John Bolton: Putyin nem akarja a III. világháborút kirobbantani
29/09/2025 10:35
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Interjút adott a Klubrádiónak John Bolton, Donald Trump amerikai elnök korábban menesztett nemzetbiztonsági tanácsadója. A Hetes Stúdiónak nyilatkozó Bolton szerint miközben úgy tűnik, Oroszország jelenleg nem akar világháborút, nem tudhatjuk, mire számítsunk Putyintól, és sajnos azt kell mondani, a NATO nem rendelkezik azokkal a kapacitásokkal, amelyekre szüksége lenne egy ilyen helyzetben. Szerinte ezzel párhuzamosan Trump fokozatosan kivonja magát az ukrajnai béketeremtésből.
Ahogy James Comey, volt FBI igazgató ellen, úgy John Bolton, Donald Trump amerikai elnök menesztett nemzetbiztonsági tanácsadója ellen is vádemelésre készül az igazságügyi tárca – a Fehér Ház urának utasítására. James Comeyt csütörtökön végül is késő este két vádpontban találta támadhatónak az ún. „grand jury”, az állami ügyészekből álló szakértői team, és külső elemzők, illetve volt ügyészek intelme ellenére vád alá helyezték. Amire az amerikai történelemben nem volt példa, s aminek oka egyszerű: Trump utasításba adta Pam Bondi igazságügy-miniszternek, hogy politikai ellenfeleivel, akik szerinte boszorkányüldözést folytattak ellene, le kell számolnia. A politikai bosszú évek óta forrt Trumpban, hisz első elnöksége idején kétszer is lefolytatott ellene impeachment eljárást a demokrata vezetésű kongresszus, hogy politikai eszközökkel, a törvényhozás adta jogi keretezés lehetőségével élve, eltávolítsák hivatalából Donald Trumpot.
A Trump első elnöksége idején nemzetbiztonsági tanácsadóként szolgált John Bolton marylandi otthonában és Washington DC-beli irodájában még augusztusban házkutatást tartottak. Az ügy közvetlen előzménye, hogy Bolton könyvet, memoárt írt a Fehér Házban történtek krónikásaként Trumpról, és utóbbi nem adott ehhez hozzájárulást. Pontosabban Bolton elküldte a kéziratot, de kétszeri határidőt is túllépve a szerző úgy döntött, a Fehér Ház jóváhagyása nélkül zöldutat ad a kiadónak a könyv nyomtatására és megjelentetésére. Ezt nem tudja megemészteni az elnök. A Reuters információi szerint – névtelen források állították –, hogy találtak szigorúan titkos, illetve bizalmas iratokat a házkutatást során, amelyek egyrészt tömegpusztító fegyverekkel, illetve a Trump elnökség ENSZ-re vonatkozó stratégiai direktíváival vannak összefüggésben. Mint ismeretes, Bolton korábban ENSZ-nagykövetként szolgált a Bush-kormányban. Bolton, könyve 2020-as megjelenése óta, népszerű tv- és rádiókommentátor, hetente jelennek meg publicisztikái neves lapokban, a Wall Street Journal-től kezdve a Politico-ig.
Csernyánszky Judit, a Klubrádió riportere az augusztusi házkutatás után kereste meg először Boltont, aki ezekben a válságos pillanatokban mondott igent az interjúra. Azonban munkatársunk hiába kérdezte az ellene megkezdett eljárásról, ebben az ügyben egy szót sem akart közölni, tekintettel, hogy a vizsgálat éppen folyamatban van.
A háborús héjának elkönyvelt politikus véleménye azonban Trump Ukrajna-politikája szemszögéből régóta meghatározó. Az ENSZ-ben a minap elhangzott amerikai elnöki beszéd 180 fokos fordulatot hozott azzal, hogy az azt követő, Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Trump már arról beszélt, hogy Ukrajnának vissza kell kapnia elveszett területeit, és joguk van a védekezőknek lelőni az orosz rakétákat, ha azok a NATO-légterét megsértik.
Csernyánszky Judit: Tényleg óriási fordulat állt be Trump eddigi Ukrajna-politikájában?
