Szijjártó után szabadon: avagy hova menjen dolgozni a többi fideszes? – HR-tanácsok Selmeci János jegyzetében
publicA Fidesz állapotát látva hamarosan nem csak Szijjártó Péternek lesz szüksége új állásra. De hova menjenek dolgozni a fideszesek? Orbánból FIFA-elnök, Gulyásból jogvédő lehet.
Szijjártó elvtárs – Hardy Mihály jegyzete
Abban – gondolom – megegyezhetünk, hogy ilyen állást, mint amit most Szijjártó Péter kapott, nem egyetlen hét alatt lehet tető alá hozni. Már csak azért sem, mert ennek az állásnak az elfoglalása előtt a jelöltnek át kell esnie a kommunista Kína kommunista titkosszolgálatának igencsak alapos átvilágításán. És átment.
Mi lesz tegnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az omerta töredezik. Persze kérdés, hogy csak a pereme válik le, vagy a vizsgálat eljut a közepéig, ahol egészen nyilvánvalóan Orbán ül. A TEK leváltott vezetője, akit hétrendbeli, sanyargatással elkövetett jogtalan fogvatartással vádolnak, most azt vallotta, hogy Farkas Örstől, Rogán államtitkárától hallott arról, hogy az aranykonvojra felfigyeltek az általa felügyelt polgári titkosszolgálatok, és pénzmosásra gyanakodnak.
Parlamenti vonulások - Kárpáti Iván jegyzete
Lassan a parlamenti tudósításokban külön rovatot kellene nyitni: „Közlekedési hírek.” A jobb oldali folyosón torlódás, a bal oldalon akadálymentes a kijárat, a büfé felé zavartalan a forgalom.
Pénzzel kitömött senkik – Dési János jegyzete
Orbán János Dénes, bár minden lehető és lehetetlen díjat megkapott, mi tagadás, vacak műveket írt. De tegyük fel, hogy jókat írt. A probléma nem az alkotások esztétikai minőségével van, hanem azzal, hogy Orbán János Dénes egy szemérmetlen tolvaj, aki ellopta kollégái elől a pénzt. Azt a pénzt amúgy, amit eredeti célja szerint egy fideszes irodalmi világ felépítésére kellett volna - szintén szemérmetlenül és pofátlanul - elkölteni. De fideszes művészet pénzért sem virágzott ki.
A száradó Ipoly partján – Józsa Márta jegyzete
A hétvégén átsétáltunk az Ipoly folyó hídján Szlovákiába, a torkolatvidéken. Amióta az eszem tudom, nyaranta egymást érték a kenu- és kajaktúrázók, most egyet sem láttunk. Nem tudom, lehet-e még evezni a folyón, egy ideig iszapban gyalogolva végül át is lehet úszni északi szomszédunkhoz, pár méter az egész. (...) 16 év alatt lebetonozott, egykor élő környezetünket szemlélve: az Ipolyra, és számos más környezeti értékünkre szerencsére nem vetette rá gyilkos tekintetét a bukott rendszer.
A burokban születettek – Szénási Sándor jegyzete
A Fidesz nevű szakadt burokban, légszomjban ott maradt egy kisebbség, amelynek a világát a csütörtöki, Sándor-palota előtti tüntetés hivatott összeragasztózni. A régi, avíttas szövegek maradtak, kiegészülve egy-két új dologgal, például a megvert Fidesz áldozati szerepével … A befoltozandó fideszes valóság másik új szereplője természetesen a menesztendő köztársasági elnök lesz, bár nem problémamentesen …
Gulyás Gergő Strasbourgban sír – Selmeci János jegyzete
Hol volt eddig az a jogász lángelme, az alapvető emberi jogok harcosa, akinek a Holdról is lehetett hallani az alkotmányos demokráciáért dobbanó szívét? Hol volt a kisebbségi jogokért küzdő politikus, aki saját gyermekeiként gondol a fékekre és ellensúlyokra, nyusziját Sólyom Lászlóról, kutyáit pedig azokról az alkotmánybírákról nevezi el, akik gátat szabnak az állami önkénynek? Hol volt a jogállamért aggódó Gulyás Gergely?
Megy a szekér… - Rózsa Péter jegyzete
28/12/2024 15:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Amikor Orbán ráült erre e szegény Magyarország nevű járgányra, az nem volt a legrosszabb állapotban, hiszen előző hajtója éppen egy nagyjavítással végzett, és a 2008-as pénzügyi világválságból kihízva, legalábbis működőképessé tette.
