„Támogassa
Három az igazság

Hogy változott a magyarok Amerika-képe a "földi paradicsomtól" az utálatig?

14/08/2022 09:24

| Szerző: Klubrádió

A Három az igazságban Szénási Sándor műsorvezető a magyarok és Amerika viszonyáról beszélgetett vendégeivel, Spiró György íróval és Hatos Pál történésszel. Szóba került a kivándorlók több hulláma, a tudósok és a hollywoodi hírességek, a magyarságtudat megőrzése és elvesztése odakint, illetve az Egyesült Államokkal kapcsolatos nézetek változása idehaza. Több generáció nőtt fel az amerikai álom bűvöletében, de az elmúlt években megjelent az Amerika-utálat. Hatos Pál szerint ennek voltak előzményei a '90-es években, Spiró György viszont nem hiszi, hogy utálnánk az amerikaiakat, mert nem ismerjük őket. 

2022. augusztus 08. Három az igazság (2022. augusztus 08., hétfő 15:00)
47:57
00:00
Műsorvezetők: Szénási Sándor Szerkesztők: Selmeci János

Szénási Sándor azzal vezette fel az adást, hogy több generáció nőtt fel az amerikai álom bűvöletében. A világot irányító szabad és erős ország képe aztán valamikor megtört, egyesek 9/11-hez, a World Trade Center tornyainak ledőléséhez társítják ezt a gyengülést, mások szerint már korábban elindult ez a folyamat, de egy biztos, Amerika a szemünk előtt roskadt meg.

Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író, költő úgy emlékszik, hogy az '50-es években semmit nem gondoltak róla, illetve 1956-ig ellenségként tekintettek Amerikára, ekkor hirtelen megváltozott a kép és mindenki arra számított, hogy segíteni fognak a forradalomban, ám természetesen nem így történt. Ezután az Egyesült Államok, mint valami furcsa ideálkép lebegett a szocialista országok lakói előtt, amelyet utol kell érni és le kell győzni, legalábbis ez volt a hivatalos szöveg. Ezzel persze elismerték, hogy van mit utolérni. Megjegyezte, hogy most is van hasonló jellegű állami propaganda, mint akkor.

 

Véleménye szerint a magyarok nem ismerik Amerikát, nagyon messze van és teljesen más világ, az európaiak számára idegen. A magyarok két utolsó emigrációs hulláma 1945 után és '56-ban volt, arról is beszélt, hogy a '45-ös emigráció kettészakadt, ahogy ők mondták, zsidókra és magyarokra Washingtonban és New Yorkban. Az a néhány ezer ember pedig, akinek sikerült valamilyen módon a rendszerváltás után amerikai vállalatokkal együttműködnie vagy kint dolgoznia huzamosabb ideig, kevés ahhoz, hogy a magyarságnak bármilyen Amerika-képe lehessen. 

Sajnálatosnak tartja, hogy az amerikai kultúrából mi a tömegkultúrát kaptuk meg az 1990-es évek kezdetétől. Ahol nem volt igazán fontos a nemzeti kultúra, mint például nálunk és Kelet-Európában, ott egyfajta amerikanizálódás ment végbe a kultúrában. Nem tartja pozitív folyamatnak, de nem gondolja, hogy ki kellene tiltani ezeket az elemeket a mi kultúránkból, hanem meg kellene alkotni a sajátot.

Nem szokták hangoztatni, de az amerikaiak nagyon vallásosak. Amikor állampolgárságért folyamodik valaki, „nincs olyan”, hogy ateistának vallja magát. Választani kell vallást és ezzel együtt közösséget. Amerika szélsőségesen individualista is, aki nem látja el magát, aki nem gondoskodik magáról, az össze is eshet az utcán, úgy hagyják. Ezzel együtt sikerült kiharcolni az egyének jogait az állammal szemben.

Spiró György
 
Spiró György
 

Az emigráns magyarokról általában elmondható, hogy csak egyénenként tudtak érvényesülni és nem a közösség által – ez ugyanakkor nem igaz a lengyelekre, ők többen is vannak. A nagyobb szabadságnak köszönhetően viszont, akik meg akarták tartani a magyarságukat, megtarthatták. Az már teljesen egyéni, hogy kinek maradt meg a magyarságtudata és kinek nem. Megemlítette Soros Györgyöt is, aki rengeteg pénzt áldozott a magyar kultúra és oktatás fejlődésére a '80-as években.

