia világpiaci árát. A kormány úgy számol, hogy az amerikaiaknak olcsóbb energia kell a gazdaságpolitikai programjukhoz és a miniszterelnök komoly esélyeket lát arra, hogy a venezuelai helyzet miatt Magyarország kedvezőbb gazdasági helyzetbe kerülhet energia téren. Ez elvezet a szuverenitás kérdéséhez. Szerinte Magyarorzság nem bóvli, hanem beruházásra ajánlott kategóriában van a hitelminósítőknél.
Közölte, "a jövőnket az Unióban képzeljük el, a NATO biztonsági pajzsában, szuverén politikát folytatva".
Az ATV arra volt kíváncsi, mikor jutott Orbán Viktor arra a következtetésre, hogy a magyar gazdaságnak pénzügyi védőpajzsra van szüksége, miért éppen az Egyesült Államoktól kért ehhez támogatást, hol tart jelenleg az ügy, illetve fennmaradna-e egy ilyen megállapodás egy esetleges következő kormány idején is. A miniszterelnök válaszában azt mondta: az Egyesült Államokban „minden megállapodás személyhez kötött”, és addig érvényes, amíg az elnök is úgy gondolja; bármilyen személyi változás esetén új tárgyalásokra van szükség. Hozzátette, ezzel nem számol, mert meglátása szerint április után is ő marad Magyarország miniszterelnöke.
Orbán Viktor szerint az első világháború lezárása óta folyamatosan szüksége van az országnak valamilyen pénzügyi védőhálóra. Úgy véli, Brüsszelre Magyarország már nem támaszkodhat, az Egyesült Államokra viszont igen. Elmondása szerint egyelőre nem találtak olyan megoldást, mely mindenkinek megfelelne, de abban állapodtak meg, hogy a felek szakértői kidolgozzák egy speciális védőpajzs részleteit; ez a munka jelenleg is folyamatban van, és a folyamatot a külügyminiszter irányítja.
Így fogalmazott: "Lesz védőpajzs, én kértem ilyen védőpajzsot, de olyan védőpajzs, mely az Egyesült Államok és Magyarország számára egyszerre elfogadható lett volna, nem állt rendelkezésre."
Orbán 2026-ban nem guruló dollárokra, hanem guruló eurókra számít. A magyar kormányváltáshoz nem az USA-nak, hanem Brüsszelnek fűződik érdeke, mert a választás tétje, hogy egy háborúpárti, brüsszeli politika nyer-e vagy egy békebarát, magyar szuverenitást védő politika nyer-e.
Orbán Brüsszeli beavatkozásra számít az idei választásokon. Szerinte Brüsszel ebből nem is csinál titkot, hisz "pacekba megmondták neki, hogy méltóztassék odébbállni, mert új emberekre van szükség, akik szuverenista politia helyett Brüsszel-párti politikát fognak folytatni".
A pénzügyi védőpajzsról már az elején többen is érdeklődtek. A Financial Times arról kérdezte Orbánt, hogy Magyarország megmarad-e a nyugati szövetségben. Erre a miniszterelnök azt mondta, a konnektivitás filozófiája jegyében minden gazdasággal a lehető legjobb kapcsolatot kell ápolni. Szerinte Brüsszelben az EU tagjaként csak akkor érdemes politikát folytatni, ha szuverén vagy.
Venezuáláról azt mondta, hogy az már az új világ egyik erőteljes megnyilvánulása, egy új nyelv, ezen a nyelven fog beszélni a világ. Becslése szeint Venezulával együtt az Egyesült Államok képes a világ olajkészletének 40-50 százalékát ellenőrizni, ez pedig olyan erő, amivel befolyásolni lehet az energia világpiaci árát. A kormány úgy számol, hogy az amerikaiaknak olcsóbb energia kell a gazdaságpolitikai programjukhoz és a miniszterelnök komoly esélyeket lát arra, hogy a venezuelai helyzet miatt Magyarország kedvezőbb gazdasági helyzetbe kerülhet energia téren. Ez elvezet a szuverenitás kérdéséhez. Szerinte Magyarorzság nem bóvli, hanem beruházásra ajánlott kategóriában van a hitelminósítőknél.
Közölte, "a jövőnket az Unióban képzeljük el, a NATO biztonsági pajzsában, szuverén politikát folytatva".
Az ATV arra volt kíváncsi, mikor jutott Orbán Viktor arra a következtetésre, hogy a magyar gazdaságnak pénzügyi védőpajzsra van szüksége, miért éppen az Egyesült Államoktól kért ehhez támogatást, hol tart jelenleg az ügy, illetve fennmaradna-e egy ilyen megállapodás egy esetleges következő kormány idején is. A miniszterelnök válaszában azt mondta: az Egyesült Államokban „minden megállapodás személyhez kötött”, és addig érvényes, amíg az elnök is úgy gondolja; bármilyen személyi változás esetén új tárgyalásokra van szükség. Hozzátette, ezzel nem számol, mert meglátása szerint április után is ő marad Magyarország miniszterelnöke.
