„Klubrádió“
Reggeli gyors/Reggeli személy

Orbán Viktor, a Star Wars-hős

31/07/2019 20:47

| Szerző: Klubrádió

Filmes példákkal sűrűn megtűzdelt leírását adta az Orbán-rezsimnek Csunderlik Péter történész, de nem csak a mozi világából hozott könnyen értelmezhető párhuzamokat, felidézte a hatalom mai főszereplőinek történelmi megfelelőit is. Sötét figurák a vászonról és a magyar múltból, és főleg jelenből. Kultúrharcosok, tehetségtelen, de ambiciózus emberek, valamint a tehetségüket a hazug, autoriter hatalom szolgálatába állító értelmiségiek. És arról is beszélt, Orbán miért tud csatákat nyerni, de miért veszíti majd el a háborút.

2019. július 31. Reggeli gyors/Reggeli személy (2019. július 31., szerda 09:00)
46:43
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Rózsa Péter
Markánsan antiszemita kijelentéseket tesz Takaró Mihály a Nemzeti alaptanterv „hazafiasításával” megbízott kormánypárti irodalomtörténész. Megszólalásai olyan időszakokat idéznek fel, mint a negyvenes évek első fele, közepe, amikor például munkaszolgálatosként agyonverték Szerb Antal írót, irodalomtörténészt, két évvel azután, hogy 1943-ban betiltották Magyar irodalomtörténet című művét – mondta a mai kultúrharcot elemezve Csunderlik Péter történész a Reggeli személyben, aki a témában nemrég publicisztikát is írt.

A Politikatörténeti Intézet munkatársa szerint a könyv elvetésének lényegi oka az volt, hogy az író nem osztotta azt a régi nézetet, mely szerint a magyar kultúra a világ közepe, és minden más csak hozzá képest szemlélhető. Ezzel szemben azt mondta, nem azt kell megmutatni, hogy a magyar irodalom miben különbözik az európaitól, hanem, hogy miben hasonlít hozzá, példaként pedig több nemzetközi hatást is azonosított, többek közt a Zrínyi Miklós alkotásaiban felfedezhető európai barokkos elemeket.

Kárpát-medencei irodalomtanárok találkozója Egerben
 
 Takaró Mihály irodalomtörténész a Kárpát-medencei irodalomtanárok találkozójának nyitóünnepségén az egri városháza dísztermében 2018. július 23-án. MTI Fotó: Komka Péter
 
 

Bírálói ezért a szemléletért nemzetellenesnek minősítették, és azzal vádolták Szerb Antalt, hogy aláássa a magyar géniusz különlegességébe vetett hitet. 1943-ban parlamenti képviselők egyenesen a kultúra rombolójának nevezték az írót, akárcsak ma Takaró Mihály más szerzőket. Ő szó szerint ugyanezt mondja, arról beszél, hogy Esterházy Péter és több más fontos magyar író a kultúra rombolója, ezért ki kell venni őket a magyar irodalom oktatásából – mondta Csunderlik Péter.

A tudós szerint ezekkel a megszólalásokkal az a fő probléma, hogy leszivárognak a társadalomban, és a történelem azt mutatja, a végén mindig vannak, akik komolyan veszik a fent kimondott szavakat, fordulatokat, aztán szívlapátot ragadnak, és agyoncsapnak valakit.

A Csillagok háborúja tanulságai

Az ilyen kiélezett helyzetek megelőzésében kiemelt szerepe lenne az államférfiúi felelősségnek, annak,, hogy a poltikus ne csak a pillanatban gondolkodjék, hanem távlatosan is. Ez a magatartás azonban jelenleg hiányzik. Lásd a gyűlöletkeltő migráció- és Soros-ellenes kormányzati kampányokat, amelyek nagyon súlyos társadalmi, mentális következményekkel járnak. Nem véletlen, hogy többször is turistákra hívtak rendőrt migránsoktól rettegő magyarok, és az is előfordult, hogy külföldinek nézett járókelőket vertek meg az uszításnak felülő emberek. Ma már az sem lenne meglepő, ha valaki belföldi turistaként, két napos borostával sétálgatna az utcán, a helyiek pedig tárcsáznák a segélyhívót. A félelem és az abból fakadó gyűlölködés elszabaduló szelleme tehát mára súlyos problémává vált Magyarországon – véli a történész.

Csunderlik Péter azt is hangsúlyozta, a mai kedvező európai viszonyok között, amikor valóban csatlakozhatnánk a sokáig példaképnek tekintett Nyugathoz, Orbán Viktor választhatott volna más utat is, mint a félelemre alapozó autoriter rendszer kialakítása. Ez a fajta országépítés szintén biztosíthatta volna a Fidesz hosszú távú kormányzását, de a miniszterelnök a kisebb ellenállás felé ment. Ezzel ugyan csatákat nyerhet, de a háborút el fogja veszíteni, mert az ilyen harcok megnyerhetetlenek, legalábbis a történelem ezt mutatja. A sötét út könnyebben járható, egy ideig eredményesebb – ahogy a Star Warsban is mondják –, de hosszabb távon nagyon súlyos mentális, kulturális, gazdasági következményekkel jár – fogalmazott.

 

John Lukacs, a nemrégiben elhunyt konzervatív történész szokta volt idézgetni G. K. Chesterton, szintén konzervatív gondolkodó kijelentését, mely szerint nem a szeretet egyesít, hanem a gyűlölet. Tehát egy ellenségkép felmutatása, amelyhez képest az adott közösség meghatározhatja magát, homogenizálja és mozgósítja a társadalmat. De hasonlókat írt az olasz filozófus Umberto Eco is, aki Ellenséget alkotni című esszéjében azt állítja, minden nép kijelöl magának egy ellenséget, amellyel szemben definiálja magát, és amellyel szemben állandóan pánikban lehet.

