„1%
Megbeszéljük...

Gadó Gábor: „Eltökélt naivitással” a demokratikus rendszerváltásért

28/05/2021 23:19

| Szerző: Klubrádió/szg

Gadó Gábor ügyvéd, az igazságügyi minisztérium egykori helyettes államtitkára szerint azon múlik a demokratikus rendszerváltás, hogy elbizonytalanodik-e az az informális hatalom, amely az Orbán-rezsim körül kialakult. Ha igen, akkor nem kényszerül arra az ellenzék, hogy egyszerű többséggel módosítsa az Alaptörvényt, hanem lesznek már olyan szereplők a másik oldalon is, akik ráérezve valódi érdekükre, kellő időben otthagyják a jelenlegi miniszterelnököt. A jogász „eltökélt naivitással” fogalmazta meg álláspontját, amelyben kulcsszerepet szánna az Alkotmánybíróságnak.

2021. május 28. Megbeszéljük - részlet 21.05.28. Gadó Gábor
14:44
00:00

Gadó Gábor ügyvéd, az igazságügyi minisztérium egykori helyettes államtitkára az Élet és Irodalomban írt véleménycikket abban a témában, hogy mit tehet az ellenzék a NER-rel, ha szűk többséggel győz 2022-ben, tehát nem lesz kétharmada a parlamentben.

A Megbeszéljük adásában azt mondta: üdvözlendő, hogy még háromnegyed évvel a választások előtt ilyen jogi kérdésekről is nyilvános vita folyik, és nem akkor, abban a „kívánatos helyzetben”, ha az ellenzéki összefogás megnyeri a jövő évi választásokat. Úgy folytatta: lehet, hogy kínos, de egy másodpercig egy platformra kerül Gulyás Gergellyel abban, hogy ha egyszer az Alaptörvény azt mondja, hogy az alkotmányt a képviselők kétharmada fogadhatja el és módosíthatja, akkor ehhez nem elég a jelenlévő képviselők egyszerű többsége. Csak akkor lehetne ebből kiindulni, amiből senki nem akar, ha a jogfolytonosságot megszakítva kvázi forradalmi helyzet alakulna ki – tette hozzá.

Amit leír, azt nem merné ajánlani, mert „egyfajta naivitáson nyugszik, de legalább nem alkotmánysértő naivitáson” – fogalmazott. Hangsúlyozta: az Alaptörvénybe nem írható bele bármi, csak az Orbán-rezsim ezt sose vette figyelembe. Amikor az idegengyűlölet volt napirenden, akkor arról írtak egy mondatot, amikor a transznemű emberek lehetőségeinek csorbítása, akkor arról, vagy például a parlamenti véleménynyilvánítás kapcsán Kövér László kezébe tették le a képviselők jogait és fizetését. Hozzátették, hogy az Alkotmánybíróság se vizsgálhatja az Alaptörvényt tartalmi szempontból. Gadó Gábor szerint ez önmagában – idézőjelben – alkotmánysértő helyzet. Hiszen azt az Orbán-kormány se vitatja, hogy az alkotmánynak van úgynevezett identitása, tehát alapvető tartalmi jellemzői közé tartozik a hatalommegosztás, a bírói függetlenség, az emberi jogok, és így tovább. Ha olyan mondatokat írhatnak bele következmények nélkül, amelyek ezt az identitást semmibe veszik, azokat a rendelkezéseket alkotmánysértőnek kell felfogni – vélekedett. 2011-ben, amikor megszületett a hatályos Alaptörvény, még fennállt a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság ennek érvényt szerez. Például a ’90-es években egy Sólyom László vezette Ab biztosan így tett volna – jegyezte meg. De tudja, hogy erre az a logikus reakció, hogy a jelenlegi testület erre se nem képes, se nem hajlandó.

Kiemelte, ahhoz, hogy egyáltalán tudjuk, mit szeretnénk jogi értelemben, fel kell vázolni egy szabályozási modellt, amelynek sarokpontja, olyan alkotmány, amelyben az Alkotmánybíróságnak valódi jogosítványai vannak, így képes kiszűrni azokat a mondatokat, amelyeket „cinikus politikai megfontolásból” írtak bele a szövegébe. Ez fontos előfeltétel, amely ugyan jelenleg nem teljesül, de ki kell mondani – tette hozzá.

Gadó Gábor szerint nem azon múlik a demokratikus rendszerváltás, hogy a hatályos Alaptörvényt hatályon kívül helyezi-e akár az egyszerű többség, hanem azon, hogy elbizonytalanodik-e az az informális hatalom, amely az Orbán-rezsim körül kialakult. De amíg magabiztos, addig egy jövő évi választási győzelem, bár nagyon szép, önmagában még nem elégséges. Viszont ha ez az informális hatalom meggyengül, akkor elindulhat az a folyamat, amelynek következtében nem kényszerül arra az ellenzék, hogy egyszerű többséggel módosítsa az Alaptörvényt, hanem már lesznek olyan szereplők a másik oldalon is, akik ráérezve valódi érdekükre, kellő időben otthagyják a jelenlegi miniszterelnököt.

Azt mondta: „eltökélt naivitással” írta azt a cikket, ugyanis jelenleg észszerűtlen lenne elvárni a 14 alkotmánybírótól, hogy átlépjen a saját árnyékán. Mondhatnák, és kellene is mondaniuk, hogy ők így nem alkotmánybíróság, hanem egy furcsa testület, amelybe a kormány delegálja őket, „jutalmul vagy büntetésül”, ki hogy éli meg. Függetlenül attól, hogy jelenleg mi a realitása, annak kellene lennie a célnak, hogy az Alaptörvényben lévő anomáliák megszűnjenek. És ha nem fogalmazza meg valaki azt, hogy mi lenne az ideális, akkor „esélyünk sincs arra, hogy valaha is valami megváltozzon”. Demokratikus idealizmusra van szükség „ahhoz, hogy cselekedni tudjunk” – vélekedett a jogász. Nem jók az esélyek, de ha senki nem tesz semmit, befordulhatunk a fal felé aludni – mondta. 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Megbeszéljük...
2021. május 28., péntek 16:15
Műsorvezető: Bolgár György