Orbán Viktor szerint az első világháború lezárása óta folyamatosan szüksége van az országnak valamilyen pénzügyi védőhálóra. Úgy véli, Brüsszelre Magyarország már nem támaszkodhat, az Egyesült Államokra viszont igen. Elmondása szerint egyelőre nem találtak olyen megoldást, mley mindenkinek megfelelne, de abban állapodtak meg, hogy a felek szakértői kidolgozzák egy speciális védőpajzs részleteit; ez a munka jelenleg is folyamatban van, és a folyamatot a külügyminiszter irányítja.
Így fogalmazott: "Lesz védőpajzs, én kértem ilyen védőpajzsot, de olyan védőpajzs, mely az Egyesült Államok és Magyarország számára egyszerre elfogadható lett volna, nem állt rendelkezésre."
Orbán 2026-ban nem guruló dollárokra, hanem guruló eurókra számít. A magyar kormányváltáshoz nem az USA-nak, hanem Brüsszelnek fűződik érdeke, mert a választás tétje, hogy egy háborúpárti, brüsszeli politika nyer-e vagy egy békebarát, magyar szuverenitást védő politika nyer-e.
Orbán Brüsszeli beavatkozásra számít az idei választásokon. Szerinte Brüsszel ebből nem is csinál titkot, hisz "pacekba megmondták neki, hogy méltóztassék odébbállni, mert új emberekre van szükség, akik szuverenista politia helyett Brüsszel-párti politikát fognak folytatni".
A Telex arra kérdezett rá, hogy meg lehet-e élni havi 250 ezer forintos nyugdíjból, elfogadhatónak tartja-e, hogy százmilliárdok tűntek el a Magyar Nemzeti Bank alapítványainál, valamint normálisnak tartja-e egy jogállamban, hogy a miniszterelnök családtagjai olyan mértékben gazdagodnak, mint ahogy az ő lánya és veje. Válaszában Orbán Viktor a nyugdíjakkal kapcsolatban azt mondta, hogy korábban a baloldal megszüntette a 13. havi nyugdíjat, amelyet a Fidesz később visszaállított, és állítása szerint a nyugdíjak reálértéke összességében emelkedett.
Az MNB-alapítványok ügyéről úgy fogalmazott: könnyebb helyzetben lenne, ha a jegybank a kormány irányítása alá tartozna, ám ez jelenleg nincs így. Elmondta, hogy a vizsgálatok folyamatban vannak, ezek eredményeit várják, és szerinte amennyiben az MNB kormányzati felügyelet alatt állna, ilyen eset nem fordulhatott volna elő. Hangsúlyozta, hogy minden jogszabálysértést szankcionálnak, ugyanakkor egyelőre nem ismert, pontosan mekkora összeg tűnhetett el.
A jelentős vagyonnal rendelkező magyarokkal kapcsolatban pedig a már tőle korábban elhangzottakat ismételte meg: elvárás, hogy betartsák a törvényeket, megfizessék az adókat, és munkahelyeket teremtsenek mások számára, függetlenül attól, hogy milyen családi háttérrel rendelkeznek.
A Mandiner a kormánypárti sajtóban a Tisza Pártnak tulajdonított gazdasági és adózási tervekről kérdezte Orbán Viktort, arra keresve választ, miként győzné meg a választókat arról, hogy ezek a tervek valóban léteznek. A miniszterelnök egy hasonlattal élt: ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy hápog, és úgy viselkedik, mint egy kacsa, akkor jó eséllyel az is. Hozzátette, személyesen ismeri a Tisza Párt vezető gazdaságpolitikusát, korábban együtt dolgoztak másfél évig az államtitkáruk volt, így tisztában van a gondolkodásmódjával. Szerinte az ellenzék gazdaságpolitikája rendre a Brüsszelből érkező elvárások végrehajtására épül, például az adó- és nyugdíjrendszer átalakítására, amelyeket ő túlzottan bőkezűnek tart.
Orbán azoknak a választóknak, akik szerint a Tiszának tulajdonított adóemelési terveket a Fidesz találta ki, azt üzente: hallgassanak a józan eszükre. Úgy vélte, a jelenlegi helyzet sok tekintetben a 2022-es kampányt idézi: újra összeállt az ellenzék, ezt jelzi szerinte, hogy Bajnai Gordon is feltűnt a háttérben. A különbséget most abban látja, hogy közben kitört az orosz–ukrán háború, és Európa szerinte ukrán- és háborúpárti álláspontra helyezkedett.