Mit látott Csárdi Antal? - Kárpáti Iván jegyzete
Egy valami biztos: Rogán, Ungár és Vitézy tuti nem csücsült egy csőszkunyhóban terveket szövögetve.
Csak az igazat írjuk - Dési János jegyzete
Dési János jegyzetében 1956. október 21-i újságokból ad lapszemlét.
Five ezer – Józsa Márta jegyzete
Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki. Plusz: miért hiszik el sokan készséggel a nemzeti konzultációkat böngészve, hogy világunk a létező világok legjobbika? Gondolatkörök Józsa Márta jegyzetéből,
Csomag, program, akcióterv – Selmeci János jegyzete
A nyolcadik csomag, program vagy akcióterv lehetett volna pénz az oktatásra, meg az egészségügyre, hogy aztán a tanult és egészséges emberek versenyképes munkahelyeket teremtsenek magunknak, de a piaci ár tízszereséért kutató kutatóink meggyőzték a Marcit, meg hát ő is tudta, okos fiú, hogy a választási győzelmünket egy csomag, program, vagy akcióterv segíti inkább, függetlenül attól, hogy hatékony is, vagy csak van.
Előre a putyini úton! - Hardy Mihály jegyzete
Önleleplező egyébként, hogy a magyar miniszterelnök sem a SPAR vezérigazgatója, sem az osztrák Lebesmittel Zeitung ellen nem indított pert és nem kért helyreigazítást.
Így jártunk – Szénási Sándor jegyzete
Ha rossz blokkban vagyunk, melyik az a jó, ahol a magyar, nagyon nemzeti szuverenitás a blokktulajdonos birodalom szemefényét képezi?
Jó lenne egyszerű kérdésekre, egyenes válaszokat kapni
A háborúnak így vagy úgy de vége lesz, vagy legalábbis befagy. Lengyelország, a balti államok, Románia és persze Ukrajna jelentős erőt fog képviselni, hatalmas feladat hárul rájuk, hogy az orosz birodalom a mostani keretein belül maradjon. Hogyan fognak ránk nézni?
Nem érdemes csodálkozni - Dési János jegyzete
Elég nehéz megmondani, hogy valójában mire gondolt a magyar külügyminiszter, ő fogalmazott félreérthetően, vagy a hírügynökség értelmezte a saját érdekei szempontjából a nem egyértelmű szöveget.
Lista – Szénási Sándor jegyzete
12/06/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Maradt még Deutsch "náci tempó” szövege. Tényleg joga van egy embernek másokat egy listázás miatt lefasisztázni, akinek a haverjai folyamatosan listáznak és bélyegeznek meg egész társadalmi csoportokat? Vagy azért, mert liberális, vagy annak kinevezett filozófusok, vagy pedofilként kezelt melegek, vagy az ún. Soros-hálózat "ördögien gonosz” figurái, köztük a TASZ nevesített munkatársai, vagy külföldi ügynöknek titulált civilek, vagy be nem hódolt kisegyházak, lázadni merészelő tanárok, a kormánylapban szégyenlistára került bírók, orvosok, ellenzéki művészek, vagy Kövér László szép szavaival "nyikhaj, senkiházi, utolsó, tollforgató terroristák”: értsd újságírók.
Deutsch Tamás váratlanul felriadt, hogy hol, az nem kérdés, hát nyilván ott, ahol elszunnyadt, és közölte, hogy amit Magyar Péter csinál, az náci tempó. Mármint az ATV munkatársainak vallási listázása, ami persze akkor sem tűrhető, ha egyáltalán nem titok, hogy a dolgozók jó része tagja a Hit Gyülekezetének, ez saját tapasztalatom is, egy időben dolgoztam ott.
Ám ez mindegy. Magyar Péternek ehhez semmi köze, arról nem is beszélve, hogy csak azt a képet erősíti magáról, hogy indulatkezelési problémai vannak, így kiszolgáltatja magát az ATV metsző iróniájának: a csatorna közleményben reméli, hogy MP egyszer csak kipiheni a kampány fáradalmait, és újra alkalmas lesz emberi fogyasztásra. Jegyezzük meg ezt pillanatot, mert máskor és másban az ATV jogos ironikus fölénye tartósan átadja a helyét egy sunyi szolga cselédtempójának.
Azt a felvetést, hogy egy csak félig is szavatartó médium megteheti-e, hogy behív győzelmi interjúra egy valóban ritka sikert felmutató politikust, majd az alkalmat valami sértődött magánleszámolásra próbálja felhasználni, és az amúgy sima modorú műsorvezető még pimaszul közli is, hogy ezen túl kérdése neki nincsen, már sokan megválaszolták. Hozzám azok állnak közel, akik ettől undorodnak. Azokhoz, akik viszont azt tartják bunkóságnak, hogy MP az inszinuációt észlelve elhagyta a stúdiót, lenne egy kérdésem.
Közbevetés: ha egy szót a média a foga közé kap, nem ereszti: minden zsurnaliszta azt írja, MP "kisétált” a helyszínről. Mintha csak virágot indulna szedni. Pedig nem.
Szóval a kérdés. Mi van akkor, ha Magyar nem rohangál sehova, hanem – a legkényesebb ízlésű MP-kritikusokat is kielégítve – a stúdióban marad? Nekiáll, kibontja az ATV csomagját, amiben azt sorolják fel, hogy az ő állításával szemben hányszor hívták műsorba, majd a listát elkezdi összehasonlítani a saját mobilja híváslistájával, és így telik el negyven papírzörgéses perc? Vagy csak simán védekezésbe – hárításba fog, és máris ott van az ATV csapdájában? Esetleg félresöpri az egész szituációt, és elkezd a pártjáról és a sikereiről beszélni, akár tetszik ez a sima modorúnak, akár nem, akár félbe akarja őt szakítani, akár nem?
Ha ezt végigcsinálja, és kizárólag akkor tűnik el a képből, amikor két vallásilag nem detektált munkatárs kicipeli, vagy rá nem oltják a villanyt, akkor minden ballibnek rendes ember lenne, aki legalább megpróbálta?
Lehet, de kétlem. Nem azért utálják, mert modortalan. Akkor sem szeretnék, ha villával enné az ellenfeleit.
Maradt még Deutsch "náci tempó” szövege. Tényleg joga van egy embernek másokat egy listázás miatt lefasisztázni, akinek a haverjai folyamatosan listáznak és bélyegeznek meg egész társadalmi csoportokat? Vagy azért, mert liberális, vagy annak kinevezett filozófusok, vagy pedofilként kezelt melegek, vagy az ún. Soros-hálózat "ördögien gonosz” figurái, köztük a TASZ nevesített munkatársai, vagy külföldi ügynöknek titulált civilek, vagy be nem hódolt kisegyházak, lázadni merészelő tanárok, a kormánylapban szégyenlistára került bírók, orvosok, ellenzéki művészek, vagy Kövér László szép szavaival "nyikhaj, senkiházi, utolsó, tollforgató terroristák”: értsd újságírók, vagy éppen a baloldalinak kinevezett Magyar Péter, aki önmagában egy egész lista?
Letörten bár, de szilárdan közölnöm kell: igen, egy ilyen alaknak is joga van listázásnak nevezni a listázást. Legalább lesz egy igaz szava. Nagy dolog ez az ő köreiben, noha elvtársai már a fogalom hallatán is szakadásig tudnának röhögni.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. június 12-i adásában hangzott el.
