„Köszönjük
Hetes Stúdió

"Nem bízom Trump béketeremtésében, mert csak a saját imázsát építi" – Interjú Okszana Karpovics ukrán LUX-díjas filmrendezővel

25/01/2025 20:07

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Interjú Trump megítéléséről és az orosz katonák privát beszélgetéseit feldolgozó filmről Okszana Karpovics rendezővel, valamint beszélgetés Delphine Colarddal, az EU szóvivői osztályának vezetőjével arról, miért nem eshet ki egy pillanatra se a fókuszból az orosz dezinfomáció leleplezése.

2024. november 17. Hetes Stúdió-részlet/Interjú Okszana Karpoviccsal és Delphine Colarddal - 2025.01.25.
12:03
00:00
Lehallgatva – Intercepted – a címe annak az ukrán filmnek, amellyel Okszana Karpovics elnyerte az Európai Unió LUX művészeti díjának második helyezését. Az EU nemcsak a politikai értékrendet, de a kulturálisat is igyekszik markánsan képviselni, amely a humanitás jegyében határozza meg magát. A művészek előtt itt is, mint Hollywoodban igyekeznek legörgetni a vörös szőnyeget, és alkotásaikat méltó helyre rakni a kultúra zsúfolt polcán. Ugyan a szervezők azt mondják, fény és csillogás helyett inkább erőt és küzdelmet akarnak mutatni és bemutatni.  A 2007-ben alapított LUX-díj kicsit átalakult négy éve. Európa legjobb filmjének járó európai közönségdíjat most már nemcsak az Európai Parlament képviselői és az Európai Akadémia döntése alapján osztják ki, hanem bekerült a zsűribe az Europa Cinemas mozihálózat. Ami azt jelenti, hogy fél éven át vetítik ezekben a mozikban, majd azt követően a nagyérdemű dönt 50 százalékban arról, melyik film érdemli ki az elismerését. Hogy aztán a díjat ünnepélyes keretek között az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén átadhassák. Nevét a díj a megvilágítás mértékegységéről, a luxról kapta, mely latinul fényt jelent. Jocelyne Coster belga művészt – elmondása szerint – a Bábel tornya ihlette a díj megformázásakor, és így aztán egy felfelé kihúzott filmtekercset ábrázol. A magyar kormánynak nyilván nem ízlése szerint való a díj maga és az értékrendi körítése, mert a szervezők szerint az az alkotás érdemes a díjra, amelyik tekintetbe veszi a demokrácia, a jogállamiság, a pluralizmus vagy éppen a szabad véleménynyilvánítás értékeit.

A díj átadása után Strasbourgban értük el a Okszana Karpovicsot. Csernyánszky Judit, a Klubrádió riportere arra kérte először is, vezessen be minket a film világába, történetébe.

Okszana Karpovics: Először is köszönöm a megtisztelő figyelmet. Az Intercepted film az orosz katonáknak a titkosszolgálat által Ukrajnában elfogott telefonbeszélgetésein alapul. Barátaikat és családtagjaikat hívták fel Oroszországban. A film alapanyagát tehát ezek a telefonbeszélgetések adták, s mint ilyen, dokumentumfilm a műfaja. Ugyanis egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az ukrán biztonsági szolgálat feltette a saját YouTube-csatornájára ezeket a beszélgetéseket, a hivatalos oldalán fedeztem fel őket. Minden nap, folyamatosan, volt, amikor pedig több részletben adták le egy hanganyagot.  Szinte a háború kezdetétől hozzáférhetőek voltak, és én már az elején rájuk bukkantam, és onnantól kezdve folyamatosan követtem őket. S azt éreztem, ezt filmvászonra kell vinnem.

Csernyánszky Judit: No, és akkor hogyan lett a hanganyagból film, ez azért elég nagy kihívás lehetett?!

O.K.: A filmanyag gyakorlatilag a csapatunk kreálmánya, amit mind kitaláltunk a hangokhoz. Kisebb stábokkal jártuk be az ukrán területeket, a háborús zónát és azokat a részeket, amelyeken pusztítást végzett a háború. Ezeket dokumentáltuk. Voltak köztük olyan falvak, területek, amelyeket az oroszok egy hónapra tudtak csak elfoglalni, van amelyik hat hónapon át volt orosz kézen. S jelentős különbséget fedeztünk fel köztük, amit magunk sem hittünk.

 
Okszana Karpovics 
 Forrás: https://waronscreen.com/
 


Cs.J.: Tudna idézni ezekből a telefonbeszélgetésekből?

