Filmkockák és szövegbuborékok
25/11/2023 13:30
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Az animétől a mangáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben arra is választ kerestünk, hogy külföldön ismert-e a hazai képregény művészet; milyen egy roma történelmi képregény; és milyen figurának érdemes beöltözni egy Comic Conra.
Az előző adásban többek között anime sorozatokról beszélgettünk. Tisztáztuk, hogy egészen változatos a műfaj, mind a témáját, mind a kivitelezését illetően, ugyanakkor vannak árulkodó jegyek, amelyek biztosítják a nézőt, hogy japán művészek munkáját látja.
A 251. epizódot ennek mentén az egyik legelismertebb anime művész munkásságával kezdtük. A visszavonulását már többször bejelentő, azonban szerencsére ígéretét újra és újra megszegő Miyazaki Hayao animéivel realisztikus, mégis varázslatos világokba vezeti el a nézőt. A különlegesen szép kidolgozású rajz stílus mellé összetett, elgondolkodtató, sokszor megrendítő történetet is kap a néző. A vándorló palota című alkotása Oscar jelölést ért, a Chihiro szellemországban pedig el is hozta a díjat, így mutatva be az animét a világon azoknak is, akik azt hitték, nem szeretik. De több művét is jelölték, illetve díjazták a legrangosabb fesztiválokon. Néhány éve a Szél támad című életrajzi filmjében háttérbe szorította a mesei elemeket, és lényegében egy élőszereplős változatban is megvalósítható animációs alkotást mutatott be. Legutóbbi filmje A fiú és a szürke gém.
A folytatásban visszakanyarodtunk a japán rajzművészet nem mozgóképes műfajához, a mangához, amely jó néhány éve nem csupán ismert a nyugati világban, de hatalmas rajongó tábort is szerzett magának. Olvassák, veszik és karaktereit egy bizonyos módon életre is keltik a fanok. A most már itthon is nagy érdeklődéssel zajló, a képregény kultúrához kötődő találkozókon szembe sétálhat velünk Csubakka, Totoro, vagy éppen a Mumin család valamely tagja. Alapvetően a műfaj kedvelői tűnnek fel az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken, de néha maga az alkotó is lehet egyben rajongó, és egyszerre öltözhet be kedvenc hősének és osztogathat autogramot a maga készítette képregényeire.
Így tesz gyakran Kasza Magdolna képregény illusztrátor. A műsorban elmondta, hogy ő nem cosplayer, vagyis nem indul versenyeken, nem varr magának jelmezt, és nem ölti magára az adott film, sorozat vagy képregény karakter személyiségét, legfeljebb Star Trek-egyenruhát húz a találkozókra, mert kedveli a sorozatot.
Vele kapcsolatban persze nem ez a legfontosabb. Kasza Magdolna grafikussal, képregény illusztrátorral a képregény készítés szabályain és szokásain túl saját szakmai életéről is beszéltünk az adásban. Elmesélte, hogy édesapja, aki mozigépész volt, néha megengedte, hogy ő is vele menjen a vetítőbe, így már gyerekkorában megismerkedett az állóképek sokaságából kialakuló mozgókép jelenségével. Hozzátette, ma is sokszor így képzeli el a képregényének elemeit.
A főiskolán kezdett el foglalkozni a képregényekkel már nem mint fogyasztó, hanem alkotóként is. Megtalálta ebben partnerét, Magyar Sándor személyében. A kezdeti hobbi képregények után, az első komolyabb megrendelésük egy történelmi témájú mű volt, amelynek képeit Magdi készítette, szövegét pedig alkotótársa. Ez a munkamegosztás közöttük a mai napig.
A grafikus még az interjú után elmondta, hogy bár néhány éve még nem ez volt a helyzet, ma már egyre több a női képregény alkotó.
A teljes adást meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.
2023. november 22. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