John Bolton: Nagyon nehéz ezt kijelenteni, mert pár hónappal ezelőtt Trump még azt mondta, hogy Ukrajnának nincs kijátszható kártyája, és Oroszország fogja megnyerni ezt a háborút. Az viszont valóban vitathatatlan, hogy Trump kijelentése az orosz katonai helyzet értékeléséről sokkal pontosabb minden korábbi állításához képest, közelebb áll a valósághoz. Ugyanakkor nem korrekt abból a szempontból, hogy így könnyebb lesz Ukrajnának Oroszországot meghátrálásra kényszeríteni. Sokak aggódnak amiatt, hogy magát egyre jobban kivonja a konfliktus megoldásából. S azt üzeni, hogy ez európai konfliktus, illetve, hogy a NATO feladata úrrá lenni a helyzeten. S ezzel az a baj, hogy Trump NATO-ról vallott felfogása teljesen életszerűtlen. Hisz mit csinál most? Fegyvereket ad el a NATO európai tagországainak, hogy azokkal segíthessék Ukrajnát. Úgy állítja be a helyzetet, mintha Amerikának nem lenne része, vagy legalábbis nem lenne felelőssége a NATO európai háborújában. Leválasztja a NATO amerikai felségterületét a NATO európai hadszínterétől. Eléggé frusztráló, amit tőle hallunk. Az viszont kifejezetten üdvözölendő, hogy felhívta a figyelmet, hogy az oroszok nem sérthetetlenek. Márpedig ennek megértése azt jelenti, hogy igazi nyomást képes gyakorolni Oroszországra.
CS.J.: Számomra – figyelmesen hallgatva Trump értékelését –, az jött át, hogy az Egyesült Államok ebben a folyamatban nem vállal szerepet. Mert úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának joga van területeit visszakövetelni, az európaiaknak pedig a támadást visszaverni. Tehát mintha kivonta volna magát Washington a helyzet megoldásának folyamatából.
J.B.: És ismételten elmondta, hogy elvárja az európaiaktól az orosz gáz- és olajvásárlásainak azonnali leállítását, továbbá Kína és India részéről is. Meg tudom érteni, hogy ezek alapján sokan optimisták az új álláspont hallatán, de én továbbra sem látom annak a megerősítését, hogy ő egy platformon lenne Ukrajnával és most minden erejével azon lenne, hogy segítsen. Újrapozicionálta magát, hogy ő ugyan Putyin barátja, az orosz elnök azonban ennek ellenére még egy átmeneti tűzszünet megkötésére sem volt képes. Inkább tolja rá Putyinra a kudarcot, előkészíti azt a helyzetet, hogy őt lehessen okolni a békekötés elmaradásáért. A baj, hogy Trump tulajdonképpen meg sem értette, mi az oroszok célja ezzel a háborúval.
CS.J.:Szóval úgy látja, hogy Putyin és Trump baráti viszonya is változások előtt?
J.B.: Sokszor elmondta, hogy csalódott Putyinban, cserben hagyta. Ennek ellenére nem volt egyetlen Putyint elutasító, támadó mondata sem. Ez is a védekezési mechanizmusának a része, pedighát normális esetben abból, amit vele tesz Putyin, tanulhatott volna Trump, hisz megszégyenítette például Alaszkában is, és semmit nem teljesít ígéreteiből.
CS.J.: Zelenszkij elnököt bátor emberként jellemezte ezen a bizonyos sajtótájékoztatón, aki a hazájáért harcol önzetlenül, gyakorlatilag leborult a lába előtt.
J.B.: A februári ovális irodai találkozóhoz képest ez valóban pozitív változást jelent kettejük kapcsolatában. De várjuk meg a következő hetet, akkor mit mond Trump. Mindig kihasználja az adott helyzetet, ezek a szép szavak is csak az adott pillanatnak szóltak. Nem vagyok biztos abban, hogy ezután az következik, aminek kellene, hogy az eddiginél sokkal nagyobb és stratégiailag jobban koordinált támogatást ad Ukrajnának.
CS.J.: Mi lesz Trump lépése, ha teljesül, amit kért Magyarországtól, Szlovákiától, Kínától, Indiától vagy éppen Törökországtól?
J.B.: Időt adott Putyinnak ismét, amikor Trump úgy fogalmazott, hogy addig nem hirdeti ki az újabb szankciókat Oroszország ellen, amíg nem lépnek ezek az országok, és nem állítják le orosz energiavásárlásaikat. Elemzők egyöntetű véleménye – az enyémmel egyetemben –, hogy ezek a tervek nem valósulnak meg, mert Oroszország épp a háború miatt kedvezményes áron adja az energiát nekik. Ugyanakkor Európa épp ezzel tudna sokkal nagyobb nyomást gyakorolni Orbán Viktorra, hogy mint Trump egyetlen európai barátja tegyen eleget a kérésének, és ez megkönnyítheti az energia diverzifikáció elérését Magyarországon és az EU-t is megerősíti.
