Nem az kellene legyen a cél, hogy külön AI tantárgy legyen
1/03/2026 06:02
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
A mesterséges intelligencia nem tantárgy, hanem szemlélet kérdése – vallja Kósa Mónika, Montessori tanár, bécsi iskolaalapító. Szerinte az AI oktatása nem az eszközhasználattal kezdődik, hanem a kritikai gondolkodás tudatos fejlesztésével, már alsó tagozatban. "Nem rászabadítani kell a technológiát a gyerekekre, hanem megnézni, mire érettek" – mondja a szakember. Az AI korszakában a legfontosabb készség nem a gyors eszközhasználat, hanem a kérdezés, az érvelés és a mérlegelés képessége. Ebben látja a jövő iskolájának irányát.
A Montessori – hangsúlyozza – nem módszer, hanem nevelési-oktatási filozófia. Nem egy automatizált rendszer, amelyben "bedobunk valamit és kijön az eredmény", hanem a gyerek fejlődési szükségleteire építő szemlélet. A középpontban mindig az áll: adott pillanatban, adott fejlődési szakaszban mire van szüksége annak a konkrét gyereknek. A rendszer egyszerre figyel az egyéni utakra és a közösségi dinamikára. A 6–12 évesek vegyes csoportokban dolgoznak, rövid tanári inputok után pedig saját választásuk szerint mélyítik el a témát, projektekben, együtt vagy önállóan.
Az iskola Bécsben működik, ahol az állami tanrend és az alternatív kerettanterv összehangolása engedélyezési kérdés. Ha ezt a minisztérium jóváhagyja, az intézmény jelentős szabadságot kap. Kósa szerint ebben Ausztria rugalmasabb, mint a központosítottabb magyar rendszer, ugyanakkor ott is jelen van a tantárgyi, 45 perces keret, amely szerinte nem mindig kedvez a mélyebb gondolkodási folyamatoknak.
Az AI beépítése náluk nem felülről jövő kényszer volt. "Velem kezdődött" – mondja. Nemzetközi kapcsolatai révén régóta figyeli az amerikai és európai trendeket, és ő mutatta meg először a diákoknak az AI-alapú prezentációkészítő eszközöket. A gyerekek reakciója meglepte: érdekesnek találták, de úgy érezték, a saját munkájuk jobb. Innen indult a kísérletezés.
A tapasztalat azonban gyorsan világossá tette: az AI-eszközök használata nem a legnagyobb kihívás. "Alkalmazni az eszközt a legkönnyebb" – fogalmaz. Ami igazán fontos, az a kritikai gondolkodás fejlesztése. Megérteni, hogyan működnek a nagy nyelvi modellek, mit jelent a "hallucináció", hogyan lehet felismerni a megbízhatatlan forrást.
Iskolájukban ezért vezették be a szókratészi vitákat. Harmadik osztálytól a diákok strukturált vitákban vesznek részt angolul és németül, fokozatosan tanulják meg az érvelés alapjait: egyetértek, nem értek egyet, más szempontot hozok be. Negyediktől média-modul is kapcsolódik ehhez, ahol a fake news felismerését gyakorolják. Kósa szerint Európában főként a finnek és észtek járnak élen ebben, de az elérhető tananyagok más országok számára is adaptálhatók.
A digitális eszközhasználatnál a Montessori-elvek érvényesülnek: nincs tiltás, de nincs ráerőltetés sem. A hatéveseknél még az olvasás és az alapkompetenciák dominálnak. A nagyobbak egymást tanítják prezentációkészítésre, peer review-ban javítják egymás munkáját, és akár AI-val is ellenőriztetik megoldásaikat. Az okostelefonok ugyanakkor az iskolában nem használhatók.
A cél nem az, hogy külön AI tantárgy szülessen – bár Ausztriában és máshol is erre készülnek –, hanem hogy a technológia integráltan jelenjen meg a tanulásban. Az úgynevezett flipped classroom szemlélet, a hosszabb, megszakítás nélküli munkaciklusok és a rendszeres prezentációk mind ezt szolgálják.
"Nem rászabadítani kell a technológiát a gyerekekre, hanem megnézni, mire érettek" – foglalja össze Kósa Mónika. Az AI korszakában a legfontosabb készség nem a gyors eszközhasználat, hanem a kérdezés, az érvelés és a mérlegelés képessége. Ebben látja a jövő iskolájának irányát.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. február 28., szombat 13:30
Szerkesztő-műsorvezető: Kárpáti Iván
