Az adásban azt vizsgáljuk, mi az AI szerepe az ingatlanpiacon?
Kárpáti Iván vendége Bődi Gábor közgazdász, aki mesélt a hatalmas adatbázisokra épülő rendszerekről és arról is, nem kiváltja, hanem átalakítja az ingatlanos szakmát a mesterséges intelligencia.
A mesterséges intelligencia nem tantárgy, hanem szemlélet kérdése – vallja Kósa Mónika, Montessori tanár, bécsi iskolaalapító. Szerinte az AI oktatása nem az eszközhasználattal kezdődik, hanem a kritikai gondolkodás tudatos fejlesztésével, már alsó tagozatban. „Nem rászabadítani kell a technológiát a gyerekekre, hanem megnézni, mire érettek” – mondja a szakember. Az AI korszakában a legfontosabb készség nem a gyors eszközhasználat, hanem a kérdezés, az érvelés és a mérlegelés képessége. Ebben látja a jövő iskolájának irányát.
A mesterséges intelligencia berobbant a magyar politikai kommunikációba. Deepfake videók, AI-val generált kampányképek, automatizált álhírek és botok által gerjesztett viták alakítják a közbeszédet, miközben a választók egy része már azt sem tudja, mi valódi és mi manipuláció. A Mesterséges értelem vendége Krekó Péter szociálpszichológus, az ELTE PPK oktatója-kutatója, a Political Capital igazgatója, aki szerint a deepfake-ek akkor is hatnak ránk, ha pontosan tudjuk, hogy hamisak. A beszélgetés második felét hallhatták.
A mesterséges intelligencia berobbant a magyar politikai kommunikációba. Deepfake videók, AI-val generált kampányképek, automatizált álhírek és botok által gerjesztett viták alakítják a közbeszédet, miközben a választók egy része már azt sem tudja, mi valódi és mi manipuláció. A Mesterséges értelem vendége Krekó Péter szociálpszichológus, az ELTE PPK oktatója-kutatója, a Political Capital igazgatója, aki szerint a deepfake-ek akkor is hatnak ránk, ha pontosan tudjuk, hogy hamisak. A beszélgetés második felét a következő adásban hallhatják majd.
Az iskolák számára nem a mesterséges intelligencia tiltása, hanem rugalmas irányelvek kialakítása lehet a járható út – mondta a Mesterséges értelem e heti adásában Urbán Krisztián, a BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatóhelyettese. Szerinte az MI felerősíti azokat a problémákat, amelyek az oktatásban technológia nélkül is régóta jelen vannak.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia úgy vált az oktatás mindennapi valóságává, hogy sem a diákok, sem a tanárok, sem az intézmények nem kaptak hozzá segítséget. A diákok használják, a pedagógusok reagálnak rá, az iskolarendszer pedig próbálja értelmezni: mi történik egy olyan világban, ahol az információ már nem szűkös erőforrás? Erről is beszélgetett Kárpáti Iván Urbán Krisztiánnal, a BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgató-helyettesével, aki szerint az AI nem új kérdéseket hoz be az oktatásba, hanem felerősíti a régieket.
A legnagyobb félreértés, amely az átlagfelhasználók fejében él, az az, hogy a nyelvi modelleket tudásbázisnak gondolják. Úgy képzelik el, mint egy hatalmas, jól strukturált enciklopédiát. Pedig ez nagyon nincs így. És az is kiderül, miért érezzük azt, hogy a ChatGPT haverkodik velünk. Ezen a héten is folytatódik a beszélgetés Jakovác Antallal, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoportjának vezetőjével.
Vendégünk Jakovác Antal, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoportjának vezetője. Arról beszélt, miért nem gondolkodik a mesterséges intelligencia a szó emberi értelmében, és miért csábító mégis személyiséget tulajdonítani neki. A nemlineáris rendszerektől a „hazugság” félreértéséig végigvettük, hol erős és hol vak a nagynyelvi modellek logikája. Józan, közérthető térkép ahhoz, hogy az AI-t ne misztifikáljuk, hanem értsük és jól használjuk.