Nagy utat tett meg Orbán, ha csak 2010-től számolom az ellenségképző intézetének élén eljutott Sorostól Sorosig. Sokak szerint ez elég szánalmas eredmény, visszahuppanni a kiinduló pontra, mint a Mádi zsidó. Annak legalább megmaradt az áruja a hordóban, lehetett ismét útnak indulni és leszállítani, amit kell. Orbán hordóiból viszont mintha kicsurgott volna a lé. Ment abból azért közben jó helyre, ilyen gazdag miniszterelnöki család és milliárdos baráti kör még nem termett demokráciákban, de az Európai Unióban biztosan egyedülálló e fényes pálya. Csak megkopott a fénye és a lé helyett maradtak a szürke vagy üres szavak. A hiányért pedig ismét Sorost kiált. Szegény. Illetve mi, szegény magyarok. A nemzet és a magyar szóval túltengő politikai programok nem helyettesítik az észszerűséget, főként a gazdaságban. Amikor Orbán ráült erre e szegény Magyarország nevű járgányra, az nem volt a legrosszabb állapotban, hiszen előző hajtója éppen egy nagyjavítással végzett, és a 2008-as pénzügyi világválságból kihízva, legalábbis működőképessé tette. Aztán a NER-re festett kocsi befutott az uniós pénzesőbe. Azért azt ne felejtsük el, soha annyi lé nem érkezett ebbe az országba, mint abban a hét esztendőben, ami nemhogy szűk volt, hanem még európai mércével is arányaiban a legnagyobb volt a többi tagállamhoz képest. A soros plakátok helyett ebből lehetett volna olyanokra költeni, mint az oktatás, az egészségügy vagy a tudományos kutatás, meg olyasmik, amik a jövőt, a jövőnket tette volna jobbá. Mi lett a vége? Recessziónak mondják, de én csak szegényedésnek hívnám. A huszáros kocsihajtásnak ez lett a vége, csökkenő értékű pénz, fizetés, növekvő infláció. és egyre csak dagadó gazdasági csődhelyzetek.
A MÁV romokban. A tíz éve folyamatosan elmaradtak a fejlesztések, felújítások. Ma már hetente átlagosan két elakadás van, van. Hol szembe megy két szerelvény, hol egy kocsi gyullad ki, hol a sín törik el, hol az irányító rendszer mondja fel, hol a mozdonyvezetőnek jár le két állomás között a munkaideje… a hat hónapja felújított Veszprém- Ajka vonalról meg ne is beszéljünk. Illetve csak beszéd van, Lázár szebb jövőt ígér a vasútnak, csak pénzt nem tud adni hozzá. A már elfogadott jövő évi költségvetésben mindössze 20 milliárd forint szerepel a MÁV ügyeinek rendezésére, ezen még Mészáros Lőrinc is csak röhög, mert a fél fogára több jut.
Az egészségügy romokban – már nem is érdemes sorolni a bajokat, hiszen az elmúlt tíz egynehány évben majd minden ember tapasztalt valamilyen bajt – találkozott bezárt osztályokkal, végeláthatatlan várólistákkal, orvos-, nővér és gyógyszerhiánnyal, nyaranta 30-32 fokos betegszobákkal, elmaradó műtétekkel stb.
A családközpontú kormány kudarcai is itt tornyosodnak. A lepusztult gyermek intézmények, a megalázóan alacsony fizetések, a szakemberek elvándorlása is elég lenne már, és mindenre jött a botrány, a kegyelmi ügy és az újabb és újabb molesztálások, gyermekbántalmazások. Elvándorol csaknem 300 szakdolgozó, és a kormány az intézmények modernizálása, a fizetések rendezése helyett a megmaradt dolgozók nyakába varrta a megalázó pszichológiai vizsgálatokat, ellenőrizendő az alkalmazottak kifogástalan életvitelét. Miközben jegyezzük meg, a kifogástalan életvitelről Orbán elbeszélgethetne inkább saját köreiben, Balog Zoltántól kezdve jó néhány egyházi méltóságig hosszú a sor.
De visszatérve az Orbán hajtotta szekér rakományára, fogy. Bukjuk folyamatosan az ajándékpénzt az EU-tól, ezt harcolta ki a brüsszelező, sorosozó miniszterelnök vitéz módon. Európa legmagasabb inflációját éppen csak túlélte a magyar gazdaság, de ma megint emelkedik, a gazdasági teljesítmény pedig csökken, a forint lassan a millpengők világára kezd emlékeztetni. És akkor a bakra felállva Orbán gazdasági csodáról beszél, ami máris itt van, még néhány nap, és belépünk a fényességes 2025. évbe. Jut eszembe, Soros György éppen 95 éves lesz, Orbán rendszere pedig 15. Minden elmúlik egyszer.
Rózsa Péter jegyzete a Hetes Stúdió 2024. december 28-ai adásában hangzott el.