Hegedűs: Magyarország nem számíthat jó pozíciókra Ukrajna újjáépítésében

Új ablakban

2025. július 11. Reggeli gyors - Hegedűs Dániel 2025.07.11.

08:49

00:00

Ukrajna 14 év alatt 1000 milliárd dollárból építené újjá magát, és ebben az Európai Unió is partnerként jelenik meg.

"Ez az 1000 milliárd dollár/euró nem létezik – ez egy igény" – fogalmazott a German Marshall Fund regionális igazgatója. Az ukrán kormány két alap létrehozásával indítaná be az ország újjáépítését és modernizációját a következő másfél évtizedben, de az ehhez szükséges források jelenleg csak töredékükben léteznek.

"Az Európai Unió úgy döntött, hogy egyrészt egy saját, másrészt pedig az Európai Befektetési Bankon keresztül létrehoz egy pénzügyi eszközt, ami hozzá fog járulni az újjáépítéshez. Ennek a nagysága 2,3 milliárd euró, amiből egyébként csak 580 millió a tényleges támogatás, a maradék 1,8 milliárd pedig hitelgarancia, ami egyrészt nagyon jól mutatja, milyen nagy távolságra van egymástól az, hogy mennyi pénzre, mekkora ráfordításra lenne szükség Ukrajnának az újjáépítéséhez. Ez az eszköz azt a célt is fogja szolgálni, hogy a magánszektorból mobilizáljon tőkét és pénzügyi hozzájárulást az újjáépítésre" – magyarázta az elemző.

A helyreállítás nem várhat a békére

A program nemcsak hosszú távra szól, hanem már most is zajlik. Az EU – és más nemzetközi partnerek – például már eddig is segítették az orosz rakétatámadásokban megsemmisült energiarendszerek, kórházak és infrastruktúrák helyreállítását. „Nem lehet megvárni a háború végét, a rövid távú helyreállítás is az ország védelmi képességeinek része” – mondta Hegedűs.

Az uniós támogatások mögött politikai szándék is megjelenik

"A magyar kormánynak tüske lehet a szemében, hogyez a támogatás meg fog jelenni az uniós költségvetésben, különösen mondjuk a 7 éves költségvetésben" – mondta Hegedűs, hozzátéve: „Persze abban az esetben, ha a jelenlegi kormány fogja az elkövetkező években is a magyar államot képviselni az unió döntéshozatali testületeiben. Ne felejtsük el, hogy 2023 decemberében a magyar kormány egy 30 milliárdos pénzügyi segélycsomagot blokkolt – ez az az összeg, amellyel évente pénzügyileg támogatja az Európai Unió Ukrajnát.”

Felhívta a figyelmet arra is, hogy „az európai gazdaság számára az ukrán újjáépítésben való részvétel egy nagyon komoly, hosszú távú lehetőség. Nemcsak azért, mert ez üzlet és piac, hanem azért, mert itt hosszú távon lehet adott esetben pozíciókat szerezni.” Nem véletlen, hogy a mostani uniós megállapodásban is szerepel az amerikai ásványkincsszerződés mintájára, hogy az ukrán kitermelő- és ásványianyag-szektorba is szeretnének majd az uniós szereplők részt venni.

„Az ukrán kormánynak az az álláspontja, hogy csak olyan országok, partnerek vehetnek részt az újjáépítésben, akik alapvetően támogatták Ukrajnát, és nem segítették elő Oroszország támadóháborúját. Most az, hogy Magyarország melyik kategóriába esik az ukrán kormány szemében, ezt a kérdést nem feltétlenül feszegetném. De az biztos, hogy éppen a Kijevnek nyújtott aktív támogatás miatt – nemcsak a nyugati tagállamok, hanem a legtöbb kelet-közép-európai szomszédunk is – nyilvánvalóan sokkal jobb pozíciókkal fog részt venni az ukrán újjáépítésben, cégeik, gazdasági szereplőik révén, mint amire a magyar kormány magatartása alapján Magyarország számíthat.”

Hozzátette azt is: a helyreállítási pénzek nem szolgálhatják a hadsereg működését. „Ez kifejezetten civil célokra fordítható támogatás. Lehetnek persze olyan fejlesztések – például egészségügyi eszközök –, amelyek kettős célúak, de a katonai költések más keretből jönnek.”