Csak az Orbán-kormány nem támogatta a Trumpot bíráló uniós állásfoglalást
5/01/2026 06:17
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Az EU külügyi főképviselőjének szóvivője közleményben tudatta 26 tagország közös álláspontját Trump venezuelai akciójáról. Természetesen Magyarország az, amelyik kimaradt az aláírók közül, amelyik nem értett egyet azzal, hogy bármilyen körülmények között is választották meg Nicolás Madurót, minden ország szuverenitását tiszteletben kellene tartani. A bármilyen körülményt ki is fejti a Kaja Kallas irodája által kiadott közlemény, miszerint a venezuelai elnököt nem demokratikus úton választották meg. Ennek ellenére az ENSZ és minden, erre vonatkozó nemzetközi törvény betartása prioritás az EU számára.
Úgy fogalmaznak: a venezuelai nép joga saját jövője felől dönteni, s ezt a jogot mindannyiunknak tiszteletben kell tartani. Ugyanakkor tisztázza, hogy az EU ugyanúgy fontosnak tartja a szervezett bűnözéssel szembeni fellépést, a világon egyre nagyobb, a biztonságunkat fenyegető drogkereskedelem elleni küzdelmet, de a területi integritás elvének tudomásul vételével. A történtek ellenére Brüsszel igyekszik párbeszédet folytatni ezekben a kérdésekben is az Egyesült Államokkal, hogy a jelenlegi válságra közösen találjanak békés megoldást. Az emberi jogoknak érvényt szerezve felszólítja a venezuelai kormányt, hogy a politikai foglyokat feltétel nélkül szabadon kell engedni Venezuelában, tekintve, hogy uniós állampolgárok is senyvednek ottani börtönökben.
Mindezt csak az unió 26 tagállama írta alá, Magyarország nem, pedig 2023-ban Szijjártó Péter külügyminiszter még a venezuelai elnökkel fotózkodott, és arról írt, hogy egyetértettek Maduróval abban, hogy a választott vezetők legfőbb felelőssége, hogy megőrizzék országaik szuverenitását és ellenálljanak a külső beavatkozási kísérleteknek, a szavakban szuverenista magyar kormány most a legkisebb mértékben sem kívánta kommentálni Trump akcióját.
A közlemény már dél-koreai lapban is megjelent kísérő értelmezésekkel, és mondanunk sem kell, Magyarországgal szembeni kritikára kiélezve. Akárcsak a Jerusalem Post, a Xinhua köpzonti kínai hírügynökség, ugyanerre teszik a hangsúlyt
A TASR szlovák hírügynökség Magyar Péter Facebook-posztja alapján írt arról, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője támogatta a szlovák nagykövetség budapesti épülete előtt tartott tiltakozást, sőt idézeteket citált az állami hírügynökség: „Jó volt látni, hogy a Fideszen kívül mindenki fontosnak érezte, hogy közösen üzenjük meg Orbán Viktor szlovák haverjának, Robert Ficonak, hogy a XXI. században, az Európai Unióban elfogadhatatlan börtönnel fenyegetni a véleménynyilvánítást.” Sőt még azt sem hagyta ki a központi hírügynökség, hogy azonnali magyarázatot és a magyarokat börtönnel fenyegető jogszabály visszavonását várja el Magyar Péter, s ha az záros határidőn belül nem történik meg, akkor megkérik Szlovákia nagykövetét, hogy távozzon Magyarországról.
Arról panaszkodnak a magyar írók, hogy lehetetlenség Magyarországon élni – foglalja össze e téren szerzett magyarországi tapasztalatait brit Guardian tudósítója, aki ellátogatott irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László szülővárosába, s örömmel látta nemcsak tisztelik, de ünnepelték is kitüntetésekor. S így idézik őt is, aki a svéd tv-nek adott interjújában hazáját egy részeges családanyához hasonlította, aki elveszítette szépségét, küzd is maga ellen, de a körülmények ellenére is csak szeretni lehet, hisz mégiscsak a gyermek szülője. Ő is így szereti a hazáját. Az írók panaszkodnak arra az ellenséges és represszív környezetre, amiben itthon kell élniük. A kormány pedig tőlük is elszippantotta a levegőt a legnagyobb könyvkiadó elorozásával, miután a horribilis állami pénzekkel megtámogatott MCC átvette a Librit. A Dél-Olaszországban élő Péterfy Gergely a kultúra-ellenes kormányzati attitűdöt is okolta távozása indoklásában. Ismerteti a lap a helyzetet, hogy a kulturális támogatások kormánypárti szereplőkhöz jutnak. Csenge Enikő Élő író azt konstatálta, hogy egyetlen szerzőt sem ismer, aki kizárólag az írásaiból tud megélni Magyarországon. Nyáry Krisztián, a második legnagyobb kiadó, a Líra vezetője úgy jellemezte a helyzetet, hogy az irodalmi művek jelentős részét a kormány gyakorlatilag betiltotta politikai kampánynak vagy állásfoglalásnak minősítve azokat. Elismeri, hogy ugyan az MCC megtartotta a Libri korábbi embereit, de erről a csehovi drámajelenet jut eszébe, a falon lógó puskáról: még senki nem sütötte el, de tudjuk, ha egy fegyver a kezünk ügyében van, az előbb-utóbb el fog sülni.
Hanuka alkalmából Magyarországon járt a neurotudomány területén professzorként és kutatóként is dolgozó Nir Asch, és erről megosztotta benyomásait a The Times of Israelben. Az izraeli férfi félelmeiről, kimerültségéről és a gázai fejlemények miatti bizonytalanságról, a csontig hatoló fájdalomtól telve beszélt a gyertyagyújtás alkalmával egy kis magyar közösségnek, nem hivatalos úton járva hazánkban. Úgy érzi, számol be a lapban, itt megértik, befogadják gondolatait. Magára büszke és gazdag zsidó múlttal rendelkező közösségként írta le azokat, akikkel találkozott, ahol zsidóként ő maga is új otthonra, új családra lelt.
2025.01.05., hétfő 6.30
Szerkesztő: Csernyánszky Judit