„Klubrádió
Reggeli gyors

Nagyon kellett már egy új légvédelmi rendszer

14/08/2020 12:36

| Szerző: Klubrádió/K.K.

Több háborúban is alkalmaztak már olyan levegő-levegő rakétákat, amilyenek vásárlásáról a kormány döntött, tehát beváltak. A mostani magyar légvédelmi rendszer teljesen elavult.

2020. augusztus 14. Reggeli gyors - részlet 20.08.14. Gyarmati István
07:29
00:00

Magyarország az eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződését köti meg az Egyesült államokkal - jelentette be a nagykövet. Pontosan ekkor jár a térségben az amerikai külügyminiszter, Prágában, Varsóban, Bécsben, Ljubjanában, de Budapestet kihagyja. Felmerül tehát a kérdés: Orbán Viktor jó pontokat akar szerezni Donald Trumpnál, ezért vesz amerikai fegyvereket 300 milliárd forintért?

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a két dolognak semmi köze egymáshoz. Egy ilyen volumenű fegyvervásárlás előkészítése legalább egy évet vesz igénybe, Mike Pompeo körútja pedig pár hete, esetleg pár hónapja merülhetett fel. Persze a nagy fegyverüzleteknek mindig vannak politikai szempontjaik is, hol több, hol kevesebb.

A Magyar Honvédség eszközeinek, fegyvereinek szinte mindegyikét cserélni kellene. Nem véletlenül szereznek be kézifegyvereket, harckocsikat, egyebeket. A légvédelmi rendszerünk legfeljebb annyi veszélyt jelent, hogy ha a támadók meglátják, halálra röhögik magukat – mondja a szakértő. Egy ország pedig nem hagyhatja védtelenül a légterét és például olyan létesítményeit, mint a paksi atomerőmű.

 
AMRAAM
Forrás: Flickr.com
Fotó: Mark Mauno
 

Magyarország az amerikai rakétákkal szerelt norvég rendszer beszerzése mellett kötelezte el magát. Ezt AMRAAM (Fejlett Középhatótávolságú Levegő-Levegő) rakétákra építették. 1991 óra van hadrendben, tehát nem túl fiatal, de több háborúban is alkalmazták, bizonyítottan bevált, a világon a legelterjedtebb rakéta rendszer. Nem lehet sem támadó, sem védelmi fegyvernek besorolni, mert attól függ, hogy mire használják. A rakétát a levegőből indítják repülő testek ellen, hatótávolsága 120-150 kilométer, vagyis a pilóta még nem is látja a célt, amikor az elindul, 5000 km/óra sebességgel repül, és menet közben a koordináták alapján találja meg a célt.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.

Reggeli gyors
2020.08.14. 06:00
Műsorvezető: Pálinkás-Szüts Róbert