Olvasztótégelynek szokták nevezni, de az író tapasztalatai szerint ez egyáltalán nem igaz, pont ellenkezőleg. Nem úgy kell elképzelni el Amerikát, hogy ott mindenki egyformává válik – mondta. Meg van engedve, hogy valaki jó amerikai legyen, ezen kívül azt csinál, amit akar. A bevándorlóknak nem kell feladniuk a kultúrájukat, a vallásukat, így megtalálják a saját közösségüket. Pont ebből vannak azok a feszültségek, amelyeket nehéz kezelni, most ott is „rettenetes, polgárháborús” helyzetek alakultak ki. A bevándorló csoportok etnikai alapon szerveződnek, szóba hozta az íreket, a németeket és az indiaiakat is.

Hatos Pál történész, jogász szerint pont, hogy csak Amerika-képünk van, hiszen Amerika az a metafora, ami „a mennyországot jelenti, az álmot, azt a fajta földi luxust, amire minden ember vágyakozással tekint”. Persze ez teljesen hamis kép, akik kimentek, azok ennek az ellenkezőjét tapasztalták meg. Az is bizonyos, hogy a Kádár-korszak végén felnőtt generáció Amerika-képe teljesen ambivalens. Továbbá benne vannak a köztudatban a magyarok tehetségéről szóló legendák Hollywoodot és az atomtudósokat illetően, és ezt néha ott is táplálják.

Volt egy évszázada Amerikának, amikor ellentmondás nélkül nem csupán katonai, gazdasági, hanem „egyfajta mentális hatalomként is felettünk ragyogott”. Az is biztos, hogy ezt a képet is árnyalni kell azzal, hogy például korlátozták a bevándorlást és ott is létezett antiszemitizmus a '20-as, '30-as években, vagy ott volt a McCarthy-féle durva beavatkozás sok ember személyi szabadságába. 1945 után volt ez az amerikai álom a csúcspontján, de az biztos, hogy most hanyatlóban van. Az orosz-ukrán háború kapcsán is láthatjuk, hogy „már egyáltalán nem példaadó a szerepe a világban”.

Hatos Pál
 
Hatos Pál
 

Szerinte az említett Amerika-kép, mítosz véglegesen a múlté és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Bár a franciák és a németek soha nem imádták az Egyesült Államokat, mindig tiltakoztak ellene, védték a kultúrájukat. A legnagyobb veszélyt Amerikára azonban az jelenti, hogy az amerikaiak hatalmi helyzete a Közel-Kelet után az ázsiai országokban is megrendült.

Véleménye szerint az Amerikában élő magyar lobbi, az etnikai kötőerő mindig is gyenge volt. A történész meggyőződése, hogy a magyar kultúra alapja a nyelv, és ez a nyelv magányos, nehéz érvényesülnie a magyarul beszélőkön kívül. A gyors asszimilációnak köszönhetően a második generációra elvész a nyelv, a harmadik generációra elvész a magyarságtudat is. Az újabb és újabb emigrációk felfrissítik ugyan, de mindig csak a saját generációjukat tudják képviselni.

Utáljuk-e Amerikát?

Hogy lehet az, hogy Magyarországon a közvélemény egy része az elmúlt években Amerika-ellenes lett? – kérdezte műsorvezetőnk. Hatos Pál azt mondta, már a '90-es években is az orosz piac elvesztésének felemlegetését tapasztalta; szerinte igen nagy tévedés volt azt hinni, hogy a neoliberalizmus, a korlátlan kapitalisztikus szabadság a Nyugathoz, Amerikához köthető várakozások pozitív megerősítését hozza. Tehát a kérdésben felvetett helyzetnek voltak előzményei, csak a politikai elit a NATO- és EU-csatlakozás idején egységes volt abban, hogy Amerika tabu. Spiró György viszont ezzel nem értett egyet, nem hiszi, hogy Amerikát vagy az amerikai életformát utálnák, mert nem ismerik. „Amiről még közvetett tapasztalatunk sincsen, azt nem lehet utálni”, utálni mondjuk a németeket lehet, mert ez német érdekszféra – tette hozzá. Szerinte nincs közvetlen amerikai befolyás Magyarországon, csak katonailag befolyásolják ezt a régiót.

Szóba került az amerikai nagybácsi, mint jellegzetes figura, a polgárháború, amelyben harcoltak magyarok, '48-asok is, József Attilát idézve a kitántorgott másfél millió emberünk, valamint Woodrow Wilson elnök, aki kálvinista magyarokkal találkozva ítélte meg úgy, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egy mesterséges birodalom.

Az adást a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.

Három az igazság
2022. augusztus 8., hétfő 15.00
Műsorvezető: Szénási Sándor