Tóth Zoltán: A rendszer úgy van megalkotva, hogy ne kelljen csalni a választás napján

A beszélgetés elején Tóth Zoltán egyértelművé teszi: választás biztosan lesz, még akkor is, ha újra és újra felmerülnek olyan félelmek, hogy a kormány az utolsó pillanatban jogi vagy politikai eszközökkel próbálná elhalasztani. Szerinte a választások elmaradása még autoriter rendszerekben is ritka, mert nyílt meghátrálásként jelenne meg a társadalom előtt.

A választás pontos időpontja ugyanakkor továbbra sem rögzített, hiszen jogilag csak annyi biztos, hogy április–májusban kell megtartani. Tóth szerint az áprilisi dátum inkább politikai jelzés, mint jogi garancia, ráadásul a választási törvény módosításai még nem zárultak le, és egészen az utolsó pillanatig van lehetőség változtatásokra.

A beszélgetés rávilágít arra is, hogy több törvénymódosítás már most ismert, de a közvélemény alig beszél róluk. Ilyen például az, hogy 2026-tól pontosabban meghatározzák, milyen időintervallumban kell kitűzni a választást, ami elsőre technikai részletnek tűnik, ám része annak a folyamatos jogi finomhangolásnak, amely befolyásolhatja a kampány feltételeit. 

A pálya, ami lejt

A parlamenti bejutási küszöb 5 százalékos határa komoly dilemmát jelent a kisebb pártok számára. Tóth szerint sok formáció az utolsó pillanatig mérlegel majd, hiszen a jelenlegi rendszerben egy gyengébb eredmény esetén a szavazatok elvesznek, miközben a nagyobb pártok profitálnak belőlük.

Szóba kerültek a kamupártok is. Tóth Zoltán részletesen elmagyarázza, hogy már pusztán azzal, ha egy párt elegendő jelöltet tud állítani, 600 millió forintos állami támogatáshoz juthat, miközben az országos listás pénzekkel gyakorlatilag nem kell elszámolni. Kizárólag az egyéni választókerületi 1-1 millió forintos dologi költségekkel kell elszámolni. Ez szerinte erősen torzítja a politikai versenyt, és visszaélésekre ad lehetőséget. „Magyarország pornókirálya már a múltkori választáson is indult, most is fog indulni. Nem nagy dolog, hiszen van neki pénze annyi, hogy akár bérelni is tud jelölt ajánló szervezeteket és jelölteket is” - fogalmazott.

A választójogi szakértő szerint a magyar választási rendszer legnagyobb társadalmi igazságtalansága abból fakad, hogy a többpárti politikai struktúrához ma is egyfordulós választás társul. Mint fogalmazott, a kétfordulós rendszer megszüntetésével a Fidesz „olyan csapdahelyzetet állított az ellenzéknek, amire sem jogi, sem politikai értelemben nem tudott megfelelő választ adni”.

A szakértő szerint az ellenzék előtt két valós lehetőség állt volna: egy választási szövetség létrehozása vagy az előválasztás következetes bevezetése. „A pártelnökök azonban nem álltak ki emellett, csak tessék-lássék módon beszéltek róla, miközben a valóságban fúrták az egészet” – mondta.

Tóth Zoltán úgy látja, ebből a szempontból a Tisza Párt politikai újítást hajtott végre, amikor ismét napirendre tűzte az előválasztás gondolatát. Szerinte ennek lényege az, hogy „meg kell törni a pártelnökök kizárólagos jelöltállítási jogát, és a választóknak – vagy legalább a párttagoknak – valódi beleszólást kell adni a jelöltek kiválasztásába”.

 

Tóth emlékeztetett, az úgynevezett választási arányossági együttható Magyarország esetében kifejezetten magas ezzel egy erősen aránytalan rendszer jön létre, vagyis a szavazatarányok nem tükröződnek vissza a mandátumelosztásban.

„Magyarországon ez 1,83, tehát ez világosan rámutat arra, hogy a magyar választási törvény társadalmilag igazságtalan. Ráadásul olyan szavazatokkal, olyan virtuális szavazatokkal lehet mandátumokat szerezni, amit az emberek le se adtak. Ilyen például ez a pozitív töredékszavazatszámítási rendszer, ahol az egyéni választókerületben győztes pártjelölt magával viszi az első és második helyezett közötti szavazatkülönbség mínusz egyet. És az országos listán ezzel újra sorba lehet állni mandátumért”

- magyarázta. Hozzátette, ez a szisztéma az előző választásokon hat mandátumot hozott a Fidesznek. 

Beszélt arról is, milyen kockázatokkal jár a kisebb pártok számára az önálló indulás. Tóth szerint az 5 százalékos küszöb alatti eredmény azonnali mandátumvesztést jelent, míg a sikeres bejutás nyolc parlamenti helyet garantál. „Ha három párt is bejut, és koalícióra lépnek, akár kétharmadot blokkoló kisebbséggé válhatnak” – fogalmazott, megjegyezve: ehhez nemcsak a választások előtt, hanem utána is együttműködésre lenne szükség.

A szakértő úgy véli, a választások előtt kizárt a Tisza és a korábbi ellenzéki pártok együttműködése, de ez az eredmények kihirdetése után megváltozhat. „Amíg nincs hivatalos eredmény, nincs szövetség. De ha kiderül, hogy kormányalakításhoz vagy kétharmadhoz más pártok mandátumaira van szükség, a helyzet át fog alakulni” – mondta.

