Lattmann: Az Egyesült Államok kétszáz évvel visszavetette a nemzetközi kapcsolatokat

A venezuelai beavatkozást sokan magyarázzák az olajhoz való hozzáféréssel és felemlegetik a korábbról ismert amerikai "demokráciaexportot", ugyanakkor leginkább a geostratégiai érdekkel lehet magyarázni az akciót – mondta Gyarmati István a Reggeli gyorsban. A biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok újfajta fenyegetéseket érzékel abban, ha a "hátsó udvarában" nincs rend, márpedig biztonságban akarja érezni magát. Mindez nem indok, csupán magyarázat – hangsúlyozta Gyarmati.

Maduro elrablása után arról is megoszlanak a vélemények, mennyire tartja magát a rezsim az eddigi vezető nélkül. Bár nagy az elégedetlenség, és független megfigyelők szerint az ellenzék valójában utcahosszal győzött a 2024-ben elcsalt választásokon, sokan lehetnek, akiknek érdeke a rendszer fenntartása. Gyarmati szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a tábornokok és a hadsereg valójában mennyire lojális a Maduro elrablásával egyelőre hatalomba lépett korábbi alelnökhöz, Delcy Rodríguezhez.

Ami a következő időszakot illeti, a biztonságpolitikai szakértő szerint a legvalószínűbb, hogy az amerikaiak erőteljes nyomást gyakorolnak majd, hogy a venezuelai vezetés szüntesse meg a katonai és hírszerzési együttműködést Oroszországgal és Kubával, ahogy arra is, hogy tegyék meg az első lépéseket annak érdekében, hogy ellenőrizhető, demokratikus választásokat tudjanak kiírni még az idén – véli Gyarmati, jelezve, hogy Amerika gazdasági és katonai eszközökkel is be tud avatkozni.

A biztonságpolitikai szakértő szerint tanulságos lehet a kínai vagy orosz támogatásra építő országok számára, hogy úgy tűnik, az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom, amely a világ bármely pontján végre tud hajtani akciókat a saját érdekében. A többiek nagy szavakban állnak egyes országok mellé, de tettekben nem. Oroszország számos szövetségesét hagyta magára az elmúlt években – mutatott rá Gyarmati.

Abban sokan egyetértenek, hogy az amerikai beavatkozás, Maduro elrablása sérti a nemzetközi jogot, de megjelent az a gondolat is, hogy morálisan védhető az akció, hiszen a venezuelai nép szabadságát mozdíthatja elő.

150-200 évvel simán visszaveti a nemzetközi kapcsolatokat ez a beavatkozás – mondta Lattmann Tamás a Reggeli gyorsban. A nemzetközi jogász szerint olyan, mintha a Trump-adminisztráció egyszerre az összes létező álláspontot elfoglalta volna, óriási ideológiai katyvasz jött létre, amelyben saját korábbi kommunikációjának is ellentmond.

Az eddigi nemzetközijog-sértésekhez képest a venezuelai beavatkozás azért aggasztóbb, mert azonnal hozzáraktak egy ideológiai-morális vonalat, a Monroe-elv némileg kicsavart képében – mondta Lattmann. Ezt ugye anno az európai gyarmattartóknak címezve fogalmazták meg az akkor még csak nemrég függetlenné vált Egyesült Államokban, de mára inkább utóbbi jelenik meg gyarmattartóként. Ideológiai vonal persze megjelent korábbi beavatkozások, például Afganisztán  esetében is, a terroristák kifüstölése sokkan inkább összeegyeztethető volt a nemzetközi joggal, ráadásul az önvédelemmel is érveltek – magyarázta Lattmann.

A nemzetközi jogban lényegében folyamatosan jelen van az a vita, hogy morális szempontok, a védelem felelősségének koncepciója meg kellene-e jelennie. Ezek mellett elsősorban baloldali érveltek, kivéve egyébként az Egyesült Államokban. Azonban ezeknek a kiterjesztő értelmezéseknek nem sikerült áttörést elérniük – mondta Lattmann.

Az persze mindig jellemző volt, hogy nagyhatalmak a saját érdekeiknek megfelelően beavatkoznak más országok belügyeibe, nem precedens nélküli az sem, ami most történt, például 1989-ben Panamában is eltávolították Manuel Noriegát a hatalomból. A nemzetközi jogász szerint ez most olyan helyzet, mint a medencébe pisilés. Mindenki csinálja, de trambulinról azért nem kéne. Most viszont megtörtént az utóbbi – mondta a nemzetközi jogász.

Ambivalensen ítéli meg az akciót Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató, a Covinus egyetemi tanára és Csizmazia Gábor, az NKE John Lukács Intézetének tudományos munkatársa is. Miközben egyértelmű a nemzetközijog-sértés, a történtek szolgálhatják a venezuelai nép érdekét. 

Nagy Sándor Gyula szerint az amerikai külpolitika egyre inkább hasonlít az oroszra, a beavatkozás pedig fontos üzenet a térség többi diktárorának is. Az, hogy újabb katonai csapás érkezhet-e, a Latin-Amerika-kutató szerint attól függ, mennyire működik együtt Delcy Rodríguez az amerikaiakkal. Voltak hírek arról, hogy Rodríguezzel és a kongresszust vezető testvérével is már ősszel kapcsolatba léptek az amerikaiak, amit persze mindenki tagadott. Most azt látjuk, hogy két nap alatt eljutott onnan, hogy azonnal kéri vissza Madurót, odáig, hogy persze, szeretne együttműködni – mutatott rá Nagy.

Csizmazia arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban a nemzetközi jogi kérdésnél sokkal hangsúlyosabb a belső jogi vita, sokak szerint tájékoztatni kellett volna a kongresszust.

Bár több európai vezető, állam- illetve kormányfők és az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen is reagált szombaton a történtekre, közös nyilatkozat vasárnap született, Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője adta ki és 26 tagállam támogatta. A kimaradó Magyarország. Ebben alapvetően az eszkaláció elkerülése érdekében nyugalomra intettek, és bár leszögezik, hogy a venezuelai nép joga saját jövője felől dönteni, beleírták azt is, hogy EU fontosnak tartja a szervezett bűnözéssel szembeni fellépést, a drogkereskedelem elleni küzdelmet, persze a területi integritás elvének tudomásul vételével.

Ez egy nagyon óvatos konfrontáció az Egyesült Államokkal európai részről – mondta Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója.

A magyar kormány ugye az EU-val szemben azon az állásponton volt eddig, hogy a Maduro-rezsim legitim, így aztán van belső logika abban, hogy nem csatlakozott a nyilatkozathoz – mondta Arató, aki szerint az is szempont lehetett, hogy a magyar vezetés ne tűnjön kritikusnak Donald Trumppal. 

A teljes beszélgetéseket meghallgathatják a cikkben elhelyezett lejátszókra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)

Reggeli gyors/interjú Gyarmati Istvánnal (07:41) és Lattmann Tamással (07:50), Nagy Sándor Gyulával és Csizmazia Gáborral (08:14) és Arató Lászlóval (08:45)
2026. január 5., hétfő
Riporter: Szénási Sándor