Lótól a lóerőig – A kiegyezéssel kezdődő közlekedés fejlődés Budapesten

Az előző héten a történész még éppen csak elkalauzolt minket a múlt századfordulós Magyarországra, hogy megismerjük az akkor polgárosodó nagyvárosok életét, amelyeknek fontos része volt a népességszám növekedésének eredményeként kialakuló, és rohamosan fejlődő közlekedés.

A 338. epizódban már részletesen beszélgettünk az omnibuszról, a lóvasútról és az első troliról is.

Az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Történelem tanszékének vezetőjével Budapest korabeli státuszát tisztáztuk először. Elmondta, a kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia kétközpontúsága tette világvárossá Budapestet, és persze Bécset.

A megnevezéshez szükséges egy meghatározott népesség, kialakult infrastruktúra és természetesen az esztétikai igényesség.

Dr. Kalocsai Péter kiemelte, hogy ezt abszolút teljesítettük, hiszen a Kisföldalattit csupán Londonan előzték meg, azonban az gőzzel működött, míg a budapesti jármű elektromos erővel közlekedett. Tehát ebből a szempontból viszont első volt a mai 1-es metró az egész világon.

A beszélgetésből kiderült, hogy a bérkocsiként működő konflisokon és fiákereken kívül az omnibuszt is lovak húzták. A rossz utak miatti kényelmetlenség hatására találták ki, hogy a kocsit sínre állítják. Ez lett a lóvasút, amely így már simábban közlekedett, és a lovakat is jobban kímélte. Minőségi változást hozott a villamos, illetve amíg nem döntöttek a névről, a villanyos. Az első járatok kialakításánál még arra is figyeltek, hogy az ülés, és a kapaszkodó is úgy legyen kialakítva, hogy mindenki gyönyörködhessen az egyre fejlődő városban.

A város első embereit pusztán az zavarta, hogy a felsővezeték szerintük elcsúfítja a városképet. Az alsó energiafelvételű villamossal ilyen gond nem volt, cserébe a sínek mélyedésébe bemosódó levelek és kosz folytonosan megakasztotta a közlekedést.

Az akkori Budapest nem csupán az épületekben, a közlekedésfejlesztésben, de a szociális intézkedésekben is már a polgári lét alapjait tette le. Akkor alakult ki egy hálózat, amely összefogta a gyermekvédelmi terveket. A korábban különböző jellegű intézmények helyett megszületett egy egységes gyermekvédelmi rendszer.

Dr. Kalocsai Péter hangsúlyozta a vonatok fontosságát, amely igazán élénkítette a gazdaságot azzal, hogy a tehetősebbek könnyebben és gyorsabban juthattak el oda, ahol vásárolni kívántak. Baross Gábornak köszönhető ez a fejlesztés, mondta el a történész, de ami kevésbé ismert tény, hogy később az autóközlekedés beindítását is ő vezényelte le.

A műsorban még kitértünk olyan érdekességekre a vasúti közlekedéssel kapcsolatban, mint a távírdakocsi használatba vétele, amely az információ szállítását gyorsította, vagy éppen az uralkodói vonatok, amelyek a XIX. század közepétől az első világháborúig szállították a királyokat, királynőket, sokszor egészen extra kéréseket is teljesítve. Erzsébet királyné szalonkocsijába egy „cukrászda szakaszt” is elhelyeztek például.

Továbbá a XX. század második felében a Kádár Jánost 1970-ig szállító Hargita motorvonat, majd később a Rába motorvonat a puritánság jegyében készült, és csupán egy plusz alakítást kért Kádár: egy kártyaszobát.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)