„1%
A lényeg

Milliárdokat költöttünk el, de ki látja az eredményét a magyar oktatási rendszerben?

20/12/2021 14:37

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Tovább nőt a korai iskolaelhagyók száma. Ennek okairól beszélt Nahalka István oktatáskutató, aki szerint a hozzáálláson kellene változtatni, hogy az iskolák a gyerekekhez tudjanak alkalmazkodni, mert 2010 óta az iskola egyoldalúan áll a gyerekekhez. A középosztálybeliek kultúrája az iskolák kultúrája, egy hátrányosabb helyzetű gyerek képességeivel így nem tudnak mit kezdeni.

2021. december 20. Reggeli gyors-részlet / Interjú, Nahalka István - 2021.12.20.
07:42
00:00

Tovább nőtt azoknak a 18-24 év közötti fiataloknak a száma, akik nem járnak iskolába, és középiskolai végzettségük sincs. "Tehát valamikor abbahagyták a közoktatást, és bár valamikor visszatérhetnek, de tudjuk, hogy közülük már csak nagyon kevesen fognak majd ismét tanulni" - mondta Nahalka István oktatáskutató a Reggeli gyorsban arról a felmérésről, ami szerint többen vannak, akik kiestek a közoktatásból.

Mi az oka ennek? Szerinte egyértelműen az iskolai esélyegyenlőtlenség játszik ebben szerepet. "Ha romlik az esélyegyenlőtlenség, akkor az megjelenik a korai iskolaelhagyók arányának növekedésében is". Márpedig a helyzet romlik: az iskolai esélyegyenlőtlenség Magyarországon 2010 óta növekszik, és erősebbé válik a kapcsolat a tanulók tanulási eredményei és a szociális hátterük között. A hátrányos helyzetű gyerekek körében masszív növekedést lehet tapasztalni. "Aki nyitott szemmel jár a világban, az érzi is, hogy ebben a tekintetben baj van az iskolákban a hátrányos helyzetű gyerekek egyre rosszabb helyzetbe kerülnek."

 
 
Koronavírus - A húsvéti szünet után továbbra is távoktat?
 
Távoktatás otthon
 
Nyíregyháza, 2020. április 15. Egy nyíregyházi anyuka segít harmadik osztályos gyermekének az iskolai feladatok követésében, mellettük két óvodás gyermeke játszik otthonukban a tavaszi szünet utáni első tanítási napon, 2020. április 15-én. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint. MTI/Balázs Attila
Fotó: Balázs Attila / MTI
 

 

A tantervekkel kapcsolatban Nahalka szerint el kellene azon is gondolkodni, hogy "tényleg arra a részletes, előíró, tantervi szisztémára van-e szükség, amivel most rendelkezünk". Szerinte nem, hanem egy "jóval lazább, csak a fejlesztési feladatokat meghatározó tantervre lenne szükség az iskoláknak. A tantervnek ugyanis fontos szerepe van az esélyegyenlőtlenségek kialakulásában.

A probléma ugyanis nem az, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek butábbak lennének, vagy rosszabbak lennének a képességeik, hanem arról van szó szerinte, hogy más képességeik jobbak, mint a többieknek, más területeken vannak ismereteik, de ezeket a képességeket az iskola nem használja fel, mivel egyoldalúan viszonyul a gyerekekhez. Az iskolák kultúráját a középosztályhoz tartozó, magasabb társadalmi rétegekbe tartozó gyerekek kultúrája határozza meg.

Az iskola pedig nem tud a gyerekekhez igazodni, ugyanis ha erre lehetősége lenne, "akkor másképpen nézne ki az esélyegyenlőtlenség helyzete, és a hátrányos helyzetű gyerekek nem kerülnének olyan rossz helyzetbe, mint amilyenben most vannak. Ez egyben a pedagógiában is hatalmas kultúraváltást jelentene. "Meg kéne tanulnunk azt, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nem otthonról hozzák be a hátrányt az iskolába, hanem azt maga az iskola alakítja ki ezzel az egyoldalúsággal" - mondta Nahalka. Egészen komolyan változtatni kellene a hozzáállásunkon, de ennek semmilyen jele nem látszik, és még az egyetemi oktatásban is csak elvétve jelenik meg ez a gondolat, mondta az oktatáskutató.

Lyukas vödörbe ne öntsünk vizet

Vajon, ha a költségvetésből több pénzt kapna az oktatáspolitika, az megoldaná a helyzetet? Nahalka szerint egy nem megfizetett pedagógus az esélyegyenlőtlenségek csökkentése terén sem tudja úgy ellátni a feladatát, ahogy azt kellene, de azért arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg az oktatási rendszer nem jól használja fel a forrásokat, addig ezek a súlyos problémák megmaradnak. "Az EU-s pénzekből zajló programokban tízmilliárdokat költöttünk el. Valaki látja ennek az eredményét a magyar oktatási rendszerben?" Nahalkának erős kétségei vannak.

"Nem tudjuk a paradigmaváltást végrehajtani, ami ahhoz kell, hogy kezelni tudjuk az esélyegyenlőtlenségeket" - mondta.