A Mesterséges értelem olyan műsor, amely végigjárja a mesterséges intelligencia világát a már működő hétköznapi alkalmazásoktól a jövő technológiájáig. Különböző területek szakértőit hívjuk, hogy együtt értsük meg, hogyan alakítja át az MI a munkát, a gazdaságot, a tudományt és a kultúrát.
Minden héten várják Önöket Kárpáti Iván és vendégei.
Az új AI-rendszerek már olyan biztonsági hibákat is megtalálhatnak számítógépes rendszerekben, amelyek akár két évtizeden át rejtve maradtak – mondta Mesterséges értelem c. műsorunkban Jakovác Antal, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoportjának vezetője, a Corvinus Egyetem tanára.
A mesterséges intelligencia nemcsak a filmipart, hanem a zenét is alapjaiban alakítja át, de hogy eszköz marad-e, vagy önálló alkotóvá válik, arról megoszlanak a vélemények.
A magyarok többsége már nem az orvosnál kér diagnózist, hanem az interneten. Egy friss felmérés szerint a digitálisan aktív lakosság fele a mesterséges intelligenciát kérdezi meg először, ha betegnek érzi magát. Bár az AI gyors és kéznél van, a bizalom még messze elmarad az orvosokétól. De vajon segíti vagy veszélyezteti az ellátást ez az új szokás? Ez is kiderül a Mesterséges értelemből.
A mesterséges intelligencia használata már a mindennapi munkavégzés része lett, de sok cégnél még mindig nincs kontroll felette: a dolgozók saját eszközökön, saját fiókokkal használják az AI-t, gyakran érzékeny adatokkal. A PwC Magyarország szakértői szerint ez nemcsak adatvédelmi, hanem komoly üzleti és pénzügyi kockázatot is jelent, amely akár rövid idő alatt dollármilliós veszteségeket okozhat.
A mesterséges intelligencia nem tantárgy, hanem szemlélet kérdése – vallja Kósa Mónika, Montessori tanár, bécsi iskolaalapító. Szerinte az AI oktatása nem az eszközhasználattal kezdődik, hanem a kritikai gondolkodás tudatos fejlesztésével, már alsó tagozatban. "Nem rászabadítani kell a technológiát a gyerekekre, hanem megnézni, mire érettek" – mondja a szakember. Az AI korszakában a legfontosabb készség nem a gyors eszközhasználat, hanem a kérdezés, az érvelés és a mérlegelés képessége. Ebben látja a jövő iskolájának irányát.
Deepfake-videók, politikai mémek és mesterséges intelligenciával generált tartalmak formálják a magyar közbeszédet, Krekó Péter szerint azonban a technológia csak ráerősít egy már létező válságra. Hajlamosak vagyunk elhinni azt, ami illeszkedik világnézetünkhöz, és elutasítani, ami ellentmond neki. Így még a művelt, tájékozott polgárok is fogékonnyá válhatnak az álhírekre, ha azok megerősítik identitásukat vagy érzelmeiket.
Az iskolák számára nem a mesterséges intelligencia tiltása, hanem rugalmas irányelvek kialakítása lehet a járható út – mondta a Mesterséges értelem e heti adásában Urbán Krisztián, a BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatóhelyettese. Szerinte az MI felerősíti azokat a problémákat, amelyek az oktatásban technológia nélkül is régóta jelen vannak.
A legnagyobb félreértés, amely az átlagfelhasználók fejében él, az az, hogy a nyelvi modelleket tudásbázisnak gondolják. Úgy képzelik el, mint egy hatalmas, jól strukturált enciklopédiát. Pedig ez nagyon nincs így. Ezen a héten is folytatódott a beszélgetés Jakovác Antallal, akivel nemcsak az AI működéséről, hanem a tudás, az intelligencia, a félelem és az ember szerepének határairól is szó volt.