Csordás János programtervező matematikus, IT-szakember a Mesterséges értelem vendége. Beszédalapú szoftverek, digitális asszisztensek és új adatbiztonsági dilemmák formálják a hétköznapokat. A munkerőpiacon az adminisztratív, repetitív munkák eltűnése elkerülhetetlen, miközben az AI használatának képessége alapelvárássá válik.
Mire képes valójában a mesterséges intelligencia, és hol vannak a határai?
Csordás János érthetően beszélt az AI három szintjéről, a nyelvi modellek működéséről és a kritikus gondolkodás szerepéről. Kiderült, miért nem intelligens a ChatGPT a szó klasszikus értelmében, és mégis miért ilyen erős eszköz. Hallgasd meg, mielőtt legközelebb vakon rábízol egy döntést!
A Curebub Lab mesterséges intelligencia segítségével elemzi genetikai adatainkat, hogy személyre szabott ajánlásokat adjon a betegségek megelőzésére. Erdélyi Márk a műsorban hangsúlyozta, hogy rendszerük nem diagnosztizál, hanem vitaminokra és természetes anyagokra tesz javaslatot. Az AI a genetikai elemzést hetekről percekre gyorsítja, és jelentősen csökkenti a költségeket. Szerinte a mesterséges intelligenciától való félelem helyett a tudatos megértés és felelős használat a kulcs.
Hogyan alakítja át az egészségügyet a mesterséges intelligencia, és milyen szerepet játszik ebben a genetika? Kárpát Iván vendége Erdélyi Márk, a Curehub Lab egyik alapítója, aki elmagyarázta, miként lehet genetikai adatokból személyre szabott egészségmegőrzési javaslatokat készíteni AI segítségével. A beszélgetés rávilágított arra, miért kulcskérdés az adatminőség és az orvosi hitelesség az ilyen rendszereknél. Szó esett félelmekről, alkalmazkodásról és arról is, hogyan lehet bizalmat építeni egy gyorsan változó technológiai világban.
Badinszky Áron jogász, az ELTE Mesterséges Intelligenciáért felelős rektori biztosa elmagyarázta, hogyan változtatja meg a deepfake a mindennapi biztonságunkat. Miért nem old meg mindent a jog, és miért ilyen gyors a visszaélések terjedése? Kiderült, milyen új MI-szabályokat vezetett be az ELTE, és hogyan készítik fel a hallgatókat a felelős használatra.
A műsor vendége Badinszky Áron jogász, az ELTE mesterséges intelligenciáért felelősrektori biztosa, aki szerint a következő évek meghatározó kérdése az lesz, hogy a jog, az etikai elvárások és a társadalmi tudatosság képes-e együtt olyan kereteket kialakítani, amelyek mellett a mesterséges intelligencia nem veszélyt, hanem valódi értéket jelent.
Szertics Gergely, a HUN-REN kutatóhálózat AI-transzformációért felelős vezetője a Klubrádió Mesterséges értelem című műsorában elmondta: A jövő a jól megtervezett, felügyelt, célzott MI-rendszereké lesz, ahol az emberek megértik, milyen hibákra hajlamosak ezek az eszközök. Szertics üzenete egyszerű: az MI-t óvatosan, de bátran kell használni, úgy, mint egy gyakornokot, akinek a munkáját mindig ellenőrizni kell. A tudományban már most robbanásszerű lehetőségeket hoz az MI, például a klímamodellek összekapcsolásában vagy a csillagászat adatrengetegének feldolgozásában.
Új műsorfolyam a mesterséges intelligencia (MI) témájáról.
A nyitó adásban Kárpáti Iván vendége Szertics Gergely volt, akivel arra kerestük a választ, miért törekszik az ember évezredek óta arra, hogy önmagánál okosabb, gyorsabb és hatékonyabb eszközöket hozzon létre, és mit jelent ez az MI korszakában?