„1%
Reggeli gyors

Már a kanadai Pride-szervezők is Orbánt emlegetik

12/08/2019 10:30

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Gyors, hatékony segítség az üldözött jezidi népnek és menekülőknek épített börtön a határon, szenzációs műtét a bangdladesi sziámi ikreken – ingyen, jótékonykodásból – valamint rasszizmus és homofóbia – többek között ezekkel a tartalmakkal jelentek meg Magyatországról friss szóló cikkek külföldön.

2019. augusztus 12. Reggeli gyors-részlet/Külföldi lapszemle/Csernyánszky Judit (19.08.12.)
04:24
00:00

Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Jair Bolsonaro brazil elnököt említi cikkében a coloradói Patheos, amikor a kanadai Montreálban rendezett Pride 2019 megünnepléséről ad beszámolót. Ugyanis a fesztivál szervezői arra panaszkodtak, hogy soha nem kaptak annyi gyűlölködő, megbélyegző támadást a közösségi hálón, mint az idén. Ezt egyrészt a világszerte, de legfőképp a szomszédos Egyesült Államokban erősödő szélsőjobb berzenkedésének tudják be, illetve az olyan vezetőknek, mint az említett magyar és a brazil vezetőknek, akik közvetve vagy közvetlenül csepülik és megvetik a szivárvány közösséget.

A Coca-Cola hirdetés okozta magyar botrány sem ült el a nemzetközi médiában. Legutóbb – többek között a Deutschlandfunk számolt be a részletekről. A hazánkat konzervatív helyként jellemző cikkben a Demokrata főszerkesztőjét, Bencsik Andrást idézik, aki szerint süllyed az európai kultúra színvonala, nem csoda, hogy fogy a fehér európai, merthogy az európai civilizáció öngyilkosságának leghatékonyabb eszköze a homoszexuális propaganda.

A Coca-Cola anyacége nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit közölt írásban, hogy az egyenlőséget hirdető alapvető jog mindenkit egyformán megillet nemzetiségétől függetlenül.

 
Pride Montréal
 

 

Világhírűek lettek a magyar orvosok

Világhírré lett a magyar és bangladesi orvosok közös sikere a fejüknél összenőtt sziámi ikrek sikeres műtéte. Rengeteg médium lehozta a még mindig szenzációszámba menő, több mint 30 órás, Dakkában lezajlott operációt.

Leginkább azért– írja a The News International –, mert a 35 fős magyar és csaknem 100 fős bangladesi csoport előre figyelmeztetett, hogy a kislányok túlélési esélye csak 50 százalék.

A két nagyműtétet 44 plasztikai követte. Pataki Gergely, Csókay András és Csapody Marcell nevét külön kiemelték a magyar teamból, akik egyébként ingyen, jótékonysági céllal végezték a műtétet, mert a szegényeken, legyenek bárhol a világon, Magyarországon vagy külföldön, szívből segítenek.

Egyrészt

Öt évvel az Irakban az Iszlám Állam által végrehajtott népírtás után rengeteg túlélő nem tud visszamenni otthonába, ezért a Nobel-díjas Nadia Murad nemzetközi segítséget kért – írja a Forbes magazin.

Az iraki jezidi emberi jogi aktivista a Hungary Helps, „Magyarország segít” program keretében is támogatást kapott, amit külön kiemel a cikk, akárcsak a lengyel segítségnyújtást.

A Ninive környékéről elűzött jezidiknek adott segítség közvetlenül érkezett, mindenféle harmadik, közbeiktatott személy vagy társaság nélkül.

Másrészt

Másrészt a Reuters brit hírügynökség pedig arról számolt be, egy Afganisztánból négy éve elindult 32 éves hölgy, Mursal Faqirzada két évvel ezelőtt Szerbiában kezdett el festeni a hosszúra nyúlt várakozás és feszültség legyőzésért, és ezt menekülésének újabb állomásán, Magyarországon is folytatta.

Miközben még mindig a befogadását visszautasított hatóságokkal küszködik, addig kiállítást rendeztek a képei számára az ENSZ-szervezésében a Szigeten a Love Revolution program keretén belül. Ugyanis még mindig nem hagyhatja el a tranzitzónát, hacsak nem Szerbia felé veszi útját. Azonban sikerként könyvelheti el, hogy két év után a fellebbviteli bíróság meghallgatta indoklását, és most a bevándorlási hivatalnál van függőben az ügye.

A cikk kritikusan ír Orbán Viktor hajthatatlan migrációs politikájáról: arról, hogy a magyar hatóságok börtönszerű helyen, elhanyagolt körülmények között tartják szinte fogva a menekülteket, arra hivatkozva, hogy az érkezőket az első biztonságos államban, ahová beteszik a lábukat, kell befogadni. Magyarországon ezért nem lesz befogadó ország, elutasítja a kérelmeket.

A lány szüleit már deportálták Szerbiába. A menekülés közben szerzett élményeit lefestő hölgy azért hagyta el hazáját hozzátartozóival együtt, mert veszélyben érezték az életüket. Apja még munkahelyén, az afganisztáni parlamentben sem érezhette biztonságban magát, ahol akárcsak az ország nagyon sok pontján, fegyveres támadásnak vannak kitéve a civilek is – a törvényhozás épületében is előfordult öngyilkos merénylet. A család ezért menekült a félelem és a rettegés országából.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2019. augusztus 12., hétfő 07.00
riporter: Csernyánszky Judit