„1%
Hetes Stúdió

Martin Luther King III: Amíg nincs szeretet, addig a harcnak sincs vége

21/06/2020 05:56

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Több mint három hete forrong Amerika fekete közössége, de egyre több fehér is csatlakozik ehhez a harchoz, amelyben tiltakoznak a rendőri erőszak ellen és egyenlő bánásmódot követelnek. Ennek a küzdelemnek a 60-as években Martin Luther King volt az egyik, élenjáró emberjogi harcosa. A fiát kérdeztük Atlantában arról, hogyan látja a történéseket, milyen esélyei vannak annak, hogy most célt érjenek el tiltakozásukkal. Kérdeztük a fegyverviselésről és a konföderációs emlékművek ledöntéseiről is. 

Csernyánszky Judit interjúja.

2020. június 20. Hetes Stúdió-részlet (2020.06.20. Interjú Martin Luther King III-mal)
13:23
00:00
CS. J.: - Édesapjának volt egy álma. Beváltotta ezt az álmot a hazája? – kérdem Martin Luther Kinget (III.), Martin Luther King Jr. fiát, aki nagyapja és apja után harmadikként viszi tovább ezt a nevet a családban. Martin Luther King a Georgia állambeli Atlantában válaszolt kérdéseimre.

MLK III: - Egyáltalán nem. Illetve… sokan mondják, hogy az az álom, amit az édesapám a szabadságról, az igazságosságról és az egyenlő bánásmódról szőtt, mára egy rémálommá vált. De azért én inkább úgy fogalmaznék, ennek az álomnak a valóra váltása még mindig várat magára. Édesapám a szegénységet, a rasszizmust és az erőszakot az emberiség három ördögének nevezte. A szegénység? Ismét nő. A rasszizmus? Ismét erősödik, és az erőszak továbbra is része a társadalmunknak. Édesanyám is egész életében azért küzdött, hogy ezt a három ördögöt száműzzük az életünkből. De amíg nem találjuk meg mindezek gyökerét, küzdenünk kell. Addig édesapám álma nem is fog megvalósulni. A mai realitás pedig ezt mutatja.

- Hogyan látja az elmúlt 3 hét történését: Minneapolisban kipattant a szikra, lángba borította az országot. Minden államban tüntetnek a rendőri erőszak ellen és az igazságosságért.

- Úgy gondolom, hogy most egyszerre sok minden összeadódott, egymásra rakódott, de a mostani fellángolásnak a legfőbb oka az a 8 perc 46 másodperc, amíg a rendőr egy olyan ember nyakán térdelt, aki segítségért könyörgött. S ezt az egész világ láthatta. De itt, Georgiában is számos példát hozhatnék fel arra, milyen embertelen bánásmódban részesülünk. Hajnali egykor betörnek egy nő házába, és tévedésből egy vétlen nőt lő le a rendőrség. Hosszú a sor, és az emberek megelégelték ezt a helyzetet. De épp pár napja itt Atlantában is indokolatlanul lőtte le a rendőr a fekete Rayshard Brooksot. A minneapolisi George Floyd halála után is minden ugyanúgy folytatódik. A rendőrség pedig azért meri folytatni, mert tetteiknek nincsenek következményeik. Amíg büntetlenül azt tehetnek, amit akarnak, ennek nem lesz vége soha. Ha nem zárják a rendőröket börtönbe bűncselekményért éppen úgy, ahogy ők zárnak börtönbe másokat - gyakran igazságtalanul -, addig semmi jóra nem számíthatunk. És ugyanúgy szembe kellene végre néznünk a rasszizmussal is.

- A rendőrséget rasszistának tartja?

- Igen, rendszerszintű rasszizmust tapasztalok a rendőrségeken. Hisz a lakosságnak csak a 13-14%-a fekete, miközben a bebörtönzötteknek a 45, helyenként 60-70%-a fekete. És ezen azt is értem, hogy szinte a feketékre szakosodott a rendőrség, és ha kézre kerítik őket, akkor is másoktól eltérően, kíméletlenül bánnak velük. Csoda, hogy ebből most már tényleg elegünk van? Ez olyannyira immorális, hogy ennek kell határt szabni, itt állj, és ne tovább! Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ezt most már nemcsak a feketék mondogatják, hanem egyre több fehér is. Hisz látja, hogy nagyon sok fehér tüntet a feketékkel együtt, mert ők is akarják a tényleges változást.

- Maga is a saját bőrén tapasztalja a faji feszültséget? A családja, rokonai, esetleg a szomszédjai elszenvedtek hasonló, rasszista indíttatású incidenseket?

