„Klubrádió“
Reggeli gyors

Legalább a szakembereket be kellene fogadnia Magyarországnak

8/08/2019 09:36

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Sem a elzárkózás, sem a korlátlan nyitottság nem helyes a migráció ügyében, Európának szabályozott bevándorlásra van szüksége. Arra azonban mindenképp – erről ír a német üzleti körök hangadójának számító Handelsblatt. A lap szerint Németország, ahol elfogadták a szakember-bevándorlási törvényt, követendő példa, a gazdaság szereplőinek pedig más EU-országokban is növelniük kellene a vonakodó kormányokra gyakorolt nyomást.

2019. augusztus 08. Reggeli gyors-részlet/Külföldi lapszemle/Kárpáti János (2019.08.08.)
04:41
00:00

Európa sündisznóállásba menekül, a menedékkérőknek egyre nehezebb sértetlenül bejutniuk az unióba. Ám az elzárkózásnak nagy az ára, pénzügyi és erkölcsi értelemben is, és ez lassan egyre láthatóbbá válik – állapítja meg kommentárjában a Handelsblatt, a német üzlet körök vezető lapja.

Elbizonytalanodott emberek

A kommentár szerint a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az államok bevándorlási politikája ciklikus jellegű. Az idegenek iránti nyitottság szakaszát a begubózás követi, majd újranyitják a határokat. A nyitottság legutóbbi szakasza rövid volt és heves: 2015-ben másfél millióan kértek menedéket az unióban.

Most a bezárkózás szakaszát éljük: keleten a Törökországgal kötött megállapodás és a szigorú határellenőrzés gátolja az átjutást, a Földközi-tenger középső szakaszán már csak privát mentőhajók cirkálnak, nyugaton pedig a spanyolok a legtöbb mentőhajót visszairányítják Marokkóba.

Ez a politika élvezi az európai lakosság nagy részének a támogatását, hiszen a 2015-ös ellenőrizetlen áradat elbizonytalanította az embereket.

Összeegyeztethetetlen

A Handelsblatt szerint azonban számos dolog, ami ezzel az elzárkózással együtt jár, összeegyeztethetetlen az emberi igazságérzettel.

Ilyen például az, hogy szörnyű körülmények uralkodnak azokban a líbiai menekültközpontokban, ahol a líbiai parti őrség összegyűjti az elfogott migránsokat, de ide sorolható az is, hogy beszámolók szerint bolgár, magyar vagy éppen horvát határőrök brutálisan bánnak az érkezőkkel, és a Frontex uniós határvédelmi ügynökség emberei tétlenül nézik a jogellenes visszatoloncolásokat.

A Frontexet azonban most fejlesztik, és az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrzési mechanizmus is javuljon – teszi hozzá a lap.

Nem mernek róla beszélni

A kommentár kitér arra, hogy az elzárkózás gazdasági következményei is beláthatatlanok lehetnek néhány éven belül. A lakosság öregszik a legtöbb EU-országban, és a növekvő szakemberhiány fékezi a gazdasági növekedést.

A munkaerő beáramoltatása része lehetne a válasznak, de alig akad kormány, amely erről beszélni merne, mert a menekültvita megmérgezte a légkört.

Nyomni kellene a magyar kormányt is

A német üzleti körök hangadójának számító Handelsblatt éppen ezért különösen dicséretesnek mondja, hogy Németországban történetesen a nagykoalíció elfogadta a szakember-bevándorlási törvényt.

A kommentátor szerint a gazdaság szereplőinek más EU-országokban is növelniük kellene a vonakodó kormányokra gyakorolt nyomást, hiszen például az olyan migrációellenes országokban is egyre csökken a rendelkezésre álló munkaerő, mint Lengyelország vagy Magyarország, ahol egyébként növekszik a gazdaság.

Sem ez, sem az

A Handelsblatt szerint sem a elzárkózás, sem a korlátlan nyitottság nem helyes, Európának olyan szabályozott bevándorlásra van szüksége, amely összhangban áll érdekeivel és értékeivel.

E politika elemei nem képeznek titkot, ott vannak az asztalon. Az EU külső határait szorosan, de emberségesen kell ellenőrizni. Európai területen, nem messze a határtól menekültközpontokat kell létesíteni, ahol el lehet bírálni a kérelmeket. Akik oltalmat kapnak, azokat szét kell osztani a többi tagállamban, az egyes tagországok és társadalmak eltérő befogadási készségével összhangban.

Azoknak az országoknak, amelyek tartózkodnak a menekültek átvételétől, ennek fejében több pénzt vagy személyi kapacitást kell rendelkezésre bocsátaniuk. Együttműködési megállapodásokat kell kötni az eredet- és a tranzitországokkal, mindenekelőtt Afrikában.

Ezek a kormányok azonban csak akkor mutatnak készséget az elutasított menedékkérők visszafogadására, ha abból a saját országuk is profitál. Az európaiaknak a pénzügyi támogatás mellett több legális lehetőséget kell biztosítaniuk a munkaerő, a diákok, illetve a szakképzésre jelentkezők beutazására. Az EU-nak támogatnia kell a reformokra hajlandó afrikai államokat a befektetésbarát környezet megteremtésében, munkahelyek létrehozása érdekében.

Idő, míg kiheveri

Mindebből – írja a német üzleti körök lapja – sok dolgot nehéz megvalósítani, és egyelőre a politikai akarat is hiányzik ahhoz, hogy egyáltalán belevágjanak a feladatba. Ahogy a kommentátor fogalmaz, „sok kormány fél a populistáktól, Olaszországban vagy Magyarországon pedig az idegenellenesek maguk is benn ülnek a kormányban”.

A Handelsblatt szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke megpróbálja majd közös cselekvésre rábírni a kormányokat, de gyaníthatóan beletelik még némi időbe, amíg az unió kiheveri a 2015-ös sokkot.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2019. augusztus 08., csütörtök 07.00
riporter: Kárpáti János