Hegedűs Dániel: A magyar kormányt árulónak tartják, kifulladt a külpolitikai stratégia

Gyanakodjunk, amikor autokraták a nemzeti érdekekre hivatkoznak

Egyáltalán nem triviális meghatározni, hogy mik is azok a nemzeti érdekek, amelyek mentén érdemes egy-egy ország külpolitikáját alakítani.

Vannak olyan taktikai elemek, amelyek minden állampolgár számára viszonylag egyszerűen átláthatóak, például hogy van egy objektív nemzeti érdek abban, hogy egy ország mondjuk ne függjön túlzottan egyetlen energiaexportőrtől, ugyanígy világosan nemzeti érdek, hogy maximalizálni tudja az általa elérhető gazdasági erőforrásokat, ha tegyük fel az Európai Unió tagja, akkor férjen hozzá az uniós pénzekhez – mondta Hegedűs.

Ezzel szemben vannak olyan stratégiai kérdések, amelyekre nincs egyértelmű válasz. Lényegében nem tudhatjuk, mi a nemzeti érdek, amíg arról nincs konszenzus az adott közösségben. Azt viszont tudjuk, hogyan lehet ilyen egyetértést kialakítani, ennek az útja a nyílt társadalmi vita, a szakmai párbeszéd, a demokratikus akaratformálás a meghatározó külpolitikai irányok tekintetében –magyarázta Hegedűs, aki szerint ezek hiányában egyszerűen nem lehet nemzeti érdekre hivatkozni.

Ahhoz, hogy tudjuk, mi a nemzeti érdek, szükség van egy demokratikus minimumra. Amikor Magyarországtól Azerbajdzsánon át Oroszországig a nemzeti érdekre hivatkoznak politikai vezetők, joggal mondhatjuk, viták nélkül valójában nem tudhatjuk, a társadalom mit kívánna – mondta az elemző.

Persze kérdés az is, mennyire tényleges egy konszenzus, ami annak látszik. Hegedűs emlékeztetett, sokan mondják, hogy a '90-es években sem volt  mélyebb társadalmi párbeszéd arról, hogy milyen mértékben szeretnénk az európai vagy akár a NATO-integrációt, viszont ekkor az elit részéről ezekben a kérdésekben megvolt a konszenzus. Az elemző ugyanakkor úgy látja, 2010 óta érv alapú vita nincs és az elitkonszenzus is megszűnt, hiszen homlokegyenest ellenkező álláspontok jelennek meg, vannak, akik a szerint multivektorális hintapolitikát kell folytatni és egyre közelebbi kapcsolatokat kell kiépíteni Kínával vagy épp Oroszországgal és vannak, akik szerint a nyugati szövetségi rendszer megbízható tagjaként kell működnie Magyarországnak.

Úgy vélem, hogy az Orbán-kormányok 2014 óta nagyon koherens külpolitikát visznek, de ez nem a magyar társadalom, nem a magyar nemzet érdekeit szolgálja, hanem a rezsimérdek megvalósítására irányul. Azt szolgálja, hogy minél nagyobb külpolitikai mozgástere legyen Magyarországon egy hatalomkoncentrációnak, gyakorlatilag a demokrácia leépítésének, és annak, hogy a a rezsimet eltartó stratégiai korrupció intézményrendszere működőképes legyen – mondta Hegedűs.

Kifulladt hintapolitika

Habár a rezsimérdeket szolgáló hintapolitika koherens volt, egy ideje kimentek alóla a fenntartásának feltételei, ráadásul az is kérdésessé vált, hogy valóban segíti-e még Orbánék érdekeit, hiszen az elemző szerint egy ideje már az eredeti stratégiai céllal szemben nem növeli, hanem szűkíti a mozgásteret.

Ennek a külpolitikának az egyik feltétele volt, hogy azok az erőközpontok, amelyek között a magyar kormány ingázik, ne feszüljenek annyira egymásnak, hogy választásra, egyértelmű igazodásra kényszerítsék. Amikor a történészek megpróbálják majd objektíven leírni az orbáni külpolitikát, azt látják majd, hogy saját illiberális szövetségesei hozták el a hintapolitikájának a végét, ez a külpolitika kifulladt. Ha 2022-ben nem indul teljes körű invázió Ukrajna ellen, akkor ennek a politikának a feltételei továbbra is meglehettek volna akár regionálisan, akár a globális rendszerben – véli Hegedűs, aki szerint ugyanakkor az európai vagy általában a nyugati szövetségesek bizalmatlansága 

Már nem a kormány narratívája mentén kell keresni a motivációt

Orbán Viktor más európai vezetőkkel szemben valamiért nem tartja biztonsági fenyegetésnek az orosz agressziót, aminek nehéz belátni az okát. Az Európai Unió tagállamai a háború eszkalációja után meglepő hatékonysággal álltak bele Ukrajna támogatásába, Oroszország szankcionálásába és a védelmi képességeik megerősítésébe. Magyarország az utolsó pontot leszámítva nem csupán kimaradt, hanem aktívan akadályoz számos döntést. Ha valahol égető, zsigeri kérdésnek tekinti az orosz fenyegetést, akkor nem nehéz arra a következtetésre jutnia, hogy a magyar kormány gyakorlatilag biztonsági fenyegetést jelent, vagy érzelmi szempontból fogalmazva áruló. Innen nehéz kimozdulni, teljesen egyértelműnek tekintik a partnerek, hogy ezekben a kérdésekben nem lehet számítani Magyarországra – mondta az elemző, hozzátéve, hogy ezen túlmenően is 2014 óta, vagyis már 11 éve növeli aktívan a bizalmatlanságot a magyar kormány a szövetségesekben.

Sokszor tényleg érthetetlen, ellentmondásos lépések vannak és már Orbánék saját logikáját is nehéz megtalálni bennük. A magyar kormány például hivatalosan elsősorban azzal érvel Ukrajna uniós tagsága ellen, hogy lábbal tiporják a magyar kisebbségek jogait és, hogy súlyosan korrupt állam. Közben annak a csatlakozási fejezetnek a megnyitását blokkolja, amelyben pont ezekről lenne szó, vagyis a magyar kormány akár éppen a tárgyalási folyamatban bírhatná rá az ukránokat, hogy tegyen kedvező lépéseket ezekben az ügyekben. Mindezt átgondolva az látható, hogy nem a saját narratívája mentén kell keresni a motivációt, hanem adott esetben orosz érdekekkel összefüggő motivációk is megjelennek.

Hegedűssel arról is beszélgettünk, miért nem érdemes Amerikára építeni, az európaiak részéről látott taktikai hízelgés ellenére sem? Mekkora károkat okoz, hogy Szijjártó elment a diktátoroktól és autokratáktól hemzsegő kínai katonai parádéra? Hogyan rendezhetjük a külkapcsolatainkat, egy esetleges kormány- vagy rendszerváltás után? Mi  lenne az első lépés az EU-ban? Miért kell jelentős politikai bátorság a kiépült orosz vagy épp kínai szálak leépítéséhez? Mit lehet kezdeni az ukránokban jó eséllyel generációkra tönkrement Magyarország-képpel? És mi a helyzet Kelet-Közép-Európában, pártpolitikák határozzák meg a közeli jovőben, hogy ki-kivel szövetkezik?

A teljes beszélgetést megnézhetik a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva, vagy meghallgathatják ide kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)