 
 Orbán Viktor mint Anakin Skywalker
 

Hiányos lét

Érdemes megnézni azt is, kik és milyen szellemi munícióval segítik Orbán Viktort az ellenségképgyártásban. Tanácsadói, köztük G. Fodor Gábor – a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöke és a kormánypárti 888.hu hírportál főszerkesztője – erősen inspirálódtak mások mellett Carl Schmitt német filozófus harmincas évekbeli gondolataitól. Ezek egyik központi eleme, hogy a vezért a permanens válsághelyzet képzetét generálva kell legitimálni, így a fenyegetést érző emberek azt gondolják, ő az, aki megvédheti őket a katasztrófától. És bár ma nincs olyan válságos és veszélyes helyzet, mint a húszas-harmincas években, de ez nem is feltétele a háborús szindrómának, mert azt anélkül is le lehet gyártani. A fogékony közönség pedig megvan – a kamukonfliktusokat a magyar társadalom nagy részének, amely elképesztő kultúrahiányos létben él, jól be lehet adni – jegyezte meg Csunderlik Péter.

Orbán Viktort eközben a hatalma megtartása szempontjából már nem nagyon érdekli, támogatja-e az értelmiség, könnyedén megszabadul tőlük, ha úgy alakul. Annál fontosabbak azonban számára a közvélemény-kutatások eredményei. A Fidesznél mindent megmérnek, és amiről az látszik, hogy bejön, eladható a többségnek, azt a terméket legyártják, így lett például az egykor polgári politikusként tolt Orbánból népi, plebejus vezérfigura – véli a történész.

Mephisto, utolsó jelenet

Csunderlik Péter arról is beszélt, az ilyen rezsimek idején többnyire tehetségtelen, frusztrált, cserébe nagyon ambiciózus emberek pályáznak a befolyást és anyagiakat biztosító pozíciókra, de nem csak ők állhatnak be a sorba, A rendszer olyan tehetséges embereket is magához vonzhat, akikben sértettség van a korábbi establishmenttel szemben.

Ha egy olyan többé-kevésbé tehetséges ember áll a rendszer szolgálatába, aki azért kicsit vívódik, ám végül képes megmagyarázni magának, hogy nem is olyan rossz amit tesz – sőt –, annak azért lehet kellemetlen kifutása. Ha már számára is túl sokat kérnek tőle, vagy egyszerűen csak ejti a rendszer, akkor utolsó felvonásként szaladgálhat, mint a Mephisto című film náci szolgálatba állt főhőse az őt üldöző reflektorok sugarai elől, és tehetetlenül kiabálhatja, hogy de hát ő csak egy színész.

 
Mephisto, zárójelenet
 

A mai magyar rezsim vezetőire és kedvezményezettjeire azonban inkább az a jellemző, hogy valódi küldetéstudatosként viselkednek, aminek a történész szerint az a lélektani – és mindenképp praktikus – oka, hogy igazolniuk kell kifelé és maguk számára is a tevékenységüket. Egy ponton túl aztán a maszk ráég az arcukra, és ténylegesen azonosulnak a szerepükkel. Ez a helyzet szerinte Orbán Viktorral is.

Ragyogás

A pozíciószerzés tekintetében nagyon fontos tényező, hogy Magyarországon, értelmezhető méretű valódi piac hiányában a művészeti, kulturális világot jórészt az állam tartja el, a hatalom dönt arról, kik kaphatnak a központból kulturális megrendeléseket és posztokat. Ennek és a mai rendszer jellegének köszönhető, hogy sorjáznak az abszurd kinevezések, a folyamatosan zajló kulturális őrségváltás jegyében teljesen mértékben inkompetens személyek válhatnak igazgatókká – mondta a történész, aki már azon se lepődne meg, ha egy bélyeggyűjtő fideszes kapná meg a Magyar Nemzeti Levéltár vezetését.

Nem csoda hát, hogy megjelentek azok a magukat konzervatívként azonosító művészek, tudósok, akikről 2010 előtt nem nagyon lehetett hallani – szerintük nem azért, mert nem volt valódi teljesítményük, hanem mert elnyomták őket a balliberálisok. Ez a kör most évről évre elképesztő összegeket kap, ám a nagy művek továbbra sem jönnek tőlük.

Kicsit olyanok ők, mint Stanley Kubrick Ragyogás című filmjének főszereplője, a Jack Nicholson játszotta Jack Torrance, aki hiába vonulhat el a világtól, kellő tehetség hiányában képtelen megírni tervezett regényét. Ettől aztán lassan bekattan, a végén pedig, amikor már nem tud másra hivatkozni, csak arra, hogy nyilván az idegesítő felesége és gyereke miatt nem jön össze a mű, akkor ahelyett, hogy szembenézne saját alkotói impotenciájával, fejszét ragad, és nekiesik a családjának, lásd a tudomány világa elleni támadások – vont ismét filmes párhuzamot a magyar közélettel Csunderlik Péter.

Jack Nicholson a Ragyogás című filmben.
 


A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Kényelmesebb a YouTube-on meghallgatni? Iratkozzon fel a Klubrádió csatornájára - a beszélgetés ott is megtalálható.

FELIRATKOZOM:

Reggeli személy/Interjú Csunderlik Péter történésszel
2019. július 31., szerda 09.00
riporter: Rózsa Péter