O.K.: Szó szerint nem tudok, mert a film nagyon összetett. Egyrészt arra törekedtünk, hogy legyünk objektívek, kifejezetten tényszerűek, amikor az oroszok egymás közti beszélgetéseit rekonstruáljuk a képekkel. Természetesen nagyon sokféle témát igyekeztünk feldolgozni, talán ezek közül egyet-kettőt ki tudok emelni. Például azt, amikor nem csak a harcok részleteit írták le, hanem rólunk, ukránokról is beszéltek. Azt mondták, hogy az ország is nagyon gazdag, hatalmas, és minket is gazdagokként írtak le, amit és akiket úgymond meg kell lopni, ki kell fosztani. Ezek a részek roppant sokkolóak voltak a számomra. A legtöbb beszélgetés a fosztogatásokról szólt. Részletesen leírták, hogyan fosztották ki a lakóházakat, azt is, hogy mit vittek el. Mi milyen értéket képviselt. Felsorolták, hogy például milyen mosógépet vagy egyéb elektronikai felszerelést loptak el, de még a kozmetikumokra is kitértek. Márkákat említettek, vagy ruhákat, sportcipőket, még alsóneműket is, zoknikat. A legtöbb elfogott telefonbeszélgetés erről szólt. A beszélgetések másik része például a kételyeikről és kétségbeesésükről szólt. Például nemegyszer kétségbe vonták az invázió célját. Nem tudták, hogy mi is valójában a küldetésük.

Cs.J.: Tehát a saját családjuknak nyíltan beszéltek arról, hogy nincs értelme a háborúnak?

O.K.: Pontosan. Általában ez nagyon meglepte az oroszországi családtagokat, barátokat, és rögtön igyekeztek őket ennek az ellenkezőjéről meggyőzni. Bíztatták őket, hogy folytatni kell a harcot, az invázió fontos, nem bizonytalanodhatnak el. Ilyenkor bántó és bicskanyitogató kifejezéseket is használtak, amikor minket, ukránokat leírtak. Most csak úgy fogalmaznám meg, emberteleneknek állítottak be minket, hogy meggyőzzék a harcoló katonákat. Etnikai rasszista megjegyzéseket tettek, amikor azt állították, hogy mi nem emberből vagyunk. Sőt, azt is sokszor elismételték, hogy minden bántalmazást, a háborút és a szenvedést megérdemeljük. S számunkra ez mind azt sugallta, hogy akik mondták, azokat már mind meggyőzték Oroszországban állításuk igazáról. Semmi kétség nem volt bennük irányunkban. S ezt a magunk eszközeivel úgy mutattuk be, hogy Oroszországot is minősítsük velük, hogy érzékeltessük, milyen elvetemült lelki állapotban van a társadalom – nagy általánosságban persze. 

 
Okszana Karpovics  
 Forrás: Film at Lincoln Center/YouTube
 


Cs.J.: A film hetvenöt telefonfelvételt tartalmaz, pontosabban azok bizonyos részeit. És pozitív, jóindulatú megnyilatkozásra nem is volt példa?

O.K.: De. Egyet találtunk. Egy asszony hívott fel egy katonát, akit arról akart meggyőzni, hogy amit Ukrajnában tesz, az rossz. Hogy a történelem rossz oldalán áll, hogy most éppen háborús bűnt követ el. Amíg nem késő, addig kell abbahagyni. Azt is elmondta neki, hogy agymosáson ment át, és ezzel mások is így vannak, higgye el neki. Ez nagyon sokat jelentett nekem, de sajnos, mindössze egy ilyet találtam a sok között.

Cs.J.: Szóval azt gondolja, hogy ezek a katonák eredendően nem ilyenek, hanem agymosáson mentek keresztül

O.K.: Hát persze, különben nem tennének velünk ilyet. És nem csak a katonák lettek agymosottak, de az egész orosz társadalom is. Az orosz propaganda működik, szinte mindenkit elért, megváltoztatott. Az emberek tele vannak gyűlölettel. Teljesen abszurd ideológiát ültettek beléjük, ami rácáfol a történelemre, Ukrajna történelmi tényeire. És természetesen ők ezt nem inváziónak nevezik, hanem különleges hadműveletnek.

 
Okszana Karpovics 
 Forrás: https://f3m.ca
 


Cs.J.: Ezek után hogyan látja hazája jövőjét? És Oroszországét?

