"Ettől meg lehet utálni a tanulást." Kell-e házi feladat alsóban?

Ma a kutatások eredményei elsősorban angolul jelennek meg, de a házi feladatokkal kapcsolatos problémák a világban mindenhol ugyanúgy merülnek fel – reagált Nahalka István arra a felvetésre, hogy miért főleg az angolszász sajtóban folynak erről viták. A kutatások eredményéhez hasonlóan a magyar oktatáskutató szerint is kontraproduktív az alsós diákok házi feladattal való terhelése.

Természetesen, ha a tanulásra több időt fordítunk, akkor magasabb színvonalú lesz a tanulás, de amit a házi feladat írása közben tesznek a gyerekek, az vajon kellő hatékonyságú tanulást jelent-e? Amikor a kisdiák házit készít, akkor egyrészt memorizál, másrészt gyakorol. Erre épül a hagyományos pedagógia és elzárkózik minden olyan további tanulási tevékenységtől, ami a korszerű pedagógiában hallatlanul fontos: a játék, a munka, a projektek stb. Most hazamennek a gyerekek, és ugyanazt csinálják, mint az iskolában: gyakorolnak és memorizálnak. Ezt nem nagyon szeretik a diákok, más módszerekkel szívesebben tanulnak – mondta a szakember. Hozzátette azt is, hogy azért vannak olyan pedagógusok is, akik ezt már észrevették, és olyan módszerekkel megoldható házi feladatokat adnak, amelyek a motivációt is sokkal magasabb szintre tudják a gyerekeknél beállítani.

Nahalka elmondta azt is, hogy ez nem mai probléma, vannak a hagyományos oktatásnak olyan rekvizítumai, amelyek már száz évvel ezelőtt is megkérdőjeleződtek: az osztályban való szervezés, a tanóra szervezés, a tantárgyakban való tanulás és ilyen a házi feladat is.

Minden olyan óra, amit tanulásra fordítunk, annak természetesen van valami hozadéka, valamit csak tanul a gyerek. A kérdés, hogy ennek milyen hatásai vannak. Van ennek a tanulástól eltávolító hatása (főleg az alsó osztályokban), ettől meg lehet utálni a tanulást.

Az otthoni iskolai feladatoknak komoly szelektív szerepei vannak. Az egyik ilyen a szociális szelektív szerep, ami elsősorban a szociális különbségek mentén történik: nem mindenkinek segítenek otthon, nem kapja meg mindenki azt a támogatást, amit bizonyos családok meg tudnak adni. Van egy másik érdekes szelekció is: az a tanuló, aki jobban tűri a monoton munkát, aláveti magát ennek a rendszernek (ez felsőben jellemzőbb), ő azt a tanulást, amit elvárnak tőle, jobban tudja produkálni, jobb jegyeket fog szerezni. Az iskola nem a kreativitást, az invenciót jutalmazza, hanem a monotonitást, ami nem a legjobb a társadalom szempontjából – mondta Nahalka István oktatáskutató. 

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.