A három Marthin Luther King
 
A három Marthin Luther King
 

- Nagy általánosságban igen. Minden fekete megtapasztalta a rasszizmus legkülönfélébb formáját. Ezt elmondhatom a feleségemről, aki gyerekkorától kezdve megélt ilyen helyzeteket, de elmondhatom a lányomról is ugyanezt. Ugyanakkor mivel én közszereplő vagyok, és az ifjabb Martin Luther King fia, velem másképp bánnak. Közvetlenül nem vagyok elszenvedője az ilyen incidenseknek. De sajnos ez nem jelenti azt, hogy körülöttem nem történnek ilyen esetek. De határozottan állítom, hogy ezt nem érdemeljük meg, mert mi különbek vagyunk annál, mint amit rólunk feltételeznek. Küldetésem is az előítéletek ellen küzdeni, amíg csak kell. S mivel most úgy látom, hogy egyre több fehér ismeri el, a dolgoknak változniuk kellene, szerintem soha nem volt ekkora lehetőség a változásra, mint most. És amikor 2008-ban megválasztottunk egy fekete elnököt, Barack Obamát, akkor sok fehér azt gondolta, magunk mögött hagytuk a rasszizmust, hogy az már a múlté. De épp az ellenkezője történt. Az ő 8 éve alatt a felszín alatt erjedt a rasszizmus. Trump elnökké választásakor pedig kirobbant ez a feszültség, mert a kampányából ez egyenesen következett. Az elmúlt években csak rosszabbodott a helyzet. Trump óriási hibája, hogy megosztja az embereket, ahelyett hogy összehozná őket. Mert nem az egységes nemzetben gondolkodik. És ez nem viszi előre a hazánkat, de az emberiséget sem. Ez visszavisz a múltba, amikor a feketéket lenézték és megkülönböztették.

- Nem gondolja, hogy itt az ideje a mozgalom élére állnia valakinek? A Fekete Életek Számítanak (Black Lives Matter) mozgalom képes lesz az egyenlőségi harcot megvívni?

- A Black Lives Matter mozgalom csak egy eleme ennek a mozgalomnak, szerintem a teljes társadalmi összefogás nélkül nem tudjuk megvívni a harcunkat. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem támogatom őket abban, amit most tesznek. De úgy gondolom, hogy most a legfelső vezetéstől a legalsóbb rétegekig mindenkit be kell vonnunk az egyenlőségért vívott harcba. Ugyanis ezt a problémát nem a feketék kreálták, hanem a fehérek, éppen ezért nélkülük változást sem lehet véghezvinni. Elszántnak és célratörőnek kell lennünk, hogy a társadalom egészén átmenjen a változtatás.

- Egyetért a rendőrség felszámolásával? 

- Nem tudom, fel kell-e számolni, sokkal inkább a működését kellene átalakítani. Amire van már jó példa New Jersey államban. Camden városában feloszlatták a rendőrséget és teljesen új struktúrában újjászervezték. Látványosan csökkent a bűncselekmények száma, és emberi módon kezdtek el viselkedni a rendőrök, noha köztük voltak olyanok a régi állományból, akiket újra felvettek. Minneapolisban most erre készülnek, de szerintem nem kell megszüntetni, csak megreformálni a rendőrségi struktúrát.

- Túl sok fegyver van az utcán. Mit gondol az alkotmány második kiegészítéséről? Egyetért a fegyverviselési joggal?

- Nos, nem vitás, ez az egyik sarkalatos törvényünk, és meg kell mondjam, egyetértek vele. Bárcsak ne lenne ilyen elvadult, barbár társadalmunk, hogy fegyvert kelljen viselni ahhoz, hogy megvédd magad. Tudom, szűklátókörűségre és némi szarkazmusra vall, amikor azt mondjuk, hogy hát ez van a törvényben. Merthogy civilizált társadalmakban erre valóban nem lenne szükség. Teljesen új törvényhozásra és kormányzati rendre lenne szükség ahhoz, hogy az emberek ne érezzék kényszernek a fegyverviselést. De az alkotmány 2. kiegészítése miatt most ez a helyzet. Értetlenül állok szembe azzal, hogy egyeseknél rengeteg fegyver van. Megértem, ha valakinek a birtokát, tulajdonát kell megvédeni, de miért kell emellett még sok száz fegyver? Nem kellene félni ennyire! Megítélésem szerint minden társadalom jobbá válhatna fegyver nélkül vagy kevesebb fegyverrel. Egy napon talán eljön ennek is az ideje, de nem egyhamar, az az érzésem.

- A fehérek felsőbbrendűségét hirdető mozgalom bázisa izmosodik. Ön szerint ebben tettenérhető az elnök felelőssége is – például a charlottesville-i narratívája miatt? Ahol autóval a tüntető tömegbe hajtott egy szélsőjobbos, egy ember meghalt, 28-an megsebesültek még 2017-ben. És Trump nem ítélte el a történteket?

- Az elnök szítja a félelmet. Olyan közeget teremt, ahol az egység helyett, amitől országunk erősebb lenne, csak a félelem nő és a megosztottság. Megy azok után, akik fegyverpártiak. Nem értem, hogy miért kell olyan katonai tűzerejű fegyvereknek engedélyt adni, mint az Uzi vagy a Mac 10-es 11-es, amelyek tárából 30 másodperc alatt több százat ki lehet lőni. Ezek borzalmas gyilkos fegyverek. Az elnök és csapata teljesen be van ágyazva az NRA-be (NRA = Országos Fegyver Szövetség). Amit az Országos Fegyver Szövetség (National Rifle Association) mond, az szerinte is úgy van jól, és amit ők kérnek, azt az elnök teljesíti is. Trump volt az első elnök, aki felszólalt a fegyverlobbi országos konferenciáján. Az egy dolog, ha az elnök megvédi a 2. alkotmányt, de miért kell őket promótálni is? Egy elnöknek egészen biztos, nem ez a feladata.

