Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Megy a szekér… - Rózsa Péter jegyzete
28/12/2024 15:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Amikor Orbán ráült erre e szegény Magyarország nevű járgányra, az nem volt a legrosszabb állapotban, hiszen előző hajtója éppen egy nagyjavítással végzett, és a 2008-as pénzügyi világválságból kihízva, legalábbis működőképessé tette.
Nagy utat tett meg Orbán, ha csak 2010-től számolom az ellenségképző intézetének élén eljutott Sorostól Sorosig. Sokak szerint ez elég szánalmas eredmény, visszahuppanni a kiinduló pontra, mint a Mádi zsidó. Annak legalább megmaradt az áruja a hordóban, lehetett ismét útnak indulni és leszállítani, amit kell. Orbán hordóiból viszont mintha kicsurgott volna a lé. Ment abból azért közben jó helyre, ilyen gazdag miniszterelnöki család és milliárdos baráti kör még nem termett demokráciákban, de az Európai Unióban biztosan egyedülálló e fényes pálya. Csak megkopott a fénye és a lé helyett maradtak a szürke vagy üres szavak. A hiányért pedig ismét Sorost kiált. Szegény. Illetve mi, szegény magyarok. A nemzet és a magyar szóval túltengő politikai programok nem helyettesítik az észszerűséget, főként a gazdaságban. Amikor Orbán ráült erre e szegény Magyarország nevű járgányra, az nem volt a legrosszabb állapotban, hiszen előző hajtója éppen egy nagyjavítással végzett, és a 2008-as pénzügyi világválságból kihízva, legalábbis működőképessé tette. Aztán a NER-re festett kocsi befutott az uniós pénzesőbe. Azért azt ne felejtsük el, soha annyi lé nem érkezett ebbe az országba, mint abban a hét esztendőben, ami nemhogy szűk volt, hanem még európai mércével is arányaiban a legnagyobb volt a többi tagállamhoz képest. A soros plakátok helyett ebből lehetett volna olyanokra költeni, mint az oktatás, az egészségügy vagy a tudományos kutatás, meg olyasmik, amik a jövőt, a jövőnket tette volna jobbá. Mi lett a vége? Recessziónak mondják, de én csak szegényedésnek hívnám. A huszáros kocsihajtásnak ez lett a vége, csökkenő értékű pénz, fizetés, növekvő infláció. és egyre csak dagadó gazdasági csődhelyzetek.
A MÁV romokban. A tíz éve folyamatosan elmaradtak a fejlesztések, felújítások. Ma már hetente átlagosan két elakadás van, van. Hol szembe megy két szerelvény, hol egy kocsi gyullad ki, hol a sín törik el, hol az irányító rendszer mondja fel, hol a mozdonyvezetőnek jár le két állomás között a munkaideje… a hat hónapja felújított Veszprém- Ajka vonalról meg ne is beszéljünk. Illetve csak beszéd van, Lázár szebb jövőt ígér a vasútnak, csak pénzt nem tud adni hozzá. A már elfogadott jövő évi költségvetésben mindössze 20 milliárd forint szerepel a MÁV ügyeinek rendezésére, ezen még Mészáros Lőrinc is csak röhög, mert a fél fogára több jut.
Az egészségügy romokban – már nem is érdemes sorolni a bajokat, hiszen az elmúlt tíz egynehány évben majd minden ember tapasztalt valamilyen bajt – találkozott bezárt osztályokkal, végeláthatatlan várólistákkal, orvos-, nővér és gyógyszerhiánnyal, nyaranta 30-32 fokos betegszobákkal, elmaradó műtétekkel stb.
A családközpontú kormány kudarcai is itt tornyosodnak. A lepusztult gyermek intézmények, a megalázóan alacsony fizetések, a szakemberek elvándorlása is elég lenne már, és mindenre jött a botrány, a kegyelmi ügy és az újabb és újabb molesztálások, gyermekbántalmazások. Elvándorol csaknem 300 szakdolgozó, és a kormány az intézmények modernizálása, a fizetések rendezése helyett a megmaradt dolgozók nyakába varrta a megalázó pszichológiai vizsgálatokat, ellenőrizendő az alkalmazottak kifogástalan életvitelét. Miközben jegyezzük meg, a kifogástalan életvitelről Orbán elbeszélgethetne inkább saját köreiben, Balog Zoltántól kezdve jó néhány egyházi méltóságig hosszú a sor.
De visszatérve az Orbán hajtotta szekér rakományára, fogy. Bukjuk folyamatosan az ajándékpénzt az EU-tól, ezt harcolta ki a brüsszelező, sorosozó miniszterelnök vitéz módon. Európa legmagasabb inflációját éppen csak túlélte a magyar gazdaság, de ma megint emelkedik, a gazdasági teljesítmény pedig csökken, a forint lassan a millpengők világára kezd emlékeztetni. És akkor a bakra felállva Orbán gazdasági csodáról beszél, ami máris itt van, még néhány nap, és belépünk a fényességes 2025. évbe. Jut eszembe, Soros György éppen 95 éves lesz, Orbán rendszere pedig 15. Minden elmúlik egyszer.
Rózsa Péter jegyzete a Hetes Stúdió 2024. december 28-ai adásában hangzott el.

