„1%
Reggeli gyors

Konzervatívok szerint is le kellene mondania Trumpnak

8/01/2021 08:17

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Bár a Wall Street Journal, az amerikai konzervativizmus őrzője gúnyolódott azon, hogy a másik oldal Donald Trump autokrata hajlamai miatt aggodalmaskodott, a Capitolium szerda esti ostroma után az üzleti körök mértékadó lapja szerint is az lenne a legjobb, ha az elnök magától lemondana és megspórolna egy újabb impeachmentet. A New York Times és a Washington Post a demokratikus normák eróziójának a külföldi példái közt egyaránt megemlíti Magyarországot – például Törökország, Oroszország vagy Venezuela mellett. Kárpáti János lapszemléje.

2021. január 08. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (21.01.08.)
05:34
00:00

A magyar példa

Az amerikai média továbbra is próbálja értelmezni a Capitolium szerda esti ostromát. A New York Times azt írja, hogy ami történt, az szigorúan véve nem puccskísérlet volt, hanem valami olyasmi, amit valójában nehezebb visszaverni, mint egy klasszikus államcsínyt. A rohamozók közül többen fel voltak ugyan fegyverkezve, de mégsem tűntek szervezett lázadó seregnek. És bár Trump a vezetőjükként szólt hozzájuk, nem hívta segítségül a hadsereget. A New York Times szerint a szerdai támadás és az, ahogyan az elnök azt bátorította, annak a modellnek a keretei közé illeszkedik, amely a világ több országában – Törökországban, Oroszországban, Magyarországon, illetve Venezuelában – érzékelhető: a demokrácia technikai értelemben véve puccs nélkül, fokozatos hanyatlás, visszacsúszás nyomán omlik össze.

A vezetők választás útján kerülnek hatalomra, de aztán aláássák a normákat, kiüresítik az intézményeket és megváltoztatják a törvényeket úgy, hogy semmi ne korlátozza a hatalmukat. Az ország ténylegesen diktatúrává válik, anélkül, hogy annak neveznék. Az államcsínyről rendszerint néhány óra alatt kiderül, hogy sikeres volt vagy elbukott. A demokrácia elleni szerdai washingtoni támadáshoz hasonló esetekben időrabló, tartós politikai elkötelezettségre van szükség. 

Félreértették Trumpot a konzervatívok?

Hasonló srófra jár a Washington Post kommentátorának az agya – még abban az értelemben is, hogy a demokratikus normák eróziójának a külföldi példái közt szintén megemlíti Magyarországot, történetesen Törökország és India mellett. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy amikor a világjárvány kitört, akkor számos konzervatív azt hangsúlyozta, hogy Trump nem használta fel a válságot a végrehajtó hatalom jogköreinek a kiszélesítésére, és ezzel mintegy azt bizonyította volna, hogy nincsenek benne autoriter hajlamok. Ez azonban – írja a Washington Post – az önkényuralom teljes félreértésének bizonyult.

A cikk – az Egyesült Államokon belül hosszabb ideje dúló sajtóvita részeként – kitér arra is, hogy a Wall Street Journal, az amerikai konzervativizmus őrzője állandóan gúnyolódott azon, hogy a másik oldal Trump állítólagos autokrata hajlamai miatt aggodalmaskodott. Egy évvel az elnökválasztás után például azt írta, az első év tapasztalata szörnyű csalódás lehet a progresszív elitnek, amely önkénybe süllyedő Amerikát jósolt, mondván, Trump egyedülálló fenyegetést jelent a demokratikus normákra nézve. A Wall Street Journal akkori véleménye szerint az egyetlen olyan dolog, ami miatt Trumpnak jogosan lehetett szemrehányást tenni, az a médiával szembeni túlzott retorikai támadássorozat volt – emlékeztet a Washington Post. A kommentátor szerint most talán lehullt a lepel, és az emberek felismerik, hogy nem egyszerűen egy komikus figuráról van szó, aki élvezi, hogy ő az elnökségről szóló bizarr valóságshow főszereplője, hanem egy narcisztikus demagógról, aki rasszizmust és gyűlölködést szít, és élesen szemben áll az ország demokratikus jellegével.

De mit írnak most?

Ha már a Washington Post így nekiment a Wall Street Journalnek, amely egyébként ettől a trumpista kilengéstől eltekintve, hagyományosan az amerikai üzleti körök mértékadó lapjának tekinthető, megnéztük, mit ír most ez a lap a Capitolium szerdai ostromáról. Nos, az egész szerkesztőség álláspontját tükröző kommentárt találtunk, amelynek üzenete tömören: a legjobb lenne, ha az elnök most lemondana, és ezzel megspórolna az Egyesült Államoknak egy újabb impeachment – vagyis vádemelésre és elmozdítására irányuló kongresszusi - eljárást. A Wall Street Journal leszögezi, hogy kommentárrovatának a vezérlő csillaga az Egyesült Államok alkotmánya, amely a szabadság védelmezésének a tartós alapját teremti meg. Ennek az alkotmánynak megfelelően a törvényhozás, bár egy időre a csőcselék kiszorította az ülésteremből, amint a körülmények engedték, újra felvette a munkát, és megerősítette Joe Biden választási győzelmét. A lap lovagiasan gratulál a megválasztott elnöknek, majd rátér arra, hogy ettől még fennmarad a kérdés, mi a teendő a szégyenteljes szerda után, a Trump hivatali idejéből még hátralevő 13 nap alatt. A Wall Street Journal megítélése szerint a történtek túlmennek azon, hogy Trump nem ismerte el választási vereségét. A végrehajtó hatalom vezetőjeként ráküldte a tömeget a törvényhozásra, és ezzel támadást intézett a választás utáni hatalomátadás alkotmányosan szabályozott folyamata ellen. Ezzel átlépte azt a vonalat, amelyet addig a lap szerint soha nem lépett át, és cselekménye indokolja az impeachment-eljárást. Az elnökség ilyen legvégső szakaszában azonban nem lenne könnyű ezt végigvinni. Csak tovább tüzelné Trump híveit, nehezítené Biden számára a kormányzás megkezdését, és nem járulna hozzá a pártok mentén mutatkozó megosztottság sebeinek begyógyításához. Olajat öntene a szerdáról visszamaradt, még izzó parázsra. A legtisztább megoldás a Wall Street Journal szerint az lenne, ha Trump azonnal átadná az elnöki jogok gyakorlását Mike Pence alelnöknek, és ezzel saját sorsát is rendezné, miként annak idején Richard Nixon tette.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay

Reggeli gyors
2021. 01. 08., péntek 07.00