A Mesterséges értelem olyan műsor, amely végigjárja a mesterséges intelligencia világát a már működő hétköznapi alkalmazásoktól a jövő technológiájáig. Különböző területek szakértőit hívjuk, hogy együtt értsük meg, hogyan alakítja át az MI a munkát, a gazdaságot, a tudományt és a kultúrát.
Minden héten várják Önöket Kárpáti Iván és vendégei.
A tudomány hosszú időre elhitette, hogy a világ teljes egészében megfejthető, ha elég adat és elég számítás áll rendelkezésre. Ez a hit a XX. század közepén látványos technológiai sikerekben csúcsosodott ki, majd lassan megingott. A mesterséges intelligencia most újra áttörésélményt kínál, ám Jakovác Antal, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoportjának vezetője szerint félrevezető emberi gondolkodást látni egy olyan rendszerben, amely valójában mintázatok alapján „érez rá” a válaszokra. A fizikus a Mesterséges értelem c. műsorunk vendége volt.
A mesterséges intelligenciával a legtöbben ma ügyfélszolgálatokon, chatbotokon keresztül találkoznak, és ezek az élmények gyakran inkább dühítőek, mint hasznosak. Csordás János programtervező matematikus, IT-szakember volt ezen a héten is a Mesterséges értelem vendége.
A mesterséges intelligencia ma már nem futurisztikus ígéret, hanem mindennapi eszköz, de könnyű félreérteni, mire képes valójában, és mire nem. Csordás János programtervező matematikus szerint a technológia értéke nem önmagában rejlik, hanem abban, milyen kérdéseket teszünk fel neki, és milyen tudatossággal használjuk. Az igazi kockázat nem az, hogy az AI „okosabb lesz nálunk”, hanem hogy kritikátlanul adjuk át neki a gondolkodást.
A modern orvostudomány egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben az emberek egyre tovább élnek, az életminőség nem feltétlenül javul ezzel párhuzamosan. Az egészségügy képes életeket meghosszabbítani, ám sok esetben ez krónikus betegségekkel és folyamatos kezelésekkel jár. Ebben a helyzetben kerül egyre inkább előtérbe a megelőzés kérdése, valamint a mesterséges intelligencia szerepe az egészségmegőrzésben.
Európa nem azért marad le a globális technológiai versenyben, mert ragaszkodik az emberi kontrollhoz, hanem azért, mert később ismerte fel az MI-ben rejlő potenciált, és szigorúbb normák mentén fejleszt. Miközben az Egyesült Államokban sokan elveszítették az adataik feletti kontrollt, Kínában pedig nem is volt ilyen kontroll, Európa a lassabb, de biztonságosabb innováció útját választotta - erről beszélt Badinszky Áron, az ELTE Mesterséges Intelligenciáért (MI) felelős rektori biztosa a Klubrádió Mesterséges értelem című műsorában.
A mesterséges intelligenciáról ma már sokan úgy beszélnek, mintha személy volna: kommunikál, válaszol, néha emberszerűen működik. Badinszky Áron jogász, az ELTE mesterséges intelligenciáért felelős rektori biztosa szerint ez félreértés, jogi szempontból pedig kifejezetten veszélyes.
Szertics Gergely, a HUN-REN kutatóhálózat AI-transzformációért felelős vezetője szerint a mesterséges intelligencia nem "marha intelligens szuperlény", hanem egy új elektromotor: óriási teljesítményre képes, de ha rosszul használjuk, könnyen "az arcunkba robbanhat".
A Klubrádió új műsorfolyamot indított a mesterséges intelligencia (MI) témájáról, a nyitó adásban Kárpáti Iván vendége Szertics Gergely volt, akivel arra kerestük a választ, miért törekszik az ember évezredek óta arra, hogy önmagánál okosabb, gyorsabb és hatékonyabb eszközöket hozzon létre, és mit jelent ez az MI korszakában.