„1%
Reggeli gyors

Ha Trump veszít, a magyar kormánynak keresnie kell a megbékélést Brüsszellel

21/08/2020 09:10

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Ha Donald Trumpot újraválasztják novemberben, az amerikaiak folytatják egyfajta Habsburg-stratégia kialakítását Európában, amelynek alapján Bécsnek kellene Berlin helyébe lépnie Közép-Európa politikai fővárosaként. De ha Trump veszít, az csapást mérne az európai populizmusra, erőt adna a térség liberálisainak, a varsói és a budapesti kormány pedig arra kényszerülne, hogy keresse a megbékélést az Európai Unióval – olvasható a Financial Timesban.

2020. augusztus 21. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.08.21.)
05:41
00:00

Ha Donald Trump vereséget szenved a novemberi amerikai elnökválasztáson, az csapást mérne az európai populizmusra, és erővel töltené el a közép-európai liberálisokat, a varsói és a budapesti kormányt pedig arra késztetné, hogy keressék a megbékélést Brüsszellel – így vélekedik Ivan Krasztev ismert bolgár politikatudós a londoni Financial Times által közölt cikkében.

 
Mike Pompeo
 


Emlékeztet arra, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a minap a Cseh Köztársaságba, Ausztriába és Szlovéniába látogatott, majd útját amerikai-lengyel katonai megállapodás aláírásával zárta. Mint ha csak a Trump-kormány úgy döntött volna, hogy újjáéleszti az egykor nagyhatalmú Habsburg birodalmat, abban a reményben, hogy Németországot lenyomja, Oroszországot pedig Európán kívül tartja – írja Krasztev, aki úgy véli, az amerikaiak szándéka az, hogy megszilárdítsák azt az EU-n belüli tömböt, amely gyanakvással szemléli Oroszországot és Németországot. Idézi Wess Mitchell volt amerikai külügyi államtitkár-helyettest, a republikánusok egyik stratégáját, aki szerint a németek vezette Európa alighanem oroszbarát Európa lenne. Trump a jelek szerint úgy hiszi, hogy az Egyesült Államoknak az EU szétesése állna az érdekében, Pompeo és Mitchell ennél kifinomultabb nézete viszont az lehet, hogy Washington nem érdekelt sem az Európai Unió összeomlásában, sem stratégiai autonómiájában. Amiben érdekelt, az az, hogy létezzen és szilárduljon meg az unión belül a tagállamoknak egy olyan, elhatárolható csoportja, amely saját biztonsági garanciáit és befolyását az Egyesült Államokkal való különleges viszonyából eredezteti. A Brexit utáni Európai Unióval szemben folytatott új amerikai külpolitikai gondolkodásmód értelmében az ilyen szövetségesek a legalkalmasabbak arra, hogy az Egyesült Államok szembeszálljon befolyásának csökkenésével az öreg kontinensen. Pompeo szerint a közép-európaiak Amerika természetes szövetségesei, és Bécsnek kellene Berlin helyébe lépnie Közép-Európa politikai fővárosaként – fogalmaz a bolgár elemző, és hozzáteszi: Sebastian Kurz, a konzervatív osztrák kancellár, aki néha bírálja német hivatali partnerét, Angela Merkelt, az Amerika-barát ex-Habsburg blokk ígéretes vezetőjének látszik.

Ha Trumpot újraválasztják – folytatódik Krasztev eszmefuttatása – Washington bizonyára ezt a stratégiát követi majd, hiszen virágzik a viszonya az olyan országokkal, mint Lengyelország és Magyarország. Ennek a washingtoni kormányzatnak a közép-európai látogatás éppoly inspiráló, mint egy kampányolás az amerikai Közép-Nyugaton – abban az értelemben, hogy a térség illiberális kormányai ideológiai szövetségesükként tekintenek Trumpra, és néhányan közülük imádják Vlagyimir Putyin orosz elnököt is.

Az elemző felteszi a kérdést, Trump választási veresége esetén is érvényben maradhat-e ez az amerikai Habsburg-stratégia. „Gyanúm szerint nem” – adja meg a választ. Úgy véli, hogy Joe Biden győzelme esélyt adna a szuverén Európáról szőtt berlini és párizsi álmok megvalósulásának. Javulna Washington viszonya Berlinnel és Párizzsal, a varsói és a budapesti kormány pedig arra kényszerülne, hogy keresse a megbékélést Brüsszellel. 

 
Joe Biden
Forrás: Flickr.com
 


A Financial Times szerzője három olyan tényezőt emel ki, amely meghatározná az Egyesült Államok és az EU viszonyát egy Trump utáni korszakban. Az első, hogy a COVID-19 világjárvány washingtoni kezelésmódja nagyon sokat ártott Amerika európai hírnevének, és sok európai megkérdőjelezi Amerika képességét a globális vezető szerep betöltésére. Ez sok atlantistában azt a meggyőződést erősíti, hogy az EU-nak jelentősebb szerepet kell játszania a világban. A második tényező, hogy az amerikai-kínai szembenállás megváltoztatja a transzatlanti viszonyt. Az Egyesült Államoknak olyan Európai Unióra van szüksége, amely elég erős ahhoz, hogy gondoskodjék önmagáról a térségből kiinduló fenyegetésekkel szemben. E két említett tényező egyike sem azt támasztja alá, hogy Amerikának a volt Habsburg-államokat kellene európai viszonyrendszerének a középpontjába állítania. Németország gyengítése nem lehet elsőrendű amerikai célkitűzés, ha Washington valóban együttműködést akar az EU-val. A harmadik, egyben a legfontosabb tényező, amely Trump után meghatározná az amerikai-európai viszonyt, Krasztev szerint az, hogy az olyan illiberális demokráciák, mint Lengyelország és Magyarország, amelyek rendíthetetlen támogatói Trump populista forradalmának, és amelyek nyíltan vagy burkoltan ellenzik az EU stratégiai autonómiájának a gondolatát, a Biden-kormányzatot eleve politikai fenyegetésként fognák fel. Trump novemberi veresége erővel töltené el a közép-európai liberális erőket, olyan időszakban, amikor a belarusz események is világosan mutatják, hogy az idősödés a legveszélyesebb ellensége az olyan populista erős embereknek, mint amilyen Orbán Viktor, aki 2010 óta Magyarország miniszterelnöke – fogalmaz a Financial Times által közölt elemzés szerzője. Ivan Krasztev szerint Trump választási veresége paradox módon éppenséggel arról győzné meg a közép-európai populistákat, hogy támogatóivá váljanak a franciák és a németek által szorgalmazott európai stratégiai autonómiának.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Gage Skidmore/Wikimedia Commons

Reggeli gyors
2020. augusztus 21., péntek 07.00