A nemzetiségi mandátumok kérdése is felmerült, mely kapcsán Tóth arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás előtt már eleve foglalt helyek vannak a parlamentben. A német és roma nemzetiségi képviselet de facto kormányzati befolyás alatt áll, ami tovább csökkenti a valóban szabadon elosztható listás mandátumok számát.

Határon túli magyarok és a diaszpóra

Tóth szerint új politikai helyzet van formálódóban: erdélyi és nyugat-európai magyar közösségek egyre aktívabban kérdőjelezik meg a Fidesz kizárólagos politikai befolyását, és szervezettebben kívánnak fellépni.

„Egyrészt az erdélyi magyarok Tordai Tibor szociológus vezetésével már megfogalmaztak egy négy pontból álló felülvizsgálati igényt a magyar-magyar kapcsolatokra, és ennek egy lényeges pontja, hogy meg kell szüntetni a Fidesz kizárólagos politikai uralmát az erdélyi szavazó polgárok fölött. És ez szerintem egy nagyon lényeges dolog, mert egy ilyen szervezett fellépés az egy politikai súlyt jelent” - mondta Tóth.

A szakértő úgy véli, hogy az eddigi, főként a határon túli levélszavazatokból származó kormánypárti előnyt akár ellensúlyozhatja is a nyugat-európai és tengerentúli magyarok részvétele.

Tóth Zoltán egy konkrét gyakorlati félreértésre is felhívta a figyelmet: sok külföldön élő magyar állampolgár nem tudja, hogy amennyiben nincs magyarországi lakóhelye, levélben is szavazhat, nem köteles személyesen elmenni egy nagykövetségre vagy konzulátusra. Szerinte ennek tisztázása érdemben befolyásolhatja a részvételi arányokat és végső soron a választás kimenetelét.

Csalások

A beszélgetésben a csalás hétköznapi és rendszerszintű értelmezése is szóba szóba. Tóth Zoltán elméleti keretben különbözteti meg a választási csalás típusait. Elmondása szerint egyetemi tankönyvében is két alapformát ír le: az egyik az úgynevezett egyszerű, vagy „primitív” csalás. „Ez a választás napjára koncentrál, a szavazás folyamatába vagy a szavazatok összeszámlálásába nyúl bele” – magyarázza. Ezek a módszerek azonban nyomot hagynak, dokumentumokkal, tanúvallomásokkal, akár fényképekkel és videókkal utólag is bizonyíthatók.

Ezzel szemben a sokkal veszélyesebbnek tartott „fehérgalléros” választási csalások nem a szavazás napján történnek. „Ezek nem ott csalnak, hanem évekkel korábban” – mondja Tóth. Idesorolja a választási törvények módosítását, a választókerületi matematikát, a médiarendszer egyoldalú átalakítását, az ellenzéki nyilvánosság háttérbe szorítását, valamint a kampányfinanszírozás állami jellegét és az átláthatatlan pénzmozgásokat.

A szakértő szerint a Fidesz politikai stratégiájának lényege éppen ez: mire eljön a választás napja, már nincs szükség közvetlen beavatkozásra. „Úgy jut el a szavazók nagy többsége a szavazás napjáig, hogy ott már nem kell neki mondani, hogy szavazz a Fideszre, mert négy éven át ezt hallotta” – fogalmaz. A politikai üzenetek szerinte fokozatosan „belemásznak a fejekbe”.

Szerinte különösen a legszegényebb társadalmi csoportok válnak a propaganda legerősebb célpontjaivá. „Ők vadul szavaznak a Fideszre, mert abban hisznek, hogy majd ők segítenek” – fogalmaz. Ennek pedig az van a hátterében, hogy egyre nagyobb teret kap a gyors beszéd, a leegyszerűsített beszéd, az érzelmi ráhangolás. A racionalitások egyre kevésbé számítanak a választási ígéretek szempontjából. 

A jelenlegi helyzet nemzetközi megítélését illetően Tóth Zoltán egyértelműen fogalmaz. Független választási szakértők konszenzusa szerint Magyarországon „az elkövetkező választás is egy félig szabad, ám de tisztességtelen és átláthatatlan választás lesz. A félig szabad választás azt jelenti, hogy nem a szavazás napján lesznek a csalások, de azt is jelenti, hogy egyben nem szabadok a választások abban az értelemben, hogy azok a pártok indulnak csak, amelyek tényleges társadalmi támogatottsággal rendelkeznek, hanem a kamupártok is indulnak, akik csak pénzre hajtanak, vagy pénzzel rendelkeznek. Azt, hogy átláthatatlan, azt a pártfinanszírozás rendszere mutatja. Mert nem tudni például, milyen hátsó utakon kap a Fidesz négy éven át pártpolitikai hirdetésekre pénzt. Mert ezek közpénzek. Csak ezt a közvélemény nem tudja, hogy van az állami költségvetésnek egy azonnali kiadás című rovata, és innét finanszírozzák a nemzeti konzultációt, ami pártpropaganda” - elemezte Tóth.

A következményekről azt mondta, jogi szankciókra nem lehet számítani: „sem az ENSZ, sem az Európai Unió, sem az EBESZ nem alkalmaz jogi szankciót választási csalások megállapításakor”. Politikai következmények azonban lehetségesek – diplomáciai elszigetelődés, pénzek visszatartása, a kapcsolatok hűtése.

A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)