Magyarország kimaradhat a drónfalból

Mint írja, ma kulcsfontosságú megbeszélést tart hét EU-tagállam védelmi minisztere Ukrajna és az Európai Bizottság képviselőivel arról, hogy választ adjanak Moszkva gyors ütemben eszkalálódó fenyegetésére, és megvédjék az EU, illetve a NATO légterét az orosz katonai repülő eszközök behatolásai ellen. „Ha az európai vezetők egykor azt hitték, hogy még éveken át készülődhetnek az Oroszországgal kiéleződő feszültségre, ezt ma már nem engedhetik meg maguknak: az egyensúly helyreállítása és a hatékony elrettentés újrateremtése érdekében Európának most kell cselekednie” – hangsúlyozza a szerző. Szerinte a mai egyeztetés nem lehet újabb vitafórum: érzékelő és végrehajtó eszközök átfogó rendszerének a gyorsított ütemű megteremtését kell elindítani. „A fenyegetés egyértelmű, az utat kijelölték, a habozás ideje lejárt” – fogalmaz az EUObserver szerzője.

Kitér arra is, hogy Szlovákiát és Magyarországot először nem hívták meg ezekre a konzultációkra, tekintettel e két ország jelenlegi külpolitikájára és arra a kockázatra, amivel a szlovák és a magyar részvétel járna az európai önvédelemről folytatott vita nyíltsága, őszintesége szempontjából. Most azonban – teszi hozzá – úgy néz ki, hogy Szlovákia mégis bekapcsolódik a mai eszmecserébe. Ha a két szóban forgó ország nem hajlandó az együttműködésre, akkor hatalmas lyuk fog tátongani az európai drónfalon, hiszen Szlovákia és Magyarország összesen 200 kilométeren át határos Ukrajnával.

 

A legtöbb cseh szavazó egyetért ugyan a kormány Ukrajna-párti álláspontjával, de ellenzi annak gazdaságpolitikáját, és valószínűleg ez lesz a döntő szempont a jövő héten pénteken és szombaton tartandó parlamenti választáson – írja a Deutsche Welle.

Jan Lipavsky, a Petr Fiala által vezetett jobbközép kormánykoalíció külügyminisztere azt mondta a német közszolgálati portál helyi riporterének, hogy ez a választás az ország orientációjáról szól majd, hiszen olyan erő tör hatalomra, amely nyíltan együttműködik Putyin Oroszországával. A 10 milliós Csehország befogadott félmillió ukrán menekültet, Fiala pedig az európai vezetők első csoportjával utazott Kijevbe, hogy kifejezze Ukrajna melletti szolidaritását.

 

A Deutsche Welle helyzetképe azonban azt mutatja, hogy a cseh közvéleményben máshová esnek a hangsúlyok. A nyugdíjasok túlnyomó többsége például mélységesen csalódott a kormányban, és az ellenzékre kíván szavazni. Két évvel ezelőtt ugyanis a Fiala-kormány visszafogta a nyugdíjak emelését, hogy csökkentse a költségvetési hiányt. És nem csupán az idősek elégedetlenek a megszorító politika, a gyenge gazdasági növekedés és a magasnak mondott infláció miatt.

A Deutsche Welle ugyanakkor rámutat, hogy az áremelkedés üteme Csehországban 2 és fél százalék, a legalacsonyabb a visegrádi négyek országai közül. A lakosság átlagos bruttó havi bevétele 5 százalékkal nőtt, és meghaladta a 2 ezer eurót. A deficit pedig a GDP 2 százalékát sem éri el, így Csehország adósbesorolása jobb, mint Franciaországé. Lipavsky ugyanakkor elismerte: azt remélte, hogy a kedvező gazdasági adatok hamarabb fognak érkezni, mert lehet, hogy most már késő.

A Deutsche Welle által ismertetett friss felmérési számok lényegében azt mutatják, hogy hónapok óta nincs érdemi elmozdulás a politikai erők népszerűségét illetően: a kormánykoalíció pártjai mintegy 20 százalékos bizalmat élveznek, míg az ellenzéki ANO másfélszer akkorát.

Andrej Babis, az ANO vezetője azt reméli, hogy négy év ellenzékiség után visszatérhet a miniszterelnöki székbe. Jobb életszínvonalat ígér a cseheknek, kampányjelmondata az, hogy „Válassz jobb életet”. Igyekszik elkerülni a külpolitikai kérdéseket, és nyíltan nem beszél arról, hogy változtatni kívánna az Ukrajnát támogató politikán. Ugyanakkor azonban nem bírálja a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalmat, valamint az „Elég volt” elnevezésű szélsőbalos csoportosulást. Mindkét szélsőség – amely a német közmédiaportál szerint akár koalíciós partnerként is szóba jöhet adott esetben – oroszbarátnak számít, és azt követeli, hogy Csehország lépjen ki a NATO-ból és az EU-ból.

 

Lubomir Kopecek, a brnói Masaryk egyetem politológusa úgy látja, hogy a kül- és biztonságpolitikai kérdések ugyan az átlagosnál nagyobb szerepet kaptak ebben a kampányban, ez minden jel szerint azonban nem lesz elegendő ahhoz, hogy a kormánypártok javára fordítsa át az eddigi trendet. Szerinte politikai csodával érne fel, ha helyén tudna maradni a Fiala-kormány.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)