Kunetz: Fel kell adni azt a szlogent, hogy kórházat nem zárunk be
23/01/2024 14:24
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Térdműtét időpont 2030-ra, bezáró osztályok, átszervezés alatt álló ügyeleti rendszer. A reggeli gyorsban Kunetz Zsombor egészségügyi elemzővel beszélgettünk a rendszer ebben a pillanatban leglátványosabb problémáiról és gyenge egészség-kultúráról.
A jászberényi kórházban a járóbetegeknek – tehát akiket a háziorvos beutal – nem tudnak képalkotó diagnosztikai eljárásokat végezni, mert nincs hozzá elég orvos. A területet irányító szolnoki kórház levélben közölte a megyei orvosokkal, hogy oda se küldjék át a pacienseket, mert Szolnokon sem tudják megvizsgálni őket – számolt be hétfőn Kunetz Zsombor, orvos, egészségügyi elemző, a Röntgen szakblog szerzője Facebook-oldalán.
Szombathelyen egy térdprotézis beültetésére 2030 őszéig, Szekszárdon és Veszprémben ugyanerre a beavatkozásra 2027-ig kell várni – írta meg néhány napja a Válasz Online.
A fenti példákon túl is egyre gyakrabban érkeznek hírek átmenetileg bezáró kórházi osztályokról, hosszú egészségügyi várólistákról, közben zajlik az ügyeleti rendszer átszervezése, ami miatt kevesebb helyen – így sok esetben az otthonunktól távolabb – kapunk ellátást, ha a rendelési időn kívül ér minket valamilyen baleset. Közben a hivatalos kommunikáció csökkenő várólistákról szól.
A reggeli gyorsban Kunetz Zsomborral beszéltük át az egészségügyi rendszer ebben a pillanatban leglátványosabb problémáit.
A területi ellátás megyei szervezése nem segít a kapacitáshiányon
A szakértő szerint a fenti példákból érzékelhető kapacitáshiány nem egy-egy intézményt érint, van ahol súlyosabb a helyzet és van ahol kevésbé, de egyértelműen országos problémáról van szó, a "kórházak jelentős része nem tudja teljesíteni a minimumfeltételeket".
Kunetz szerint az egészségügyi államtitkár szervezésében a kapacitásproblémákat úgy próbálták kezelni, hogy alacsonyabb szintre delegálták az irányítást, ezért lettek a megyei intézmények az adott megyének a teljes jogú irányítói, amit azonban nem tudnak megfelelően használni. Az átszervezéstől nem lesz több ápoló, orvos illetve szakdolgozó a rendszerben, a szakértő ugyanakkor úgy véli, enyhíthetne a problémán ha észszerű, a megyei helyett régiós szemléletű lenne szervezés. "Ehhez az is kell, hogy szembenézzenek a tényekkel és elfelejtse a rendszer azt a szlogent, hogy kórházat nem zárunk be" – mondta Kunetz. "Ennyi intézményt láthatóan nem tudunk fenntartani, azzal, hogy megpróbálunk sok-sok kisebb intézményt is a víz fölött tartani csak azt érjük el, hogy a nagyobb intézményekben is szakdolgozó és orvoshiány alakul ki" – tette hozzá.
Az elemző szerint, ha az egészségügyi dolgozók azt látják, hogy A pontban van munkahely, B pontban pedig nincs, akkor átvezénylés és egyéb fentről érkező utasítások nélkül is oda mennek, ahol tudnak dolgozni.
A várólisták nem is azt mérik, ami a lényeg lenne, vagyis, hogy mennyi idő alatt tudnak diagnosztizálni valakit
A statisztika számításán nemrég változtattak, ami miatt javuló képet mutathat a várakozási idő és lehet, hogy a 2030-as térdműtét extrém példa, összességében azonban rossz a helyzet, a valóságban valószínűleg inkább nőttek a várólisták az elmúlt években Kunetz szerint.
Ami a hivatalos számokat illeti, onnan tavaly novemberben kiemelték azokat, akik hatvan napnál rövidebb ideje várakoznak, másrészt a nyilvántartott beavatkozásokat 47-ről 20-ra csökkentették, kivéve a statisztikából például a nyitott szívműtéteket – pedig ezekre gyakran sokat kell várni, elhalasztásuk pedig nemcsak kényelmetlenséget vagy fájdalmat jelent, hanem adott esetben a beteg életébe kerülhet. A mérés megváltoztatása miatt ráadásul nem lehet összehasonlítani a jelenlegi állapotot a korábbiakkal – hívta fel a figyelmet az elemző.
Ráadául a várólistákról szóló statisztikában nem is feltétlenül azt mérik, ami a legfontosabb lenne: az alapvető diagnosztikához való hozzáférést – mondta Kunetz. Fontos lenne, hogy képet kapjunk arról, mennyi idő telik el a között, hogy valakit beutal mondjuk a háziorvosa kivizsgálásra addig, hogy vagy a szakorvos maga, vagy az általa kért ultraghang, röntgen vagy MR-eljárás alapján megállapítják, mi a baja.
Párhuzamos rendszereket tartunk fenn és az egészségkultúránk sem valami fényes
Az vicc, ami most sok helyen előfordul, hogy szombaton délután kettőig, hétköznap este tízig érhető el az ügyelet, ahogy az is, hogy az átszerezés után három ellátási pont lesz Pest megyében. "Vagy gyengeelméjű az egészségügyi szervezés", vagy pedig a minisztériumnál is arra játszanak, hogy nincs szükség erre az ellátási formára – mondta Kunetz az ügyelet átszervezéséről. Az elemző úgy értékeli, két rendszert tartunk fenn párhuzamosan, ha megerősítenék a mentőszolgálatot, akkor az kiválthatná az ügyeletet.
A másik probléma ugyanis, hogy az emberek sem tudják, mivel hova forduljanak, Kunetz szerint javítani kell az egészségkultúránkon. "Elvárható lenne, hogy mindenki tudja, hogyan kell lázat csillapítani vagy kiszedni egy kullancsot" – mondta. Illetve az volna a jó, hogyha valaki bizonytalan abban, hogy mekkora a baj, hogy megoldható-e otthon, akkor fel tudna hívni egy telefonszámot, ha lenne megfelelő információs rendszer, amelyben felelősséggel tudnak tanácsot adni – mondta Kunetz. Az ügyelet átszervezésével egyébként létrehoztak ilyesmit, elméletben a 1830-at hívhatjuk, ha nem olyan súlyos a probléma, hogy azonnal mentőre lenne szükségünk, ezt viszont még nem mindenhol vezették be. Nyilván az is segítene abban, hogy ne az ügyeletre járjanak az emberek, ha a háziorvosok legalább heti egyszer rendelnének olyan időpontban, ami az átlagos munkaidőn kívül esik – sok helyen van ilyen, de számos helyen nincs – fűzte hozzá Kunetz.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
2024. január 23., kedd 08:10
Riporter: Dési János
