„Klubrádió“
Reggeli gyors

Végre megint annyit keresünk, mint tíz éve

7/08/2019 15:23

| Szerző: Klubrádió

A magyar népesség bérszínvonalát tekintve alsó kétharmada nemigazán tudott európai viszonylatban előrébb lépni – szemben a szomszédos országok társadalmaival. A hazai bérrobbanás a foglalkoztatottak jelentős részét nem érintette, a bérek reálértéke összességében csak most érte el a 2008-as válság előtti szintet – erről beszélt Hajdu Miklós, a G7 újságírója a Reggeli gyorsban.

2019. augusztus 07. Reggeli gyors-részlet/Interjú Hajdu Miklóssal (19.08.07.)
08:57
00:00
Névértéken ugyan régóta nőnek a magyarországi bérek, de 2008 és 2012 között, a válságot követően a pénzromlás üteme lényegesen meghaladta a juttatások növekedésének mértékét, ezért ebben az időszakban a kifizetések reálértéke hatalmasat zuhant. A gazdasági és pénzügyi krízis utáni években az infláció 4-6 százalék, a béremelkedés 1-5 százalék körül alakult éves szinten.

A legnagyobb visszaesés 2009-ben történt, és a tendencia csak nagyjából 2014-ben kezdett megfordulni. Miután reálértéküket tekintve elkezdtek visszakapaszkodni a bérek, két év múlva a teljes munkaidőben és öt főnél nagyobb cégeknél dolgozók esetében – tehát nem az összes foglalkoztatottnál – már elérték a válság előtti szintjüket.

Ahhoz azonban, hogy a munkaadók bírják ezt a „bérnyomást”, az szükséges, hogy a munka termelékenyebb legyen, egyelőre azonban a hivatalos statiszták alapján nem látszanak az érdemi javulás jelei – mondta Hajdu Miklós újságíró, aki a G7 gazdasági portálra írt a témában nemrég cikket.

A helyzet fenntarthatóságának egyik lehetséges magyarázata szerinte, hogy a nem teljes munkaidőben, illetve kisebb cégeknél foglalkoztatottak bére nem úgy alakul, mint a többségé. Heti negyven órában nagyjából 2,9 millió ember dolgozik, miközben a KSH adatai szerint körülbelül 4,5 millió foglalkoztatott van Magyarországon. Ebből adódhat, hogy becslések szerint a Magyarországon kifizetett teljes bértömeg reálértéke még csak mostanra, 2019-re érte el a válság előtti szintet – hangsúlyozta.

A hatalmas hazai bérrobbanás tehát csak a dolgozók egy részénél igaz, a környező országok adataival összehasonlítva pedig az látszik, hogy a régiós államok egyértelműen előzik Magyarországot, legalábbis a 2010-2016 közötti időszakban. Eddig az időszakig az látszik, hogy a magyar népesség bérszínvonalát tekintve alsó kétharmada nemigazán tudott európai viszonylatban előrébb lépni – szemben a szomszédos országok társadalmaival. Ennél frissebb részletes adatok, amelyek a 2016 óta nagyobb ütemű béremelkedés tüzetesebb vizsgálatát tennék lehetővé, egyelőre nem állnak rendelkezésre, a statisztikák csak több éves lemaradással kerülnek nyilvánosságra.

A jövő kapcsán az egyik érdekes kérdés, hogyan alakul az infláció és az autóipari konjunktúra, amely a hazai bérszínvonal szempontjából meghatározó. A pénzromlás üteme tavaly óta nőni látszik, ezért ismét lehet azzal számolni, hogy jelentősebb béremelés nélkül csökkenhet azok reálértéke – tette hozzá.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Reggeli gyors/Interjú Hajdu Miklóssal
2019. augusztus 07., szerda 07.45
riporter: Rózsa Péter