CS.J.: Ön szerint jól reagált Lengyelország, Románia, Észtország, és a többiek Putyin tesztelésére, amikor gépei és drónjai a NATO légterét megsértették?
J.B.: Én is úgy gondolom, hogy Putyin teszteli a NATO szövetségeseket, nem voltak véletlenek ezek a berepülések. Ezzel együtt úgy vélem, nem akar egy újabb világháborút kirobbantani, csak fel akarja mérni a NATO kapacitásait. És sajnos azt kell mondjuk, nem rendelkezünk azokkal a kapacitásokkal, amelyekre szükségünk lenne egy ilyen helyzetben. A jelen pillanatban Ukrajna rendelkezik a legfejlettebb dróntechnológiával, utána következik Oroszország, a NATO csak utánuk kullog. A néhány ezer dollárba kerülő drónok lelövése több százezer dolláros légiharc-rakétákkal – nem megoldás. Ezért is van szükség a NATO keleti szárnyában az ún. drónfal kiépítésére. Putyin tesztelte a NATO elköteleződését, elszántságát is ebben a háborúban, és nem csodálkoznék, ha folytatná ezeket a berepüléseket, mert leszerepelt a NATO ezen a téren is.
CS.J.: Vajon Trump bátorítása, hogy joguk van lelőni a berepülő gépeket és megsemmisíteni a rakétákat, milyen következményekkel jár?
J.B.: Meggyőződésem, hogy ugyan Putyin eltökéltnek és harciasnak akarja láttatni magát, nagyon jól tudja, hogy nem képes ténylegesen komoly válságot kiprovokálni. Ha Lengyelországban ez újra megismétlődne, akkor jogosan verhetné vissza a támadást, de ezzel túllőne a célon Putyin, amit nyilván nem akar. Ismerős a mondás: egy incidens lehet véletlenszerű, kettő már aligha, a harmadik viszont háborút jelent. Nem hiszem, hogy Putyin ilyen messzire el merne menni.
CS.J.: Vajon mire számíthat Magyarország, ha ilyen véletlenszerűen megtámadná Oroszország, tudva, hogy ebben az ún. keleti drónfal kiépítésében nem vesz részt?
J.B.: Nem gondolom, hogy a NATO ilyen esetben, amikor Lengyelországot vagy bármelyik más tagállamot támadás érne Oroszország részéről, akkor nem venné tekintetbe a kölcsönös védelem alapelvét. Hisz akkor az már minden tagállam számára bizonytalanságot jelentene. Fel kell készülni egy mélyebb és átfogóbb stratégiára, minden forgatókönyvre, mert nem tudjuk, mire számíthatunk Moszkvától, de az biztos, hogy sokkal többet kell tennünk a védelmünk érdekében.
CS.J.: Tart a helyzet eszkalációjától?
J.B.: Nem tartok ettől ebben a pillanatban, mert három és fél év háborúzás után nincs meggyőző kapacitásuk a háború kiterjesztésére. Egyre rosszabbul teljesítenek emberi erő tekintetében a hadseregben, egyre jobban gyengül az orosz gazdaság, ami nekem azt üzeni, nincs okunk tartani a helyzet eszkalálódásától.
CS.J.: Jelentheti mindez azt is, hogy közelebb kerültünk a háború befejezéséhez?
J.B.: Reménykedhetünk ebben, de attól tartok, az oroszok nem adják fel, mi pedig tovább őrlődünk ebben a háborúban. Vannak olyan hírek, hogy Putyint azzal áltatják a tanácsadói, miszerint jövő év közepére megtörik az ukrán ellenállás, gazdasága az oroszénál is rosszabb helyzetbe kerül. Arra építi stratégiáját Putyin, hogy Ukrajna a teljes kimerülés határárára jut. A helyzet kísértetiesen hasonlít az ún. 1939-40-es Téli hadjáratra, amikor hadüzenet nélkül támadta meg Sztálin Finnországot, ennek ismétlését látjuk napjainkban.
A John Boltonnal készített interjú hangzóváltozatát a fenti lejátszóra kattintva érheti el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. szeptember 27., szombat 15.30
riporter: Csernyánszky Judit