O.K.: Ez jelenti ma számunkra szerintem a legnagyobb kihívást. Látni a jövőt? Akkor, amikor fizikailag is az életünkért kell harcolnunk? Az egzisztenciánkért? Folyamatos támadások alatt élünk. Attól függetlenül, hogy éppen hol vagy. Én Kijevben születtem és ott is élek. Mind a mai napig minden éjszaka egy dróntámadás zajára vagy a rakétatámadástól való félelemre riadok fel. Ez egy olyan háború, amit mindannyian más és más szinten, formában élünk meg. Egyik aspektusát egyenesen terroristának nevezném. Azért, mert szinte egyetlen olyan ország sincs, amelyik ne látná vagy élné meg ennek a háborúnak a következményét. Hogy ne hatna ki az életére, hétköznapjaira. Ami persze számunkra a legrettenetesebb, hogy Oroszország valójában azt akarja, hogy politikai értelemben egzisztenciánk ne lehessen. Nagyon nagy fájdalmat okoz azzal, hogy egyáltalán nem ismeri el Ukrajnát, mint szuverén országot. Sőt, azt érzékelem, hogy Európa számos országában hasonlóképpen gondolkodnak. (Nem nevezte meg hazánkat konkrétan.] Úgy tűnik, egyre inkább teret nyer ez a gondolkodás.

Cs.J.: Ön reménykedik, bízik Trumpban? Hogy a béke hamarosan beköszönt? Ahogy ezt ígéri régóta?

O.K.: Nem hiszek Donald Trumpban és a politikájában. Nem hiszem azt, hogy ő jó politikus és vezető lenne. Ő egy olyan ember, akit csak a saját érdeke hajt. Aki tekintélyét és befolyását akarja növelni. Most sem csinál mást, mint saját imázsát építi. Ráadásul egy olyan imázst akar kialakítani magáról, amelyben egyedül őt látjuk, aki képes megállítani a háborút. Azt gondolom, őt egyáltalán nem érdekli, mi a mi végső célunk. Őt nem érdekli se az ország, se az ukrán emberek sorsa és élete.

 
Okszana Karpovics  
Forrás:cphdox.dk
 

 

Cs.J.: Mit gondolnak önök, ön a békéről? Lehet erről tárgyalni?

O.K.: Hát, persze, hogy békét akarnak és normális életet az emberek, hisz nagyon nagyok a veszteségeink. Ugyanakkor nem akarunk békét kötni egy olyan országgal, amelyik maga az agresszor. Amelyik minket totálisan meg akar semmisíteni. Nem ismerek ilyen békét. Milyen béke lehet, ha nem látjuk biztoságunkat és jövőnket ebben az országban ilyen körülmények között? Nagyon bonyolult a helyzet.

*

Hogy egy pillanatra se essen ki a fókuszból az orosz dezinfomáció leleplezése – interjú Delphine Colarddal, az EU szóvivői osztályának vezetőjével

A magyar média, a magyar köz- és politikai élet, sőt, most már az iskolák is ki vannak téve az orosz dezinformációs kísérleteknek, és politikai befolyásnak. Most látta elérkezettnek az időt az Európai Parlament, hogy szankciókat sürgessen az oroszok befolyásának és az Ukrajnát támadó, hamis történelmi narratíva terjesztésének leállítására. Erről kérdezte Csernyánszky Judit riporter Delphine Colardot, az EU szóvivői osztályának vezetőjét.

Delphine Colard: Nyomon követhető a külföldi dezinformációs befolyás és beavatkozás, illetve az Ukrajna történelmét meghamisító és félrevezető orosz propaganda-kampány, amelynek elítéléséről fogadott el határozatot az Európai Parlament. Ennek alapvető célja, hogy ne csak odafigyeljenek, hanem közösen, koordináltan igyekezzenek a képviselők ezeket a törekvéseket megakadályozni. Hogy egy pillanatra se essen ki a fókuszból az orosz dezinfomáció leleplezése.

 
Delphine Colard 
Forrás: EU
 


Csernyánszky Judit: Magyarország az egyik olyan tagállam, ahol rendkívül erős, még kormányzati szinten is az orosz dezinformációs kampány vagy beavatkozás. Esetleg vannak szankciók, amelyeket ennek nyomán az adott tagállammal szemben érvényesítenek?

Delphine Colard: Csak kérjük az elfogadott határozat betartását, de az Európai Bizottságnak nyilván vannak eszközei a Digitális Szolgáltatókra vonatkozó törvény betartatására. S ugyebár a lépést az is indokolta, hogy az egyik legnagyobb közösségi világháló visszavonta a hamis információk ellenőrzésének korábbi gyakorlatát, és így még jobban ki vagyunk téve az orosz propaganda hálózatnak. Azt is elmondhatom, hogy a következő hetekben speciális bizottságot állítunk fel az orosz médiamanipulációk nyomon követésére és terjesztésének megakadályozására.

Az interjúkat a szöveg tetején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Hetes Stúdió/Interjú Okszana Karpoviccsal és Delphine Colarddal
2025. január 25., szombat 16.00
riporter: Csernyánszky Judit