„Klubrádió“
Reggeli gyors

Jönnek a választások, a kormánypártnak új ellenség kell

6/08/2019 08:20

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A Politico európai kiadása azt elemzi, hogy a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság a migránsok, Brüsszel és Soros után új ellenséget nevezett meg: a melegeket. A cikk szerint a kisebbségekkel szembeni gyűlölet szítása nem új dolog az országban, és vélhetően az őszi választásokhoz időzítették a támadást. Említik Magyarországot is, ahol több kormánypárti politikus szintén melegellenes kijelentéseket tett.

2019. augusztus 06. Reggeli gyors / Kárpáti János lapszemléje (19.08.06.)
05:22
00:00

A Politico című amerikai hírportál európai kiadása terjedelmes cikket közöl a magyar Csáky Zselykétől, a Freedom House európai és eurázsiai kutatási igazgatójától arról, hogy a lengyel ókonzervatív kormányzó párt, a Jog és Igazságosság, a PiS, amely az elmúlt években úgy igyekezett beállítani Lengyelországot, mint a migránsok, a brüsszeli bürokraták és Soros György zsidó pénzember áldozatát, új ellenséget talált magának: a melegszervezetek közösségét. A PiS, amely szoros kapcsolatot ápol a befolyásos katolikus egyházzal, soha nem volt a melegek jogegyenlőségének a barátja, de ezt a szexuális orientációval kapcsolatos kérdéskört általában nem akarta használni arra, hogy politikai támogatást kovácsoljon magának. Idén tavasszal azonban feltűnt a Wiosna, vagyis Tavasz elnevezésű új, progresszív irányzatú párt, valamint hangsúlyeltolódás következett be a legnagyobb lengyel ellenzéki párton, a Polgári Platformon belül, és ennek nyomán a melegjogok kérdése politikai vitatémává vált. A PiS ráakaszkodott a témára, és kirobbanó hatású melegellenes üzeneteivel forrpontra hevítette a vitát.

A PiS támogatottsága – folytatódik a Politico írása – országszerte magas, ami részben a kormányzó párt családpolitikájának és a nagyvonalú szociális juttatásoknak köszönhető. Áprilisban Lengyelország de facto vezetője, Jaroslaw Kaczynski PiS-vezér olyan kijelentést tett, hogy a melegjogi mozgalom fenyegetést jelent a lengyel identitásra és államiságra nézve. Kaczynski jeladására legkevesebb 30 lengyel város, illetve falu határozatban nyilvánította a települést „a meleg ideológiától mentessé”.

Májusban egy aktivista olyan posztert tervezett, amely Szűz Máriát a feje fölött szivárvány színű dicsfénnyel övezi. Az aktivistát saját lakásán rohanta le és vette őrizetbe a rendőrség. Júliusban egy kormánypárti lap „melegektől mentes övezet” feliratú matricákat terjesztett, néhány nappal azután, hogy Bialystokban kővel, petárdával megtámadták egy pride menet résztvevőit, és több tucat ember megsebesült. 

 
Jaroslaw Kaczynski, Lech Kaczynski, graffiti
 


A Politico szerzője megállapítja, hogy a kisebbségekkel szembeni gyűlölet szítása ugyan nem új jelenség, miként az sem, hogy a politikai számításból folytatott kampány tényleges erőszakhoz vezethet. Lengyelország még nem ocsúdott fel teljesen abból, hogy egy jótékonysági rendezvényen halálos szúrást szenvedett Gdansk progresszív polgármestere. Nem kérdéses tehát, hogy a PiS bűnbakképző magatartása veszélyeket hordoz magában – a kérdés csak az, hogy miért éppen most vágtak bele. Csáky Zselyke válasza: alighanem azért, mert az őszi választások közeledtével a kormányzó pártnak új ellenségre van szüksége. Hogy megmozgassák, elvigyék a szavazófülkéhez a támogatókat, olyan erős üzenetekre van szükség, amelyek az „ők” és a „mi” szembeállítását mutatják.

A melegek, azáltal, hogy megnövekedett a társadalmi elfogadottságuk, egyben céltáblának is fontosabbá váltak. Egyre inkább láthatóak, de ahhoz nem elég erősek, hogy megvédjék magukat.

A cikk kitér arra, hogy a Lengyelországnál kevésbé vallásos Magyarországon is, ahol pedig elismerik az azonos neműek élettársi kapcsolatát, feltűntek olyan jelenségek, mint az, hogy Kövér László parlamenti elnök az azonos nemű párok részéről történő örökbefogadást pedofíliához hasonlította, illetve hogy a Fidesz egyik vezető politikusa a pride menetek betiltását szorgalmazta.

Lengyelországban – írja a Politico vendégszerzője – a melegek közössége felveszi a kesztyűt, vállalja a harcot. Az elmúlt napokban a Twitteren tömeges coming out-hullám söpört végig, ami azt erősíti, hogy a melegek nem ideológiát képviselnek, hanem normális állampolgárok. Varsóban júniusban tízezrek vettek részt Közép-Európa legnagyobb pride felvonulásán, majd a júliusi bialystoki erőszakra válaszul számos szolidaritási menetet tartottak.

Mint Csáky Zselyke írja, Budapesten rendőrségi kordon és számottevő létszámú ellentüntető nélkül zajlott le a pride, ami annak a jele, hogy az emberek nem hajlamosak a melegek elleni erőszakcselekményekre, hacsak nem tüzelik őket arra, hogy fenyegetést lássanak bennük.

A régióban – állapítja meg a Politico cikke – a populista pártoknak szokása az, hogy elővesznek és felhasználnak potenciális ellenségeket, de aztán mintegy eldobják azokat, amikor már nincs rájuk szükség céljaik eléréséhez. Az viszont, amilyen hangos ellenállás bontakozott ki a melegek elleni lengyelországi fellépéssel szemben, azt sejteti, hogy a PiS félreismerte a társadalmat. Ellentétben a korábban ellenségnek bélyegzett „másokkal”, a melegek nem távoli ellenfelek, hanem ott vannak a barátok gyerekei, a szomszédok, a kollégák között, valamint – és ezt a PiS remélhetőleg hamarosan meg fogja tapasztalni – a szavazók között is, zárul Csáky Zselyke írása a Politicóban.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: wikipedia

Reggeli gyors / Nemzetközi lapszemle
2019. augusztus 6., kedd 07.00