Trump közeledik Lukasenkához

A brüsszeli hírportál korábbi antifasiszta aktivistának nevezi a 40 éves Salist, aki ellen Magyarországon az a vád, hogy 2023 februárjában Budapesten részt vett az úgynevezett kitörésnapi megemlékezés neonácinak tartott résztvevői ellen csoportosan, más szélsőbalosokkal együtt elkövetett erőszakcselekményekben. Annak idején a magyar hatóságok letartóztatták, és több mint egy éven át fogva tartották, de a tavaly nyár elején tartott európai parlamenti választáson az olasz Zöldek színeiben EP-képviselői mandátumot nyert el, és így mentelmi jogot szerzett. Az Európai Parlamentnek most – írja az EurActiv – arról kell döntenie, hogy lehetővé teszi-e Salis ellen a bírósági tárgyalás lefolytatását az Orbán Viktor vezette Magyarországon. A cikk szerzője megemlíti, hogy Salis korábbi fogva tartási körülményei igencsak kemények voltak, és hogy az ügyészség 11 év börtön kiszabását kéri.

Az EurActiv forrásai szerint a jogi bizottságban pillanatnyilag nagyon szűk többség van az immunitás felfüggesztése mellett, bár néhány konzervatív, illetve néppárti képviselő is kellemetlenül érezheti magát amiatt, hogy ezzel Orbánt hirdeti ki győztesnek. Az EP teljes ülése persze még mindig eltérhet a szakbizottsági ajánlástól.

 

A Západ hadgyakorlat árnyékában közeledés figyelhető meg Belarusz és az Egyesült Államok között – írja a Deutsche Welle német közszolgálati portál.

A cikk szerzője szerint meglepő különbség mutatkozott a gyakorlat kapcsán elhangzott vezető politikusi nyilatkozatokban. Miközben Vlagyimir Putyin Nyizsnij Novgorodban terepszínű egyenruhában arról beszélt, hogy a cél a potenciális agresszor visszatartása, Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak senkit fenyegetni. Miközben az oroszok egyetlen külföldi megfigyelőt sem engedtek be, Lukasenka egy sor újságírónak és katonai megfigyelőnek küldött meghívót, akik a helyszínen követhették figyelemmel a gyakorlat azon részét, amelyet a bariszavi járásban tartottak meg.

 

Három NATO-államból – Törökországból, Magyarországról és az Egyesült Államokból - is meghívtak katonai személyeket. A Deutsche Welle megjegyzi: 2017 óta nem fordult elő, hogy két amerikai katonai megfigyelő is engedélyt kapott a belarusz hatóságoktól, sőt, mint az a New York Times helyszíni tudósításában olvasható, kézfogással személyesen üdvözölte őket Viktor Hrenyin védelmi miniszter. „Nincs semmi rejtegetni valónk, megmutatunk mindent, amire csak kíváncsiak” – mondta a miniszter, majd utasította a beosztottait, hogy biztosítsák a legjobb helyeket, ahonnan mindent látni lehet. 

 

A német médiabeszámoló felidézi, hogy a belarusz mosolyoffenzíva gyakorlatilag Donald Trump hivatalba lépésével megkezdődött. Január végén szabadon engedték a korábban bebörtönzött, amerikai állampolgárságú Kacjarina Smatszina politológusnőt. Februárban amerikai külügyi tisztségviselők utaztak Minszkbe, hogy tovább politikai foglyok szabadlábra helyezését érjék el. Júniusban Keith Kellogg amerikai különmegbízott minszki tárgyalásait követően 14 politikai bebörtönzött nyerte vissza szabadságát Belaruszban, köztük Szerhij Cihanouszkij, akit az ellenzék eredetileg Lukasenkával szemben jelölt volna a 2020-as elnökválasztásra, de börtönbe vetették, ezért a felesége volt az ellenzék elnökjelöltje. A múlt héten aztán – folytatódik a Deutsche Welle felsorolása – az amerikai tárgyalók újabb 52 újságíró, illetve rendszerbíráló szabadlábra helyezését eszközölték ki. Ellentételezésként az amerikaiak enyhítettek a Belavia belarusz állami légitársaságot sújtó szankciós intézkedéseken.

 

Mennyire tekinthető komolynak Minszk és Washington közeledése? John Herbst, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete a Deutsche Wellének nyilatkozva úgy vélekedett: Trump alighanem azt hiszi, hogy Lukasenka segíthet neki abban, hogy Putyin az ukrajnai háborút illetően a békefolyamat irányába mozduljon el. Herbst azonban nem gondolja, hogy ez a remény valóra válhat, Lukasenka ugyanis gyakorlatilag teljes mértékben Putyintól függ. Szívesen lazítana persze a Kreml szoros ölelésén, és valamivel több mozgásteret szeretne magának. A már említett, idén az év elején szabadon engedett politológusnő, Kacjarina Smatszina emlékeztetett arra, hogy Lukasenka már a Krím 2014-es orosz annektálása óta igyekezett Putyinhoz képest a „kisebbik rosszként” pozícionálnia magát Washington szemében. Nem világos azonban, hogy mennyire gondolja komolyan a belarusz vezető ezt a mosolyoffenzívát, és valójában mennyire ténykedik Moszkvától függetlenül. John Herbst olyan bűnözőnek tartja Lukasenkát, aki brutális autoriter rezsimet tart fenn, és kétség nem fér ahhoz, hogy a Kreml szoros partnere.

 

Nyitókép: A fehérorosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök (j) és John Coale amerikai különmegbízott megbeszélést folytat Minszkben 2025. szeptember 11-én. MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat

A teljes beszélgetést meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)