Kaisinger: Az ombudsman első szívessége minden eddiginél direktebb támadás az uniós joggal szemben

Tavaly ősszel szüntette meg a Google, valamint a Facebookot és az Instagramot is tulajdonló Meta Európában felületein a politikai célú hirdetéseket. Emlékezetes, erre azután került sor, hogy az Európai Unió szigorította vonatkozó szabályokat és ahogy az sejthető volt, a platformok ahelyett, hogy megpróbáltak volna megfelelni az új előírásoknak, a teljes tiltás mellett döntöttek.

Akkor sok szó esett arról, hogy ez különösen fájhat a Fidesznek, hiszen az organikus elérésben tapasztalható hátrányát végtelen mennyiségű pénzzel megtolt tartalommal próbálhatta volna kompenzálni. Korábbi összesítések alapján a kormánypárt és holdudvara európai szinten is kiemelkedően sokat költött ezeken a felületeken, csak a tiltás előtti utolsó időszakban, egy hónap alatt 1 milliárd forint ment el a Fidesz üzeneteinek közvetítésére. Voltak, akik arra tippeltek, hogy a Digitális Polgári Körök elindítása is épp azt a célt szolgálta, hogy legalább részben ki tudják szervezni ezeket, hiszen a DPK-k esetében már nehezebb eldöntenie bármilyen automata rendszernek, hogy politikai hirdetésről van-e szó, mint ha például egy párt vagy politikus oldalán hirdetnek.

A tiltás persze nem jelenti, hogy a politikai hirdetések teljesen eltűntek volna, amellett, hogy bizonytalan lehet a megítélés, mi tartozik ebbe a kategóriába, még egyértelmű eseteknél is átmehetnek ilyen tartalmak a platformok szűrőin, a Political Capital (PC) néhány napja megjelent elemzése szerint nem is kis számban. 2026. január 1. és február 11. között a Meta felületein például a kutatóintézet által vizsgált 407, a Fideszhez, a Tiszához valamint a DK-hoz tartozó politikusi és szervezeti oldalakon 457 hirdetés elindulását engedélyezte a platform. Felülvizsgálati kérelmeket pedig csak késve indított és nem teljeskörűen.

Az mindenképp érzékelhető mezei felhasználóként is, hogy a hatalom üzenetei most is terjednek a Meta felületein, elég csak a rendre vihart kavaró AI-videókra gondolni. Molnár Csaba, a Political Capital kutatásvezetője szerdán megjelent telexes interjújában épp arról beszélt, milyen technikákkal próbálják kijátszani itthon a politikai szereplők a tiltást. Annak ellenére, hogy ebben sok esetben sikeresek, a PC kutatásából világos, nem tudják hozni a régi eredményeket. Mindennel együtt tehát a Fidesz és köre – főleg a végtelen anyagi fölény tudatában – vélhetően továbbra is hiányolja a korábbi, korlátlan lehetőséget.

A minap az Amnesty International Magyarország hívta fel a figyelmet, hogy Juhász Imre ombudsman február 6-án az Alkotmánybírósághoz fordult, amiatt az uniós rendelet miatt, amelyikre a Google és a Meta válasza a tiltás volt. Ez ugye egy másik út, nem a videók tartalmának, a vágási technikának vagy a hirdető oldal kilétének a befolyásolása, hanem a jogi környezeté.

Juhász ugyebár azzal érvel, hogy az uniós jogalkotó nem biztosította kellőképpen a véleménynyilvánítás szabadságát. Kaisinger András, az Amnesty jogállamisággal foglalkozó kutatója a Reggeli gyorsban. azt mondta, szerinte a beadványok elnagyoltak, a sérelmezett alaptörvényi ütközés pedig nem áll fenn.

Attól tartunk, hogy ez az első nyílt szívesség, amivel Juhász Imre– akinek az alapvető jogok biztosaként lényegében a nép ügyvédjének kéne lennie – meghálálja a fideszes parlamenti többség támogatását a kinevezéséhez – mondta Kaisinger. Amit most látunk kibontakozni Magyarországon, az minden eddiginél direktebb támadási kísérlet az uniós joggal szemben – hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy ez az ügy mindenképp túlmutat önmagán, hiszen ha az Alkotmánybíróság zöld utat ad és azt mondja, hogy az uniós rendelet félretehető, mert szembemegy a magyar alkotmánnyal, akkor utána lényegében bármilyen más uniós rendeletnél is felmerülhet ugyanez.

Most egyedül Polt Péteren múlik, hogy milyen gyorsan hoz döntést az Alkotmánybíróság az ügyben – mondta az Amnesty kutatója. Poltot ugyebár tavaly, hosszú és sokat kritizált legfőbb ügyészi pályafutása után választotta a parlamenti többség a szervezet elnökévé. Kaisinger szerint okkal aggódhatunk az időzítésen.

Az Amnesty kutatója arról is beszélt, az alapvető jogok biztosának közben bőven lenne mivel foglalkoznia, csak egyetlen példaként ott van, a mára már több mint 250 település fogadott el a betelepülést diszkriminatívan korlátozó rendeletet. Azt tudnánk javasolni Juhász Imrének, hogyha aktív ombudsman szeretne lenni, akkor a kiszolgáltatottak jogai érdekében álljon ki ahelyett, hogy a kormány szélmalomharcát támogatja az Európai Unióval szemben – mondta Kaisinger.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)