- Egyetért azzal, amit az elnöktől hallunk, hogy az úgynevezett Antifa, azaz antifasiszta csoportok szervezik a mostani tüntetéseket és hogy ők szélsőséges baloldali csoportok?

- Talán egy-két tüntetésben maguk is részt vesznek, de nincs elég információm arról, hogy az erőszakért őket hibáztassam. Azt tudom, hogy ha bárhol kaotikus helyzet alakul ki, azt ők ki is használják, mert erősen kormányellenesek, Trump-ellenesek. Valóban, úgy tűnik, mintha tetéznék a bajokat, ezzel együtt én nem ítélem el őket, de nem is támogatom. Az a helyzet, hogy sok eredője van a mostani feszültségnek, az elnök olyan helyzetet teremtett, amelyben egymásra halmozódtak a problémák, több csoport is hasonló és közös félelmeket ismert fel, s ők most mind egymásra találtak sérelmeikben. Én egyáltalán nem ítélem el a tüntetéseknél radikálisabb lázadásokat, de elfogadhatatlannak tartom a fosztogatásokat.

- Az ön édesapja '56 decemberében egyik beszédében a szovjetek által elfojtott magyar forradalomra is kitért, sajnálkozva, illetve arról beszélt, hogy Amerikának az emberi jogokért, a demokráciáért és a szabadságért folytatott harcban vezető szerepet kell játszania a világpolitikában. Mi a helyzet ezzel a vezető szereppel ma?

- Valóban történtek kísérletek arra, hogy erre példát mutassunk, de egyes személyek elhaló próbálkozásain túl nem látom, hogy a kormány ezt a nemzetközi szerepet méltóan betöltené. A helyzet épp fordítva van, az emberi jogokat ma megsértik az Egyesült Államokban, és ez a mostani vezetés bűne. Persze lózungokat hallunk, hogy mi vagyunk az emberi jogok élharcosa, de a valóság nem ez. Márpedig ez az ország szavahihetőségét is megkérdőjelezi.

- Joe Biden demokrata elnökjelölt képviseli a feketéket? Segíteni tudja a harcukat?

- Nem kérdéses, hogy szembeötlő a különbség a Trump és Biden között. Utóbbi hidakat épít a közösségek között, előbbi rombolja a meglévőeket is. Bidennek valóban szoros a kapcsolata az afroamerikai vezetőkkel, és terve is van az együttműködésre. Trumpnak nincs. A gazdaság is csak azért ment jól a pandémia előtt, mert Obama megteremtette hozzá a lehetőségeket. Kétlem Trump elnöknek azt az állítását, hogy több feketének adott volna munkát, mint bárki más. Nem, azt a piac teremtette. Szóval Biden lehetőséget ad majd a fekete közösségnek az érvényesüléshez.

- Mit gondol a konföderációs szobrok ledöntéséről, a zászlóégetésekről?

- Minden egyes szobrot le kellene bontani, mert nem méltóak a jelenünkhöz és a múltunkhoz, az ország történelméhez sem. Amit a feketékkel tettek a konföderációs állami vezetők, méltatlan és igazságtalan volt. Azt gondolom, itt az ideje ezeket a szobrokat mind a múzeumba szállítani. Nem díszíthetnek egy-egy teret, egy-egy épületnek nem lehetnek a jelképei. El a múzeumba velük!

- Hogyan emlékeznek meg az Emancipáció Napjáról, a Juneteenth ünnepéről, ami az amerikai rabszolgaság 155 évvel ezelőtti végleges eltörlését ünnepli az idén. Az atlantai King Központban, Atlantában?

- A USA Today újságban egy véleménycikkem jelenik meg az ünneplés napján, június 19-én. Leginkább arról írok, hogyan történhetett meg az, hogy a törvény ugyan kimondta a rabszolgaság eltörlését, azonban két éven át mégis fennmaradhatott a rendszer, mert elhallgatták a törvényeket a rabszolgák elől, míg végül Texas elfoglalásával véget nem vetettek a törvénytelenségnek. Fontosnak tartom ezt a megemlékezést, mert vigyáznunk kell, soha többé elő ne fordulhasson a történelemben. Nemcsak a mi hazánkban, de sehol a világon.

- Gondolom, önnek is van egy álma, mi az?

- Amit egész életemben kezdettől fogva mondok: imádkoznunk kell a változásért, dolgoznunk kell a változásért, hogy mi legyünk végül maga a változás. És amíg a szeretet nem győzedelmeskedik, addig a harcnak sincs vége – nyilatkozta rádiónknak Martin Luther King III., az emberjogi harcos, Martin Luther King Jr. fia.

Martin Luther King, Jr. I Have A Dream Speech Martin Luther King Jr. híres beszéde 1963-ból

Csernyánszky Judit interjúja a 2020. június 20-i Hetes Stúdióban hangzott el.